• Ismertető
• 2025.06.03. 15:00:00

Üdvözlünk a gombák világában!

2023-ban esett meg, hogy nagyjából fél éven belül három gombás társasjáték Kickstarter kampánya zárult sikerrel. Persze ennyi időn belül sokkal több civilizációépítős, meg Lovecraft játék jelenik meg, de a gombák iránt látszólag még mindig inkább csak egy szűkebb csoport érdeklődik.

Ebből a három játékból ráadásul kettőt a Reflexshop ki is adott magyar nyelven, így könnyen hozzáférhető a hazai játékosok számára is.

Plusz érdekesség, hogy a boardgamegeeken bejegyzett 65 gombás témájú társasjátékból 32 foglalkozik ténylegesen gombákkal, ebből 22 az elmúlt öt évben jelent meg.

Most ezt a három játékot fogjuk bemutatni nektek, amihez hozzáveszünk egy mára klasszikussá vált negyediket 2012-ből, mely már szintén elérhető magyar kiadásban.

Az első, a fent említett három játék közül a Mycology. Ez a játék nem jelent meg magyarul, de rajongói szabályfordítás elérhető hozzá (itt), egyébként pedig játéktechnikailag nyelvfüggetlen.

A Mycologyban mikológusokat, vagyis gombakutatókat alakítotok. Célotok, hogy minél értékesebb gombákat gyűjtsetek össze. Ehhez rendelkezni kell a gombák növekedéséhez szükséges erőforrásokkal.

Az erőforrásokat kockadobás útján szerzitek meg. Ezek megfelelnek a gombák életmódjának/termőhelyének, úgy, mint fakorhadék, szimbiózis, föld vagy parazita. Az erőforrás elvétele után az aktív játékos végrehajt két akciót a lehetséges hétből.

Legfontosabb akcióval gombákat gyűjthet, amiket a játékostáblán jelzett évszaknak megfelelő kosárba kell tennie. A kártyákon látható, hogy mely évszakban tenyésznek a rajtuk látható gombák, amiket csak akkor lehet leszedni, ha az évszakjelölő a megfelelő helyen áll, és van még hely az adott kosárban.

Minden ehető gomba után lakoma jelzőt kap, amit akcióra költhet el. Olyanokra, mint erőforrások cseréje, évszakjelző mozgatása, vagy kicserélhet egy gombát egy társával. Utóbbinál hasznosak lehetnek a büdös szarvasgombák, amivel a cserét meg lehet akadályozni.

A játékban vannak mérgező gombák, amik miatt méregjelzőt kaphatsz bizonyos erőforrások begyűjtésekor. Találunk varázsgombákat is az erdőben, amiért varázsjelző jár. Ezek elköltésével módosítani lehet az évszakot, vagy két pontot ér a játék végén.

Miután egy játékos megtöltötte minden kosarát, a játék véget ér. A győztes a legtöbb pontot gyűjtő játékos lesz.

Bolondgomba

A Mycology legfőbb erénye, hogy hatan is játszható. E mellett könnyen tanítható, és tanulható családi játék. A játékszabály mindössze négy oldal, ami érthető, és jól áttekinthető. A játékidő sem hosszú, ketten negyed óra körül van, hatan egy óra alatt be lehet fejezni. 

Egyébként a játékot Dr. James Scott a Torontoi Egyetem botanikus professzora tervezte, akinek a mikrogombák a szakterülete, így a játék szakmai tartalmában mi nem kételkedünk. Aki viszont edukációs célra használná, érdemes szem előtt tartania, hogy sok faj nálunk nem honos. A kártyákon a gombák latin neve szerepel, ami mellé felkerült az angol elnevezés is (már amikor van ilyen).

A játék kifejezetten könnyed. Ketten, hárman jól tervezhető, dinamikus. Öten-hatan már azért kiszámíthatatlan, de így is kellemes, alacsony interakciójú, békés élményt nyújt.

2024 év végén került a hazai polcokra a Mycelia, melynek kártyáin már szöveget is találunk.

Elsőként megjegyeznénk, hogy “A gombatermesztés tudománya” alcím teljesen félrevezető. Elsőre úgy tűnhet, hogy egy mezőgazdasági játék, amiben gombát termesztünk, de ez nem így van. Ebben a területfoglaló játékban mi leszünk a gombák, akik igyekeznek minél több, nagyértékű termőtestet kinevelni, ezáltal pedig igyekeznek visszaszorítani az ellenfelek terjeszkedését.

A játék az erdőben zajlik, amit háromszög lapkákból folyamatosan építünk. A lapkák különböző színűek, és egy-egy növénytársulásnak felelnek meg, ahol a gombák szívesen tenyésznek. A lapkákra kiszórt spórával építjük a hálózatunkat, az erre használt kockák pedig erőforrásként is funkcionálnak a gombák kijátszásakor.

A játékosok a körükben két különböző akciót hajthatnak végre a lehetséges hatból. Ezek: a micéliumjelző mozgatása, a spóra szórás, az erdő felfedezése, vagyis bővítése, új kártya húzása, egy gomba kijátszása termőtest lehelyezésével, és a hanyatlás amikor egy gomba elpusztul.

A játékban a micélium jelölővel tudunk mozogni, és az első gombák megjelenéséig ezzel szórjuk a spórákat. Amint egy gomba megterem, onnantól már az is képes lesz szórásra. A szórás az egyetlen szerencsefüggő eleme a játéknak, ugyanis kockadobással dől el, hogy a szél milyen irányba viszi el a szaporítóanyagot.

Minden gombán látható, hogy a faj milyen élőhelyeket igényel. A kijátszásához a megfelelő színű lapkákról le kell venni kockákat, de csak akkor tehetjük ezt meg, ha a spórák egy hálózatot alkotnak. A táblára került játékelemek között van egyfajta hierarchia. Ha egy lapkán van egy spóra, amin egy ellenfél gombája, vagy micéliuma áll, akkor ő rendelkezik a spóra felett is, vagyis elköltheti egy gomba kijátszásához.

E mellett egy micéliummal blokkolhatjuk egy ellenfél termőtestét (gombáját), így ő nem szórhat, én nem is pusztulhat el.

Miután egy játékosnak az ötödik gombája is elpusztul, a játék véget ér. Ez után pontot számolunk, és az a játékos nyer, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

Erdei internet

A Mycelia kifejezetten konfrontatív játék. Itt nem csak az a cél, hogy a legértékesebb gombákat szerezzük meg, hanem az is, hogy az ellenfelek játékát minél inkább hátráltassuk.

Ez a játék tele van agresszív interakcióval. Nem fogunk magányosan, egymás mellett építkezni. A játék esszenciája, hogy igyekezzünk az ellenfeleket akadályozni. Elpusztítani nem tudjuk egymást, de komoly előnyt lehet szerezni, ha egy kulcs helyen lévő spóra elköltésével megbontjuk az ellenfél hálózatát, vagy a játék felétől blokkolunk egy értékes termőtestet.

Ketten is jól működik, de a legjobb élményt 3-4 fős adok-kapok nyújtja, mivel több fronton, több embert lehet támadni. A játék tartalmaz egy szóló módot, amit használhatunk kettő és három fővel is, mint egy plusz fiktív játékost.

A grafika fantasztikus lett, minőségi alkatrészeket, és bársonnyal bélelt inzertet kapunk. Az erdőlapkák kissé puritánok lettek, ettől a játék összképe absztraktnak tűnhet, de erre azért volt szükség, hogy átlátható legyen a játéktér.

És ha már tematika, ebben a Mycelia jóval átlag feletti. A mechanika remekül idomul a témához, és ügyesen mutatja be a természet konfliktusait. Mert ne legyünk naívak, a természet kegyetlen. Persze kifogásolható, hogy a micélium valójában nem mozog, vagy hogy a gomba pusztulása a valóságban determinált, de ezt el tudtuk engedni. Remekül adaptálja a természet apró, de mégsem elhanyagolható konfliktusait.

Szóval, ha nem annyira szereted a konfrontációt, akkor a Mycelia nem neked szól, de érdemes egyszer kipróbálni, mert fantasztikus játék.

2020-ban az első játékötletünk egy gombás területfoglaló játék volt, amiben a spórák szórásával hasítunk ki egyre nagyobb részt a játéktérből, és termőtestek lerakásával pedig stratégiai mezőket foglhatunk el. Persze sosem gondoltuk, hogy játéktervezéssel komolyabban is foglalkoznánk, de 3 évvel később az ötlet megvalósult. Valahol valakinek hasonló ötlete támadt a karantén alatt és milyen jól tette, hogy nem maradt a gondolatkisérlet szintjén. Nem csalódtunk! Mi is ilyennek álmodtuk meg!

Az erdő mélyén magyar változata pár hónapja érkezett a boltokba. A játékot nagy várakozás övezte, ugyanis szerzője Elizabet Hargrave a Fesztáv és a Mariposas alkotója, illusztrátora petig Beth Sobel, akinek többek közt a Viticulture, a Cascadia, vagy épp a Fesztáv megelevenítését köszönhetjük.

Látszólag itt is minden a gombákról szól, azonban ebben a játékban öreg duglászfenyőként az a célunk, hogy a legtöbb csemetét neveljünk. Ennek érdekében igyekszünk szimbiotikus kapcsolatot kiépíteni a gombákkal, amiért ők segíteni tudják csemetéink növekedését.

Az erdő mélyén a makroelem, vagyis a nitrogén, foszfor és kálium cseréjét és a szénkörforgást igyekszik szimulálni. A játék végső célja, hogy a fáink az elemek felhasználásával minél több szenet gyűjtsenek az erdőből. Az erdőt a gombalapkákból építjük fel, és minden gombának van egy képessége, amit szén ráhelyezésével aktiválhatunk. A legtöbb gomba makroelemeket biztosít a fák számára, de vannak passzív képességű gombák is. Emellett minden gomba pontot ér a játék végén.

Fontos, hogy csak olyan lapkát aktiválhatunk, vagy arról szívhatunk fel szenet, amire gyökeret eresztett valamelyik csemeténk. Mert a szén itt nagy úr! A felszívott szén jelképezi a fa méretét. A játék végén pedig ez alapján pontozzuk le a gyökerekkel lefoglalt gombákat.

Az aktív játékos a körében ötféle akció közül egyet hajthat végre. Új csemetéket helyezhetünk a táblára szaporodás akcióval, társulással új gyökereket ereszthetünk. Végrehajthatunk fotoszintézis akciót, ha fogytán lenne a felhasználható szén, aktiválhatunk egy gombalapkát, és a legfontosabb a felszívás, amivel távolabbi szenet is megszerezhetünk.

E mellett fontos pontszerzési lehetőség a játék elején felcsapott három célkártya, amik különböző feltételek után adnak pontot.

A játék akkor ér véget amikor valaki kilencszer végrehajtotta a felszívás akciót. Ezt a széntáblán tudjuk nyomon követni. Ez után pontot számolunk, és a legtöbb pontot gyűjtő játékos nyer.

A szén bűvöletében

Az erdő mélyén akár Thomas Spitzer, a Ruhr-vidéki szénbányászat rajongójának fejéből is kipattanhatott volna. Érdekes játékmenet, aktív, bár kissé bosszantó interakció és persze: SZÉN.

A grafika szép, de kissé homályos, a fa alkatrészek funkcionálisak. A gyökérlapkák kicsit kicsik, nehéz őket kezelni, a játékhoz adott dobozokkal ugyanez a helyzet. A lapkák nem túl vastagok, de megfelelnek. A fák viszont nem ülnek fel szépen a csemete korongokra, mert az illesztés itt-ott eltér egy kicsivel.

Nagyjából közepes nehézségű játék, amit a jelölésrendszer szépen vezet, minden akció látható a játékostáblán. Viszont a stratégiát hatékonyan összerakni már más szint. Elég sok lehetőség adott, a csemete lehelyezéstől, a megfelelő gomba-együttműködés kiválasztásán át, a szén felszívásáig nagyon sok a változó. Ez persze nem csak a mély játékélményt, hanem az újrajátszhatóságot is segíti.

Magas interakciója sok agresszívnak tűnő mozzanatot tartalmaz. Miért csak tűnő? A lapkák aktiválásáért szenet kell fizetnünk a gombának. Ezt a szenet szívják fel a játékosok. Amikor valaki részben azért aktivál egy lapkát, hogy az oda tett szenet felszippantsa, de egy másik csemete 2-3 lapkával távolabbról beelőzi, az embernek kedve lenne fejszét ragadni… Nem tesszük tönkre az ellenfél birodalmát, nem korlátozzuk a terjeszkedését, de direktben megakasztjuk a növekedését, ez által a pontszerzését.

Szóval ez sem egy nyugis játék, itt is nagy a harc, de egy másik szinten: a tápanyagokért. Míg a Myceliaban a másikat direkt próbáljuk meg kiszorítani az erdőből, itt a fennmaradáshoz szükséges elemeket vesszük el a többiektől. A végeredmény ugyanaz: a rátermettebb, a felkészültebb legyőzi a gyengébbet, de itt a direkt konfrontáció helyett inkább passzív-agresszív módon gátoljuk az ellenfeleinket a növekedésben.

Ráadásként írunk pár sort a Fungiról, mely pár éve a Compaya gondozásában került a hazai polcokra. Az eredetileg 2012-ben, Morales címmel megjelent játék, már régóta nagy népszerűségnek örvend, nekünk is az egyik kedvencünk. 2017-ben még egy Foray című kiegészítőt is kapott az eredeti, Two Lanterns Games kiadás. Amellett, hogy kibővíti a játékos számot, mini serpenyőket, és kézzel faragott botokat is tartalmazott. Persze ez ma szinte beszerezhetetlen.

A Fungiban erdei barangolás során gyűjtjük az ízletes gombacsemegéket, és a sütéshez szükséges kellékeket, serpenyőt, vajat és cidert. Ezeket más túrázók “hagytak szanaszét” az erdőben.

Minden körben egy akciót hajthatunk végre: begyűjthetünk egy kártyát az erdőből, lejátszhatunk egy serpenyőt, felvehetjük a komposztot, süthetünk, esetleg eladhatjuk a gombákat gombászbotokért, amivel távolabbi kártyákat is elérhetünk.

A gombákból szetteket kell megsütni, de kell hozzá serpenyő is. A megsütött gombák fognak pontot érni. Minél ritkább és ízletesebb egy gomba, annál több pontot ér. Az ízélményt (és az érte járó pontokat) fokozhatjuk, ha cidert, és/vagy vajat adunk a gombához.

A játék akkor ér véget, amikor kiértünk az erdőből, pontszámítás után pedig győztest hirdetünk.

Fenséges kucsmagomba

A Fungi egyszerű működésű, igazán hangulatos kétfős játék. Nagyjából fél óra alatt lejátszható igazi kis különlegesség.

Nálunk ősszel ez az egyik leggyakrabban előkerülő játék. Nagyon erős hangulata van, amire ráerősít a kandallóban lobogó tűz, és egy bögre forró tea.

Mind a négy gombás játék remekül adja át a természet szeretetének egy-egy elemét. Némelyek közt vannak hasonlóságok témát, mechanikát, vagy célt tekintve, de mégis mindegyik más. A Fungit az erős hangulata miatt szerettük meg, a Mycelia az okos és letisztult játékmenetével bűvölt el minket, Az erdő mélyén pedig remekül adaptálta a természetben lejátszódó biokémiai folyamatokat, és tette ezt az igen száraz témát közérthetővé, e mellett nagyon okos, újszerűnek ható megoldásokat épített a játékmenetébe. Talán a Mycology kakukktojás, mert sem témában, sem játékmenetben nem túl erős, viszont egy könnyen játszható, hatfős alkotásról van szó, ami nagyobb családok, vagy társaságok kapujátékaként kiváló.

Na de megfér-e ennyi gomba egy erdőben? Úgy véljük, hogy mind a négy játék eléggé mást kínál, ahhoz, hogy ez ne jelentsen problémát. Persze, minek négy gombás játék egy polcra? Minek négy Cthulhu-s, vagy minek négy kalózos vagy autóversenyzős?

Ha kicsit szigorúbban nézzük, akkor a Fungi és a Mycology témája megegyezik, de játékosszám és a játékmenet miatt nagyon más a két játék. A Mycelia és Az erdő mélyén már nehezebb ügy. Mert itt a téma, az élmény, a játékos szám, a nehézségi szint és még az interakció jellege is hasonló, annak ellenére, hogy a megvalósítás, mechanika, képi világ eléggé eltérő.

Aki a gombákat szereti, az most igazán elkényeztetve érezheti magát, mert sorra jönnek a gombás alkotások, amikkel kedvünkre merülhetünk el, ebben a színes és rejtelmes világban.