• Kedvcsináló
• 2023.01.08. 14:35:00

Imperial Steam [jatekrahivlak.blog]

„Akit a mozdony füstje megcsapott, az már kitart a vasút mellett.” – olvashatjuk egy vasúti munkás szavait Moldova György 1977-es, a Magyar Államvasutak történetéről és az akkori állapotáról, dolgozóiról írt híres riportkönyvében, amelynek a címét is ez a mondat sugallta.

Úgy tűnik, hogy az Iron Rails három epizódjának megismerése közben épp elegendő mozdonyfüstöt kaptunk az arcunkba ahhoz, hogy kitartsunk a vasút mellett – már ami a társasjátékokat illeti. Előkerültek hát a sokszor még bontatlan dobozok, és belemerültünk ebbe a meglepően izgalmas tájakon át tartó utazásba – a síneken. Ennek következő állomásaként írom le a tapasztalataimat az Imperial Steam c. játékkal kapcsolatban.

Alexander Huemer nem egy termékeny szerző. Első saját tervezésű játékát, a Lignum címűt, önmaga adta ki, és a játékalkatrészeket forgalmazó Spielmaterial szerzői kiadások forgalmazását támogató webshopjában kezdte árusítani 2015-ben. A Lignum egy nagyszerű játék, megérne egy külön misét (ha azt nem is, de egy ismertetőt mindenképpen írnék róla, ha ismét asztalra kerül nálunk), és arra feltétlenül jó volt, hogy a kiváló értékelések nyomán Huemer feliratkozzon a „Játékszerzők, akikre oda kell figyelni” listára. És hogy ez a lista nem csak nálam létezik, az is bizonyítja, hogy két évvel később a Capstone Games újra kiadta a játékot (amivel az nyilván nagyobb nyilvánosságot ért el), valamint bejelentkezett az akkor már fejlesztés alatt lévő Imperial Steam gondozására is.

A két kiadvány között zongorázni lehet a különbséget. Amíg a Lignum talán a legcsúfabb játék, amivel valaha játszottam (pedig rendes grafikusa is van neki, a naiv festőket idéző Christoph Clasen személyében, mégis olyan, mint egy véletlenül gyártásba küldött korai prototípus), az Imperial Steam egy igazi prémium termék. Pazar grafika (Andreas Resch – Great Western Trail, Paris, Gugong stb.), hatalmas, elegáns doboz, impozáns alkatrészek, egy igazán töviről hegyire átgondolt koncepció. Bevallom, elsőként a látványvilág fogott meg tavaly, amikor az újdonságok között megláttam az Imperial Steam-et. Alexander Huemer neve volt a trigger, hogy mindenképpen felkerüljön a kívánságlistára, aztán jött csak harmadik hatásként a tematika, de az igen fordított módon. Ugyanis az első bemutatókból az derült ki, hogy egy „hamis” vasutasjátékról van szó. És ezt izgalmasnak találtam: egy játék, ami használja a városok vágányokkal való összekötésének mechanikáját, mint alapvetést, sőt megjelenik benne a tőzsdei szál is, még sincs köze a 18xx játékokhoz.

[Cikk folytatása]

Imperial Steam

„Akit a mozdony füstje megcsapott, az már kitart a vasút mellett." - olvashatjuk egy vasúti munkás szavait Moldova György 1977-es, a Magyar Államvasutak történetéről és az akkori állapotáról, dolgozóiról írt híres riportkönyvében, amelynek a címét is ez a mondat sugallta. Nos, úgy tűnik, hogy az Iron Rails három epizódjának megismerése közben épp elegendő mozdonyfüstöt kaptunk...