• Ismertető
• 2020.08.28. 14:00:00

Egyszer volt, hol nem volt... - A Bűvös Rengeteg

Egyszer volt, hol nem volt élt egy Joshua Buergel nevű társasjátéktervező, aki éjjel-nappal egy történetről álmodott. Ebben a történetben megvolt minden, ami egy igazán jó meséhez kellett: a hős leány, a királynő, a róka, a boszorkány és minden, amit csak a fantáziánk el tud képzelni. Egy szép nap Joshua gondolt egyet, és egy kártyajátékot varázsolt a történetből, mely egész nap hatalmában tartotta, majd felkeresett két illusztrátor (Jennifer L. Meyert és Keith Pishnery-t), hogy álmodjanak varázslatos lényeket a bűvös lapokra. Így született meg A bűvös rengeteg, melynek mindenhonnan a mai napig a csodájára járnak. Így volt, mese volt, talán igaz se volt.

Mára már nem kell kompromisszumot kötnünk a társasjátékozáskor, ha csak ketten szeretnénk leülni az asztalhoz. Az utóbbi évtizedben sorról sorra jelennek meg a jobbnál jobb csak kétszemélyes társasjátékok. A teljesség igénye nélkül csak, hogy párat kiemeljek: Jaipur, 7 Csoda Párbaj, Hive vagy a Hanamikoji.  A bűvös rengeteg is ezen kétfős játékok táborát gazdagítja, amit 2017-ben a Golden Geek legjobb kártya-, valamint a legjobb kétfős játékának díjára is jelöltek. Igaz, díjra váltania egyik jelölését sem sikerült (az előbbit a Century: Fűszerút, az utóbbit, pedig a Fedőnevek Négyszemközt nyerte), de a nomináció is igen szép eredmény.

A bűvös rengeteg egy ízig-vérig kártyajáték, melynek alapötletét nem más, mint egy mese inspirálta. Ezek a mesei elemek pedig a lapok gyönyörű illusztrációiban is visszaköszönnek, de sajnos csak a különleges képességgel ellátott kártyáknál: az uralkodó (11), a boszorkány (9), a kincs (7), a favágó (5), a róka (3) és a hattyú (1). A páros kártyáknál csak az adott szín - hold, kulcs, harang - szimbólumai kaptak helyet, ami kifejezetten sajnálatos, tekintve, hogy a mese alapján nyugodtan lehetett volna még extra tulajdonság nélküli karakterekkel ellátni ezeket a lapokat.

A játék menete roppant egyszerű, a harminchárom (3*11) lapot megkeverve 13-13 lapot kiosztunk a játékosok közt, a megmaradt pakli tetején található lapot felfedjük - ez fogja az adut képezni a játék során -, a többi pedig a húzópakliként szolgál. Az adu színe meghatározó, hisz, amennyiben a játékosok közt bárki is az aduval megegyező színű kártyát játszott ki, akkor az adott szín legnagyobb értékű lapját kijátszó játékos nyeri a kört és vele együtt a lapokat.

Egy fordulóban tehát 13 körünk lesz, ahol is a hívó kijátszik egy lapot a kezéből, melyre a másik játékosnak egy lapot kell kijátszania, de nem mindegy, hogyan:

• amennyiben a második játékosnak van olyan színű lapja, ami megegyezne a hívó által kijátszottal, akkor kénytelen egy olyan színt tenni,
• amennyiben a második játékosnak nincs olyan színű lapja, ami megegyezne a hívó által kijátszottal, akkor bármilyen lapot kijátszhat.

A kört az nyeri akinek a legmagasabb kártyája van a hívott vagy az adu színéből. A nyertes viszi a kártyákat, illetve ő lesz a következő kör hívója is. Azonban a játékmenetén még csavarnak egyet a különleges lapok:

• hattyú (1): ha a játékos ilyen lapot játszik ki, és ezzel elveszti a kört, a következő körben ő lesz a hívó,
• róka (3): a játékos kicserélheti az adut egy a kezében lévő kártyával,
• favágó (5): kijátszásakor a játékos húzhat egy lapot a húzópakliból, majd ezután egy, a kézében tartott lapot a húzópakli aljára tesz,
• kincs (7): az ütés vivője egy pontot kap, minden az ütésben szereplő hetes kártyáért,
• boszorkány (9): amennyiben ez az egyetlen kilences értékű lap, akkor az aduval megegyező színűnek kell tekinteni,
• uralkodó (11): amennyiben valaki ezzel a lappal hív, akkor a második játékosnak muszáj az uralkodó színével megegyező egyes értékű lapot vagy a legnagyobb ilyen színű kártyáját kijátszania.

Az igazi innovációt azonban nem a különleges lapok adják a játékhoz, hanem a pontozás mikéntje. Ha valaki túl kapzsi és sok ütést visz a játékban, akkor könnyen nulla ponttal gazdagodhat, míg, ha valaki alázatosan feladja a köröket könnyen elérheti akár a hat pontot is. Így egy-egy körben fontos, hogy jól időzítsük a kijátszott lapjainkat és gyakran érdemesebb segíteni az ellenfelünket, hogy minél több pontra tegyünk szert a fordulókban. Ha megvagyunk a pontozással, akkor pedig új fordulót kezdünk, ez egészen addig tart, amíg valaki össze nem szed minimum 21 pontot. A játékot az nyeri, akinek a legtöbb pontja van. 

A játék során leginkább a gyerekkori zsír partik jutottak eszembe. Igaz, A bűvös rengeteg sokkal több különleges lapot tartalmaz, valamint adu sincs zsírozáskor, de valahogy végig ez az érzet kavargott bennem. Az igazi különbséget a pontozás menetekor éreztem, ami kellően csavart egyet a már jól ismert játékmeneten. Azonban bármennyire is érdekes a játék alapötlete az alap kártyajátékok keretein nem sikerül újítani, de ha nagy zsugások vagytok, akkor mindenképpen érdemes egy esélyt adni A bűvös rengetegnek.