• Kedvcsináló
• 2022.10.04. 12:31:00

Kereszt és Félhold [jatekrahivlak.blog]

Amíg a történelmi témákat nagyon szeretem, egyáltalán nem vagyok oda a konfrontatív játékokért. Az erősen szerencsefüggő wargame-ek végképp nem a lieblingjeim, mert néha úgy érzem, hogy egyetlen rossz dobással könnyen összeomolhat minden, akár több fordulón át építgetett stratégiám. Épp ezért játékfejlesztőként eszembe sem jutott volna csatajátékot készíteni – hacsak nem talál meg egy kedves felkérés.

Az ország nyugati szélén található kisváros, Szentgotthárd már nem először bízott meg játékosítási feladattal. A környéket érintő történelmi vonatkozásokat már jól ismerem, és az önkormányzati szándék is világos: igyekezzenek turisztikai szempontból érdekessé tenni az amúgy nem túl frekventált vidéket, amelyen jobb esetben is csak átutazik a magyar kiránduló. Készítettünk mi már közösen interaktív terepasztalt, dobozos turisztikai élménysétát, rejtvényes feladatokat, sőt játékosított múzeumot is. Az egyik felkérésük azonban – egy Vasvárral közösen jegyzett pályázat keretén belül – a Szentgotthárdi csata társasjátékos feldolgozásáról szólt.

Amikor először gondolkodni kezdtem a feladaton, tudtam, hogy semmiképp nem szabad a hagyományok mentén haladnom. Azaz a játékot mechanikailag úgy kell felépítenem, hogy én magam is kedvemet leljem benne, mert különben képtelen leszek végigcsinálni a projektet. Emellett nem léphettem ki a meghatározott mederből: itt kérem szépen egy lőporfüstös csatának kellett lejátszódnia két eléggé körülhatárolt fél között. Szerencsére 1664-ben a korabeli hadviselés olyannyira hasonló elemeket vonultatott fel mind az európai, mind az oszmán oldalon, hogy gondolkodhattam szimmetrikus felállásban (az mindenképp egy ismertebb terep számomra az absztrakt stratégiai játékok miatt), valamint ez lehetővé tette elvben azt is, hogy ne pusztán egyetlen terepben, egyetlen ütközetben gondolkodjak, tehát a promóciós célokon túl is mutasson a készülő játék.

[Cikk folytatása]

Kereszt és Félhold

Amíg a történelmi témákat nagyon szeretem, egyáltalán nem vagyok oda a konfrontatív játékokért. Az erősen szerencsefüggő wargame-ek végképp nem a lieblingjeim, mert néha úgy érzem, hogy egyetlen rossz dobással könnyen összeomolhat minden, akár több fordulón át építgetett stratégiám. Épp ezért játékfejlesztőként eszembe sem jutott volna csatajátékot készíteni - hacsak nem talál meg egy kedves felkérés....