A Nomad a covid időszak terméke. Ez persze nem hiszem, hogy meglátszik rajta, azonban tény, hogy nehezebb pályán indult, mint néhány testvére.
„Akit a mozdony füstje megcsapott, az már kitart a vasút mellett.” – olvashatjuk egy vasúti munkás szavait Moldova György 1977-es, a Magyar Államvasutak történetéről és az akkori állapotáról, dolgozóiról írt híres riportkönyvében.
Akármilyen hihetetlennek tűnik, de régen is játszottak az emberek. A társasjátékok jó ötezer évesek, és ezeket az ősöket ma már ugyan absztrakt stratégiai játéknak hívjuk, a hőskorban mindegyik nagyon is tematizáltnak számított.
Az idei esseni játékvásár (Spiel ’22) döbbentett rá arra, hogy tényleg nem elég az a 88 billentyű a zongorán...
Egész pontosan nem emlékszem, mi adta az első szikrát, de arra igen, hogy egyszer csak közöltem a feleségemmel, hogy én szeretnék csinálni egy városépítő játékot. Pedig nem játszottunk addig sok ilyennel!
Gamer társaságban, ahol időnként előkerülnek olyan témák is, amelyek megkövetelnek bizonyos rálátást a játékok piacára, (...) viszonylag gyakori a vita arról, hogy van-e okunk ugyanúgy társasjátékokként kezelni a szoliter játékokat.
Minden ott kezdődött, amikor az én négyéves kisfiam kapott két Playmobil kalózfigurát. Az egyiket Tobair-nek, a másikat Pat Inch-nek nevezte el. Nagyon kedvelte őket, de tovább nem tudott játszani vele, mert nem tudta, milyenek a kalózok.
Amíg a történelmi témákat nagyon szeretem, egyáltalán nem vagyok oda a konfrontatív játékokért. Az erősen szerencsefüggő wargame-ek végképp nem a lieblingjeim, mert néha úgy érzem, hogy egyetlen rossz dobással könnyen összeomolhat minden.
Az Antarctica annak a Charles Chevallier-nek a munkája, aki rendre sikeresebb Bruno Cathala szerzőtársaként (az Abyss, a Kanagawa, a Micropolis közös érdemük), mint önállóan (Wakanda, Shadows of Macao, Continental Express, Sultaniya stb.).
Ugyan nagyon szeretném, de mégsem hiszem el, hogy a Pangea lengyel szerzője, Aleksander Jagodziński a téma alapján öltötte egymásba játékának mechanikai láncszemeit.
Ahogy az ember játékgyűjteménye ötszáz példány fölé kúszik, és az általa közelről megismert játékok száma pedig eléri ennek a számnak a dupláját is, joggal gondolhatja, hogy nemigen éri már meglepetés.
Vajon mikor ragad a téma egy eurojátékra? Milyen fázisban és ki dönti el, hogy miféle arcot kapjon egy-egy mechanizmus, és mi az az átfogó tematika, ami mindezt lehetővé teszi?
Hány folyami vidra súlyú Frankenstein szörnye? Hány pálcikás jégkrém hosszú egy kockacukor? Hány Grand Canyon hosszú az Egyenlítő?
Újra elérhetőek az Arnak elveszett romjainak kiegészítői. Az Expedícióvezetőkkel asszimetrikus képességeket adhatsz a játékhoz, Az eltúnt expedícióval pedig egy fantasztikus kampányban lehet részed.
Csapj le a fánkokra vagy a muffinokra, méghozzá a lehető leggyorsabban! De vigyázz: ha ezek a tiltólistádon szerepelnek, akkor inkább kerüld el őket...
Hol volt, hol nem volt. Volt egyszer három kismalac, akik elindultak szerencsét próbálni. Ismerős a mese ugye? A Woolfy - A három kismalac társasjátékban a malacoknak együttes erővel fel kell építeniük a téglaházat mielőtt a farkas elkapná őket.