A Cicaharc egy olyan kártyajáték, amit 2-6 fő játszhat.
Nem új keletű dolog a társasjátékok világában, hogy egy régebbi kiadású játék, kisebb-nagyobb mértékben átdolgozva és kibővítve, sőt, sok esetben új tematikával újra kiadásra kerül.
1923 Cotton Club játékbemutató.
Arra gondoltam, utánanézek, még milyen meghökkentően szoktatlan témájú alkotások születtek eddig a szakmában. Azt mondják, mindenről készült már társasjáték; hát lássuk!
Velem együtt vélhetően sokan ábrándoztak arról, milyen lehet egy utazási irodát vezetni, vagy legalább dolgozni benne. Amikor a potenciális ügyfelek révén egy kicsit saját vágyainkat is megvalósítani kívánjuk, eljuttatva őket álmaik desztinációjába.
Talán mindenki eljátszott már a gondolattal milyen izgalmakat rejthet kirabolni egy bankot, egy múzeumot vagy akár egy kaszinót, mindezt kizárólag kitűnő szervezéssel, briliáns tervek elegáns kivitelezésével, mindennemű erőszakot mellőzve.
A Piatnik gondozásában megjelent Marco Polo kereskedő – Világutazó játékában ezeket az utazásokat élhetjük újra Marco Polo üzlettársainak bőrébe bújva.
A Viticulture a borkészítés csinját-binját segít megismerni nekünk.
A Mountain Goats, lényege, mint azt a nevéből sejteni lehet, kőszáli kecskéinket próbáljuk feljuttatni különböző hegyek csúcsaira.
Ebben a játékban mi is belekóstolhatunk a kőszáli kecskék világába, igyekszünk a lehető legmagasabbra jutni és ott is maradni minél tovább bónuszpontok, ha úgy tetszik bónuszfalatok reményében.
A játékban eltűnik egy roxforti tanuló. Nekünk kell megfejteni a rejtélyt, hogy ki a gyanúsított, milyen helyszínen és milyen eszközzel követte el a tanuló eltűnéséhez vezető bűntettet.
A wargame-ekre szakosodott GMT Games társasjátékai még a rétegen belül is rétegnek számítanak, ezért kritikák tekintetében is ritkaságszámba mennek – mi azonban most lecsaptunk néhányra.
Együtt, de mégis egymás ellen! Ez a Peaks: Csúcstámadás alapvetése, amely a Vagabund Kiadó legújabb, Kickstarterről érkezett társasjátéka.
A tavasz utolsó hónapjában sem hagynak minket friss kalandok nélkül a hazai forgalmazók.
A véletlenek közjátéka: ha nem lenne a Movers & Shakers és a Carnegie, most a Stupor Mundi sem állna az asztalon.