Azul társasjáték

Kommentek

• kvarclovag

  2024-12-20 16:55:20
  

  Január 11-én indul a világkupa, vagy minek lehet nevezni ezt a versenyt 😃

  https://azul-cup.carrd.co

• kvarclovag

  2024-12-04 09:46:57
  

  Nincs különbség. A mini egy kicsit kompaktabb, kisebb, a tábláján kis dudorok vannak, a csempék egyik oldalán meg egy kis homorodás, hogy lerakva ne csuszkáljanak. Lényegében minden azt szolgálja, hogy utazáshoz tudd magaddal vinni. A pontozó egy csúszka, hogy az se másszon el, de voltak akik panaszkodtak, hogy szorul.

  Szerintem aszerint dönts, hogy cipeled-e vagy otthon játszol vele, és hogy mennyi helyed van a dobozának a polcon.

• zkbali

  2024-12-04 09:32:43
  

  Úgy látom az Azul Mininek nincs külön oldala a honlapon. Mi a különbség a "normál" játékhoz képest? Az alkatrészek méretén, megjelenésén kívül van valami érdemi különbség a játékban, játékmenetben?

• kvarclovag

  2024-08-27 09:22:38
  

  Találtam 2 érdekes videót. Nem nagyon kellett keresni, ott volt a BGA Azul oldalán a fórumok között, csak én azt nem szoktam olvasni. De most épp ránéztem, és rögtön 2 ilyen érdekes videót találtam. Az egyik egy oktató sorozat, a másikban játszmaelemzések vannak. Mindkettőt mesterjátékos csinálta, egyikük (Zeus) 1000 ELO körüli játékos, a három 1000 ELO-s német játékos egyike. Bár könnyen lehet, hogy ő(k) egy vagy két játékos csak több néven.

  Az oktató videó: https://www.youtube.com/@PriptoniteAZUL

  És a játszmaelemzős: https://youtu.be/2iUrtl8ZgIU

• kvarclovag

  2024-07-18 17:37:53
  

  "és mindig tudjátok a legoptimálisabb lépést a körötökben" hát ezt sokan nem tudják még a legjobb játékosok közül sem. Nem könnyű ugyanis a lehetséges válaszlépésekkel 2-4 lépésre előre számolni, és a létrejövő állást és annak a következő körökben való folytatási esélyeit átlátni. Ezért aztán sokan még többezer játszma után is érdekesnek találják a játékot.

• deadfly

  2024-07-11 14:03:31
  

  Igen, arra nem tértem ki, hogy ha az ellenfeled is tudja a tutit, akkor izgalmas tud lenni egy ideig. De amikor már mindketten (vagy többen) szénné optimalizáltátok a stratégiátokat, és mindig tudjátok a legoptimálisabb lépést a körötökben, akkor általában már csak a szerencse dönti el egy-egy parti kimenetelét.
  
  "Semmi baj nincs a történettel, csak amígy a te hozzászólásod volt legfölül, addig pont ott volt fölötte az oldal ismertetője is a játékról, pont ezzel a történettel, és ez megmosolyogtatott. "
  
  Ja, hát van, hogy plagizálok, sorry. :D

• kvarclovag

  2024-07-11 13:36:57
  

  Semmi baj nincs a történettel, csak amígy a te hozzászólásod volt legfölül, addig pont ott volt fölötte az oldal ismertetője is a játékról, pont ezzel a történettel, és ez megmosolyogtatott. Meg aztán azt hiszem mindenki ismeri már. De persze ettől még elfér itt.

  A minél összefüggőbb lerakásban igazad van, ha lehetséges, akkor érdemes úgy lerakni. De több más szempont is van, és nem mindig ez a legfontosabb. Meg aztán, a nagy kérdés, hogy tudod megcsinálni, mert az ellenfeled is tudja ezt és ő, ha tud, akadályozni fog ebben. Szóval úgy gondolom, hogy ha erre rá is jön valaki, még bőven van miért játszania, és sok izgalmas parti várhat még rá.

• deadfly

  2024-07-11 13:07:29
  

  Engem nem zavartak ezek a csúszkálós dolgok, legalább volt mivel babrálni, amíg a másik játékos sorra kerül. A háttértörténetre egy mondatban tértem ki, ami kb. annyira is érdemes, nem teljesen értem, hogy ezzel mi a probléma. :D
  Mit jelent a kiismerés? Ha lecsupaszítjuk a legtöbb modern játékot, akkor gyakorlatilag egy algoritmust optimalizálunk bennük, amíg el nem érünk arra a pontra, hogy innen már nincs tovább. A könnyedebb játékoknál ez a pont általábban hamarabb jön el. Bár ez attól is függ, hogy kinek mennyire ál rá az agya az adott játékra. Van, aki hamarabb jön rá a tutira, van aki később, vagy az is lehet, hogy soha. Az Azulnál szerintem hamar egyértelművé válik, hogy a csempéket olyan módon kell gyűjtenünk, hogy minél összefüggőbben tudjuk beépíteni őket. Nekem egy idő után ez repetitívvé teszi a játékot.

• kvarclovag

  2024-07-11 12:43:17
  

  Köszi a háttértörténet összefoglalóját, ha netán valaki még nem ismerte volna 😃 A történetnek amúgy az égadta világon semmi köze nincs a játékhoz, de valamiért vagy Kiesling vagy a kiadó akart egy mesét hozzá.

  Belekötni azért lehet, több dologba is. A pontozósávon csúszkáló kis kockák sokaknak okoztak már bosszúságot, és a pontos pontszámuknak az elvesztését. Kisebb gond, de a táblán maguk a csempék is csúszkálnak, ami nem olyan vészes, mint a pontozósávon, de azért kellemetlen lehet. Az első kieg a műanyag rátéttel orvosolta volna ezeket, de az meg csillog, ha olyan megvilágítás, és a csillogás is zavaró. Sokaknak az se tetszik, hogy a piros és a kék csempén nincsen minta. És valóban, szebb lenne mintával. Lehet is külön kapni mintás kék és piros csempét.

  Arra kíváncsi lennék mit jelent a kiismerés? Van fixen követendő stratégia? Te miért untad meg? Mit untál meg benne?

• deadfly

  2024-07-11 12:18:42
  

  Michael Kiesling játékait nagyon kedvelem. Mindig képes valami egyediséget belecsempészni a játékaiba. Nincs ez másképp a legsikeresebb játékával sem, az Azul-al. A játék során a portugál I. Mánuel király palotáját igyekszik mindenki a saját tudása szerint feldísziteni. A játékosok csempéket vesznek el a központi tálcákról, majd a körük végén beépítik azokat a palotába. A játék lényege, hogy minél fifikánsabban helyezzük el a csempéinket, hogy így minél több pontot tudjunk gyűjteni. Ez nem egyszerű feladat, mert a többi játékos is résen van, és sokszor keresztbe tehetnek nekünk. A pontszerzés mellett csempe szetteket is gyűjthetünk, de még azért is kapunk pontokat, ha teljesen kitöltöttünk egy sort vagy egy oszlopot. A kivitelezése gyönyörű, nem lehet semmibe belekötni. Impozáns megjelenése és könnyed, szórakoztató játékmenete hamar a BGG élvonalába repítette. Ez a bravúr nem sok absztrakt játéknak sikerült mostanában. Én már ritkán játszom vele, mert egy idő után azért megunható és kiismerhető, de valószínűleg az örökkévalóságig a polcomon lesz.

• lukineanett

  2024-05-31 17:06:21
  

  Mi négyen szoktuk!Nagy a család,összejövünk annyian mindig!😊

• kvarclovag

  2024-05-31 12:57:18
  

  Ketten játszátok, vagy többen?

• lukineanett

  2024-05-31 11:14:22
  

  Sokáig nem tudtam elképzelni,mit lehet kis "kockákon" pakolgatni.Aztán megkapta tőlünk a nagyfiunk szülinapjára a játékot.Elsőre nem vágtam le,mi és hogy lesz ebből.A végére kezdett tisztulni a dolog.Mostmár tudok minden szabályt,de győznöm nem sikerült sosem.Aztán múltkor találtam neten,hogy tudok online játszani.Na mondom begyakorlok,aztán majd élőbe megmutatom!Aha,azt hittem csak.Azóta sem nyerek😂De nem baj!A játékélmény a lényeg!

• misikat

  2024-04-15 21:05:56
  

  Szerintem is az lehet a több korong hátránya, hogy nagyon sok csempe kerülne középre, ami aztán mindenkinek átok. Így a körök vége felé nem építenek a játékosok, hanem a minél kisebb büntetésre hajtanak. Ez azért eléggé szembe megy az Azul szellemiségével (számomra legalábbis mindenképpen).

  Éppen ezért szerintem úgy kellene megnövelni a korongok számát, hogy két kört alkotunk belőlük és a soron lévő játékos választhat, hogy melyik kör korongjáról vagy melyik kör közepéről vesz el csempéket. Így az alkotó-építő játékélmény jobban érvényesülhet.

• feketegabi

  2024-04-15 09:29:03
  

  BoardGameGeeken van ilyen fórumtopik is, ott azt javasolják (és logikus is), hogy 4-en felül minden további játékoshoz plusz 2 manufaktúrakorongot használjunk (5 főnél 11-et, 6 főnél 13-at stb.), valamint plusz játékosonként 5x5=25 csempét érdemes a húzózsákba tenni (az összesen 20x5=100 csempe 4 főre tervezettsége alapján, bár mivel 2 főnél is 100 csempével játszunk, így abban sem látnék kivetnivalót, ha simán össze lenne keverve a két játék összes csempéje, viszont ebben az esetben sokkal nehezebb lenne játék közben az alapján tervezni, hogy megfigyeljük, mik kerültek már ki a játékból).

  Egyszer a poén kedvéért biztosan kipróbálnám mondjuk max. 6 fővel, de számomra már a 3-4 fővel való játék is megnöveli annyival a szerencsefaktort, hogy bár a „fun” kedvéért benne vagyok így is egy-egy partiban, viszont úgy gondolom, összehasonlíthatatlanul jobban működik 2 fővel, úgy lehet igazán érezni a játék esszenciáját.

  A maximális játékosszám jelentős megnövelésének erős korlátja lehet – a szubjektíven megítélt szerencsefaktor mellett –az elnyúló játékidő, illetve hogy teljesen megváltozik a játék dinamikája: nagyon könnyen nagyon rosszul lehet járni, ha pl. több körben is kis túlzással ezer csempét el kell venni az asztal közepéről, mert bizony több játékosnál nagyon össze tudnak gyűlni (egy fordulóban 2 főnél egyszerre 20 csempe kerül játékba a manufaktúrakorongokon, 4 főnél 36 db, 6 főnél pedig már 52 db).

• Faresz

  2024-04-14 07:41:06
  

  Tegnap felmerült az, hogy szeretnénk 4-nél is többen játszani, mégpedig úgy, hogy a társaságban lévő két doboz csempéit összeöntenénk, majd azokat osztanánk ki. Csinált már valaki ilyet? Van értelme? Ha igen, hány koronggal kellene kezdeni?

• kvarclovag

  2024-03-21 10:17:42
  

  Nem benned van a hiba! Az absztraktok kedvelői és a eurósok meg amerisek eléggé külön tábort alkotnak, ahogy a BGG-n az egyes játékok rajongóinak többi kedveléséből látszik. (Szeretem nézegetni azt az oldat, nagyon tanulságos.)

  A Calico is absztrakt, de már lép egyet az eurós stílus felé, lehet, hogy azért kedveled jobban. És sokkal kevesebb a ráhatásod a másik játékára, mint az Azulban. Abban tévedsz ugyanis, hogy az Azulban nincs ráhatásod a másik játékára, mert nagyon is van. Nem csak a másik előli elvitel a ráhatás, hanem az is legalább ennyire fontos, mit raksz össze a középső kínálatba, és hogy ki húzza fel az utolsó kupacot. És igen, az Azulban van némi szerencse is, ami olykor akkora, hogy egy kezdő is megverhet egy mestert, de ennek az esélye csak pár százalék, akit még ez is zavar, annak ott vannak a teljesen szerencse nélküli játékok, abból is van bőven. Még visszatérve a rajongok egyéb kedvenceihez: majd mindenkinél van egy-két kitáncolás a trendből. Nekem pl. Azul-rajongóként nem lenne szabad szeretnem az Ismeretlen bolygót 😃 Az viszont beleillik a trendbe, hogy te a Calicot szereted, az Azult meg nem. A két játék rajongói között nincs átfedés a BGG-n. A Calicosok viszont szeretik az Azul folytatásait. Hátha neked is azok jönnek be inkább.

• petersson8

  2024-03-21 06:17:43
  

  Jó játék, de belőlem hiányzik valami, amitől én ezt 4-5 alkalom után újra elővettem volna. Absztrakt játék esetén mindig megvan az esélye annak, hogy minden játék kísértetiesen hasonlít egymásra. Az Azul esetén én ezt halmozottan éreztem. Puszta szerencse kérdése, ha tapasztalt játékosok játszanak, hogy éppen nyerek vagy veszítek. Ráhatás nélkül tudunk egymás elől elvinni olyan dolgokat, amiket Ráhatás nélkül vakon húzunk egy zsákból. Nincsen ezzel baj, ez is egy stílus, de valamiért azt érzem, hogy belőlem hiányzik valami, ami néhány gamer társamban megvan, akik imádják az Azult és mindig találnak benne újrajátszhatóságot. Pedig valami bennem is van... A Calicot speciel akármikor újra tudom játszani, mindig másnak érzem a partit és imádom, pedig ugyanúgy random húzott lapokat viszünk el Ráhatás nélkül egymás orra elől 🙂

• Faresz

  2024-03-08 22:03:39
  

  Amilyen egyszerű a játék felépítése, olyan újrajátszathatóság van benne, ezt a társast vesszük elő a leggyakrabban. Optimális játékidő és könnyű tanulhatóság is jellemzi, a játéktábla mindkét oldala használható, ami szintén óriási pozitívum.

• kvarclovag

  2024-02-06 22:41:38
  

  A BGA-n kétféle játékmód van. A valós idejű és a levelező, ahogy amúgy a sakkban is van levelező. A valós idejűnél az ellenfél lépése után azonnal kell válaszolnod, tehát egyszerre kell gép előtt lennetek. Itt állítható az is, mennyi legyen a válaszolási idő. 3, 2 vagy 1 perc. Sajnos minden lépés után ennyi, nem úgy mint a sakknál, ami sokkal értelmesebb, mert egyszer hosszasan kigondolsz egy stratégiát, akkor a következő lépések gyorsan mennek. A versenyek szinte mind levelezők, mert többszáz versenyzőnél azt elérni, hogy egyszerre legyenek gép előtt, lehetetlen. Én valós időben kezdtem játszani, de a versenyek miatt meg kellett szoknom a levelezőt. Ennek az lett a hatása, hogy a valós idejű már nem megy, mert megszoktam, hogy van időm átgondolni a lépéseimet. Persze nem több óra, de néha akár 10-15 perc is lehet, de egy partira összesen azért nem megy el sokkal több idő, mintha valós időben játszanánk. Amikor befejeztem a valós időben való játszást úgy kb. 450 ELO-pontom volt. Most 200-zal több. Persze nyilván tanultam is, de a több gondolkodási idő is segített. Sok játékos viszont mindkettőt játsza, és valós időben is ugyanolyan erősek.

  Az erős játékosokkal való játékból nagyon sokat lehet tanulni. A BGA-n vissza is nézheted a játszmáikat, egy-egy lépés előtt kigondolhatod te mit lépnél, aztán megnézed mit lépett a mesterjátékos. Sokkal hasznosabb, mint a bemutató végigjátszásokat nézni, mert ott elég gyengén játszanak. A másik, amit nagyon szeretek a BGA-ban, hogy nagyon sok játékossal játszhatsz, és nagyon sok játszmát, ami asztalnál nem tudna összejönni. Esetemben ez most épp 999 játszma és 845 ellenfél. De az is igaz, hogy ez nagyon más, mint egy családi vagy baráti társasozás. Mást is keresek benne. Bár itt is vannak azért haverok, akikkel már többször összefutottunk a versenyeken, vagy a magyar játékosokkal külön is üdvözöljük egymást, ha összeakadunk.

• chavasi

  2024-02-06 19:07:33
  

  Hát ez már kőkemény verseny, mivel ilyen körökben nem volt alkalmam még játszani, így ez a világ nem nyílt még ki előttem, de lehet egyszer megmérettetem magam, nem vagyok az a sértődős fajta. :)

  De ehhez a szinthez még nem hiszem, hogy készen állok azzal az 50-60 partival, amit beletettem, persze profitól tanulni vereség által nem szégyen. Mindenesetre köszönöm a betekintőt ebbe a világba, majd meglátjuk, hátha összefutunk akár Veled, akár porcine-al.

  Ami a táblázatban megdöbbentett, hogy itt több órányi döntési idő van, ami azt jelenti, hogy ezt 2 napig is játszották, gondolom, mert lép vki, aztán a másik lehet 2 óra múlva reagál, aztán a másik is. Tehát, míg egy offline játékban azért illik reagálnod két-három percen belül, itt azért van bőven időd arra, hogy kiszámolj, esélyeket latolgass, különféle forgatókönyvekre, kvázi előre számolj körökre, ahogy egyik előző kommentetben írtad.

  Persze ettől még biztos vagyok benne, hogy egy online rangsorban elől lévővel leülnék, valószínűleg kikapnék, de így azért egészen más, mint élőben, akár ketten. Azt hittem, mint a sakkban, akkor már időre játszák úgymond a versenyt, vagy van olyan verzió is. Ott is kíváncsi lenék a pontokra.

• kvarclovag

  2024-02-06 17:16:13
  

  Nekem nagyon tetszik, hogy ilyen extrém esetek is elő bírnak jönni. Ha nincs kedved a táblázatot böngészni, röviden összefoglalom: 6 forduló volt, az egyik játékosnak volt sora, oszlopa és teljes színe, a másiknak semmije se, se sora, se oszlopa, se teljes színe. Mégis ő nyert mert a 50 pontot dobatott a padlóra az ellenfelével, míg neki csak 13-at kellett.

  A játékot egy szakértő és egy mester játszotta (a mester vesztett), szóval nem arról van szó, hogy az egyik játékosnak fogalma sem volt a játékról, a másik meg gonoszul kihasználta és folyton padlóra dobatott vele.

• porcine

  2024-02-06 09:05:37
  

  Örülök, hogy nem is állunk olyan messzire egymástól.

  Azért érdemes ide járni, mert olyan klassz gondolatokat és tapasztalatokat olvashatsz, mint az előzőekben kvarclovagé. Tudás, gyakorlat, tapasztalat. És nekem az ő szavaiból is az jön le, hogy az Azult nem érdemes a hagyományos pc módon játszani. Lehet természetesen úgy is, csak az igazi szépségét, azt a gyönyörű kincset, amit rejt akkor kapod meg, ha "gonoszkodva" játszod. Ami persze messze nem gonoszkodás, hanem verseny. Számtalan más játék van, amit lehet és érdemes is családi módban tolni. Egy Parks nehezen mondható versenyjátéknak, de rengeteg más példát is felsorolhatnék, hiszen a mai világ ezeknek a "konfliktusmentesen érezzük jól magunkat a kis saját világunkban" játékoknak áll (multiplayer solitaire).

  De persze úgy játszod, ahogy neked és az asztaltársaságodnak jólesik. A lényeg, hogy játszátok. (A profikat meg ne ítéld el, ha leülnek veled és elkenik a szádat. Az Azul ilyen.:)

• kvarclovag

  2024-02-05 23:50:46
  

  Mivel van véletlen a játékban, ezért szerintem senki sem hiheti azt, hogy nem jut valamekkora szerep a szerencsének. De az is téved, aki azt hiszi, azért vesztett, mert nem volt szerencséje. Azonos tudásszintű játékosoknál valóban dönthet a szerencse. De a partik nagy részében a jobban játszó, nagyobb tudású játékos fog nyerni. Az Azul esetében a BGA-n a három legjobb játékos a meccsei 92-88-87 százalékát nyerte eddig. És ők a legtöbb meccsüket szakértő vagy mester (500 ill. 700 ELO-pont) szintű játékos ellen játszák. Egy átlagos játékosnak, aki néha játszik a barátaival, lényegében semmi esélye nincs ellenük.

  És ezt a hosszú mesét azért mondtam, mert nekem más jelenti a játék szépségét, mint neked. Engem az nem érdekel, hogy szépen tele legyen rakva a fölső 3 sor, vagy legyen 2 szín teljesen felrakva. És az sem, hogy senkinek ne kelljen padlóra dobnia. Nekem az a szép, ha egy kiosztásból valaki a számára legjobb pontot tudja kihozni. Ha ez azt jelenti, hogy az ellenfel ér el mínusz pontokat, akkor az a szép.

  Még egy érdekesség. A jelenlegi legerősebb játékos meccsenkénti pontátlaga 51 pont. Ennél egy átlagos játékosnak jóval több. Nekem pl. 56, és nekem se túl sok, mert én is a "gonosz" játékosok közé tartozom. Ez azt mutatja, hogy az eredményes játék az, ami kevés pontos enged az ellenfélnek. És pont az a szép, hogy egy erős játékos ellen nagyon meg kell dolgoznod a pontjaidért, nem fognak csak úgy potyogni rád a lerakások után.

• chavasi

  2024-02-05 21:45:22
  

  A tervező és a kiadó együtt, egymás véleményét és tapasztalatát jóváhagyva közösen döntik el általában, hogy mi kerül a dobozra, legalábbis ezt gondolom, bár nem vagyok játéktervező és kiadó sem, de feltételezem, hogy a tervezőt is meghallgatja a kiadó és a tervező is hallgat a kiadóra, hogy eladhatóbb a termék. Mindenesetre nem csak ketten játszható játéknak adták ki. Persze, mint ebben mind egyetértünk, egészen más arcát mutatja ketten.

  Én hasonlítottam a sakkhoz, de csak a korábbi kommentek alapján, amit kvarc-al folytattam, amire többek között te is reagáltál, figyelve az itteni fórumokat, mert ti gondolom ismeritek egymást, ha más nem innen és megnézitek miről ír a másik.

  Örülök, hogy te is a játékélményért ülsz le játszani, nem csak a győzelemért.

  Abból gondoltam, hogy azért véded ennyire a játékot, mert úgy érzed én nem szeretem, bár egész más a viszonyom vele, de tényleg nagyon jó játéknak tartom. A fenti sakk kérdés miatt gondoltam, hogy akkor nem olvastad el a korábbi kommenteket, de akkor csak vmi félrement.

  Szóval nem is állunk olyan messze egymástól. :)

• chavasi

  2024-02-05 21:23:51
  

  Igazad van, hogy könnyen megismerhető és megjegyezhető eleme és szabálya van. Viszont nekem azon játékok hosszú sorát bővíti, ami elhiteti veled, hogy kizárólag a te döntésed és ráhatásod határozza meg a végkimenetelt, pedig nem.

  Én szerintem annak, hogy a forduló elején mivel töltjük fel a manufaktúra korongokat, igenis döntő szerepe lehet a győzelemre. Ha más színösszeállítást kezdtél el gyűjteni vagy egy olyan sorba kell olyan színt gyűjteni, ami messze nem szomszédos az eddigiekkel, az szerintem jelentősen elbillentheti a mérleget azzal szemben, akinek pont kapóra jön az adott kiosztás. Egy kicsit olyan, mint a Metro X-ben, ha nem egyformán töltitek a táblátokat, akkor az egyiknek lehet, hogy jó a 4-3-5-2 ugrás lap egymás után, neked, meg pont fordított sorrendben kellett volna, mert másképp töltötted. Valahol a kettő ugyanaz, csak itt egy kicsit több lehetőséged van belenyúlni, például, hogy ha már nekem nem lehet jó, akkor nyúljunk bele a másikéba, hogy mentsük a menthetőt és így lehet nekem 5 mínusz, de a másiknak 8 mínusz, így már nem is rossz a rossz leosztás - idézőjelben -, már ha sikerülhet ilyesmi, ha a másiknak jó a leosztás. Szóval továbbra is tartom, hogy míg itt van lehetőség "gonosznak" lenni, bármennyire is megengedő a szabály, addig vannak játékok, ahol nincs lehetőség, lásd az iménti példát. Persze csak hasonlat volt, szóval nem szeretném mérlegre tenni a két játékot még véletlenül sem. Mindnkettő jó a maga nemében. De szerintem minden játékra igaz, hogy jobb szeretem, ha elegánsan játszák, nem erőből, és igyekszem én is így játszani. Mint a fociban, nem mindegy, hogy a technikával nyernek, vagy úgy, hogy széttörik a játékot, és nem hagyják játszani a másikat. Természetesen, mint azt a világ is mutatja, a fociban is a utóbbi a célravezetőbb, ezért tart ott, ahol tart. De míg ott egy ipart hajt, és csak nézhetjük, itt dönthetünk, hogy milyen irányba tereljük a saját játékunkat.

• kvarclovag

  2024-02-04 23:48:28
  

  "messze nem jelenthető ki, hogy ez egy ízig vérig absztrakt játék" Valóban, vannak a teljesen nyílt információs játékok, de a BGG szerint is, és elég logikusan is, azokat is az absztrakt játékok közé soroljuk, amelyekben van véletlen elem, de nem döntő hatású a győzelemre nézve. Ebbe belefér az Azul nagyon is. Nekem egyébként a személyes definícióm része az absztrakt játékokra az is, hogy a játék minden eleme könnyen megismerhető és megjegyezhető legyen. Ez is áll az Azulra, de nem áll pl. a Cascadiára és a Patchworkre. De elég jól áll a Kingdominóra.

  "nem sakk vagy go, még távolról sem" Ebben is igazad van. Lényegesen kevésbé mély játék az Azul ezeknél. A BGA szerint kb. 5 tudásszintje (mélysége) van. A sakknak úgy 14, a gónak 20. De ezzel az 5 szinttel pariban van a stratégiai eurókkal.

  "nem minden esetben (játékostárs függő) fair mindent kifacsarni egy játékból" Na ezzel viszont gondom van. Ha valaki élesen, mindent kifacsarva játszik, azt értem, követhető mit, miért tesz. Ha hibázik, ő jár rosszul Viszont mi lenne a fair játék? Hogy lehet eldönteni? Soha nem vehetek el csempét amit padlóra dobok, ha ezzel a másik játékos sorának befejezését akadályozom meg? Vagy nem lökhetek úgy középre csempéket, hogy a másik játékosnak majd padlóra kelljen dobnia? Az a gond ezzel, hogy akik nem ismerik elég jól a játékot, el sem tudják dönteni, hogy egy lépés gonosz-e vagy sem. Persze ami azonnal rossz, azt látják, de ami csak a következő körben lesz rossz, azt már nem biztos. Mint a sakkban. Van aki csak 1-2 lépést lát előre, van aki meg 5-6-ra, vagy van aki meg Magnus Carlsen. Aki csak pár lépést lát, annak egy 5 lépés múlva vesztő helyzet nem gonosz, aki meg látja, annak nagyon is az.

• porcine

  2024-02-02 20:46:46
  

  Nem olvastam interjút a tervezővel, hogy minek szánta a játékát, de ha te igen (mivel írod, hogy 2-4 fős családi játéknak), akkor légyszi írd le az elérhetőségét, mert örömmel elolvasnám.

  Nem hasonlítottam a sakkhoz, mert annyi csak a közös bennük, hogy szuper versenyjátékok. Akik versenyszerűen tolják az Azult nem kifacsarják, hanem élnek azzal a lehetőséggel, amit nagyon kevés játék nyújt.

  Sok játékra ráírják, hogy 2-4 fő, de nem minden játéknak áll jól a 4 fő. Igaz ez mondjuk a Food Chain Magnate-re, hiszen az igazi szépségét, a versenyszerűségét 2 játékossal mutatja meg. Persze jó 3-4 fővel is, csak nem annyira. Szerintem az Azul is ilyen.

  Én a játékélmény miatt ülök asztalhoz. Ami motivál játék közben, az a győzelem, de a végső cél a játékélmény. Az Azul azon ritka játékok egyike, ahol a győzelemhez vezető út a versenyen keresztül vezet. Ez kevés játék sajátja, ezért is értékelem nagyra ezt az alkotást. Nem hiszem, hogy attól, mert így játszom az Azult, bármit is elvennék egy játékostól, maximum a győzelem lehetőségét.

  Egy szóval sem írtam, hogy szerinted nem jó játék az Azul, és figyelmesen végigolvastam az összes kommentet, nem tudom mi utalt arra, hogy ezt nem tettem meg.

  A Forma1-es versenyautó valóban lehet, hogy nem jó hasonlat. Csak annyit szerettem volna elmondani, hogy egy Porshe 911-be ülve érzed a különbséget és érdemes arra használni, amire való. De nyilván ha te vezeted, akkor úgy suhansz vele, ahogy szeretnél. ;)

• chavasi

  2024-02-02 17:28:01
  

  folyt.

  Egyébként egyáltalán nem mondtam, hogy nem jó játék az Azul, ha figyelmesen végigolvasod az utolsó pár kommentemet - bár az Azul kapcsán indult a beszélgetés, de már nem konkrétan az Azul játékról van szó, hanem a játékosról az Azul játék vonatkozásában, ezért nem is értem teljesen a reakciódat. Nincs bajom a konfrontációval és az interakcióval sem, én csak arról írtam, hogy nem minden esetben (játékostárs függő) fair mindent kifacsarni egy játékból, nyílván ha két versenyző ül egymással szemben, akkor ez nem gond, és kell is a győzelemhez, de ezt nem csak ezek a típusú emberek játszák, ezért félrevezetőnek gondolom, hogy egy játékot úgy állítsunk be, hogy egy versenyautó, hogy a hasonlatoddal éljek, bár szerintem nem jó hasonlat, mert inkább túraautónak nevezném, amivel lehet rallyzni is, de elviheted a családot is kirándulni. A versenyautó egyszemélyes, ezért csak a győztesről szól. Amiről én beszélek, az pedig a közösségről.

• chavasi

  2024-02-02 17:27:28
  

  Szerintem a tervező tudná megmondani, hogy az általa készített játék mire való. Tény, hogy két fővel versengőbb (bár ez sok játékra igaz), de ezt eredetileg 2-4 fős családi játéknak tervezték. Mivel két fővel nem kell annyi felé figyelni és kevesebb csempe fogy el, mire újra sorra kerülsz, így "számolhatóbb", de messze nem jelenthető ki, hogy ez egy ízig vérig absztrakt játék, mert nem minden nyílt, abszolút szerencse kérdése, hogy milyen csempék jönnek fel az adott forduló elején, onnantól persze nyílt a forduló végéig (de ez az állítás igaz a Five Tribes-ra is, csak ott nem egy komponenst kell a forduló elején feltölteni és összetettebb hatások is vannak).Tény, hogy akik túl komolyan veszik, képesek ebből is kifacsarni mindent, így egészen más arcát mutathatja, de attól még nem sakk vagy go, még távolról sem.

  Természetesen minden ember azért játszik/sportol/vagy egyéb tevékenységet végez, mert eredményt szeretne elérni/felmutatni, sikeres szeretne lenni vagy pozitív visszacsatolásra vágyik, de pont erről kezdtünk beszélni, hogy ha a győzelem igénye előtérbe kerül a játék igényével szemben, akkor másért ültünk le, a játékos élményért (ez nem zárja ki a győzelem iránti vágyát), a versengő a győzelemért, csak míg a versengő elveheti az élményt a játékostól, addig a játékos nem valószínű, hogy elveszi a versengőtől, amiért játszik, is itt tettem választó vonalat a két hozzáállás között.

• porcine

  2024-02-01 05:39:13
  

  Az egészben igazad is lenne, ha egy másik játékhoz írtad volna. Azonban az Azul nem egy olyan játék, ahol csendben elépítgetünk egymás mellett. Nem arra való. Ez egy versenyjáték, a győzelem az elsődleges cél, ennek következményeként pedig szenzációs játékélményt ad. Egy Forma1-es versenyautót sem azért veszel meg, hogy a családdal kirándulni menjél. Feleségemnek 5 játék kellett, mire megértette ezt és elkezdte figyelni az én táblámat is. Addig gond nélkül nyertem, neki pedig nem volt nagy élmény a játék. Onnantól viszont nekem nem volt nagy élmény...:))))

  Ha építgetős játékra vágysz minimális interakcióval, akkor neked áll a világ a rengeteg új newro-val (Ark Nova, Víz Alatti Városok, etc.). Az Azul nem ilyen és pont ezért gyönyörű.

• chavasi

  2024-01-31 21:14:17
  

  folyt.

  Például ahogy kvarclovag írja, szerintem gyönyörűen példázza a statisztika, hogy a "gyengébb" játékosok 6 fordulót is játszanak, az "erősebbek" pedig csak 5 fordulót "engednek" és kifuttatják a győzelmi feltétel elérésével a játékot inkább kevesebb ponttal, de több legyen, mint a másiké, mert itt a győzelem a lényeg.

  A gyengébb játékosok még játszanak, ... az erősebbek meg versenyeznek. Szerintem jól megfér egymás mellett a kettő, ki-ki melyiket szereti jobban, én részemről maradok a játéknál, és próbálom nem túl komolyan venni, az élet épp elég komoly, játszani pedig szórakozásból ülök le, a barátokkal, a családdal, hogy egy felejthetetlen élmény legyen belőle, minnél többször, amit minden fél élvez, és meg szeretne ismételni.

  Nagyon jól éreztem magam ebben a "vitában". Köszönöm. Nincs bajom a ti álláspontotokkal, és minnél nagyobb győzelmi indexet kívánok nektek. Őszintén. Mindenkinek jó játékot és sok felejthetetlen élményt. Remélem mindeki kapott valamit a másiktól, ha mást nem, egy másik szemléletmódot, mert a változatosság gyönyörködtet. 😉

• chavasi

  2024-01-31 21:14:02
  

  Egyszerre válaszolok a két kommentre, mert nincs értelme több szálat futtatni ugyanarról, előre is elnézést, remélem nem bántódik meg egyikőtök sem ... szóval, úgy érzem, hogy a ti hozzáállásotok az, hogyha a szabálykönyv nem tiltja, akkor megtehető. Ez alapvetően igaz is. A határ, amiről én beszélek nem a szabálykönyvben van megírva, hanem az emberre van bízva, hogy mit képes megtenni, hogy nyerjen. Ahogy gazsif írja, igen valószínű, hogy aki nem tudja elkönyvelni egy ellene "elkövetett" szabályos lépés következményét egy játékban, az a játék nem való neki, de az is lehet, hogy olyannyira nyerni akar, hogy túl komolyan veszi a játékot és a versengést, és valós támadásnak éli meg a személye ellen, pedig ez nem egy merénylet, csak játék.

  Úgy érzem egész másról beszélünk, mert úgy értelmezem, hogy a ti számotokra maga a játék is egy verseny, egy elérendő cél, hogy kitehessétek a "dicsőség falatokra" az elért eredményeiteket. Ez tök jó versenyszellemet eredményez, és valószínűleg szép eredményeket is értek el az adott játékban (mármint ranglistában, mert ezek szerint a kevesebb pont néha több, legalábbis az ellenfél pontjánál 😃), amire megfelelő mennyiségű időt szántok és kellő energiát pakoltok bele, és tanuljátok, ez talán a versenyszerű sporthoz hasonlítható.

  Én sokkal inkább a játék élményéért játszom - amit most itt nem részletezek, mert korábban kifejtettem -, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nincs igényem a győzelem megízlelésére, vagy hogy nem törekszem játék közben a lehető legjobb döntést hozni, és végül minnél több pontot összeszedni, ami általánosságban hozzásegíthet a győzelemhez. Nyílván játéka válogatja, de alapvetően nem gondolom fair-play -nek, ha a játék vagy szabály olyan részével él az egyik játékos, ami inkább romboló hatású, mint építő jellegű.

• kvarclovag

  2024-01-30 22:29:37
  

  "hogy átjöjjön az élmény, a játék sodrása, a döntések, a meglepő vagy váratlan helyzetek, az izgalom, hogy vajon mit reagál a másik" Na de ha nem akarsz nyerni, ha nem törekszel a másiknál jobb játékra, akkor mitől lenne izgalmas, hogy mit reagál? Ha nem jól, hanem csak úgy relaxálósan, akkor milyen döntésekről beszélsz?

  Lehet pihentető módban is játszani, ezt nem vitatom, de ott nem nagyon lesznek érdekes döntések, nem nagyon lesz min bosszankodni, mert úgyis mindegy. Illetve, hát érdekes lehet, hogy mondjuk egy színből 0 jött föl, a másikból meg 10, deigazán ez is akkor érdekes, ha van tétje.

  Amúgy a 7 csoda építészek pont ilyen játék. Majdnem mindegy melyik kártyát választom, de nagyon mókás lehet, ahogy alakul a parti, mekkora előnyből lehet veszteni, és mekkora hátrányból nyerni. Szórakoztató, és akár örülni, meg bosszankodni is lehet.

• gazsif

  2024-01-30 22:02:03
  

  A határ, amit említettél nem más mint a szabályok. Ezen belül nincs olyan, amit ne lehetne sőt ne kellene alkalmazni a győzelem érdekében. Ezzel biztosítható az egymástól való tanulás és a legnagyobb mértékű fejlődés, ráadásul csak ekkor lehet reálisan értékelni a saját tudásunkat a játékkal kapcsolatban. Kivétel, amikor jelentős tudásszintbeli különbség van a játékosok között, amikor a győzelemre törekvés helyett a tudás átadásának kell előtérbe lépnie.
  Egyenrangú felek között, ha valaki egy ellenfele szabályos lépését nehezményezi, akkor az a legvalószínűbb, hogy az adott játék nem igazán neki való. Szerencsére bőven van választék, így mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelőt.

• chavasi

  2024-01-30 19:39:07
  

  Mi marad a játékból? Pont az, amit az imént megosztottál, persze amiről én beszélek, ahhoz valódi együttlét kell, hogy átjöjjön az élmény, a játék sodrása, a döntések, a meglepő vagy váratlan helyzetek, az izgalom, hogy vajon mit reagál a másik, vagy a két fél közötti kapcsolat dinamikájából adódó fűszer - attól függően, hogy milyen viszonyban vannak a játékosok egymással, mit engedhetnek meg egymással szmeben -, stb. és ezeket meg tudd osztani valós időben a partnerrel/versenytárssal és együtt örültök vagy bosszankodtok a lehetetlen helyzeteken, a vak szerencsén vagy amit a játék hoz. Érthető, hogy az online játékban, amit te is megosztottál az imént, ez nehezen valósulhat meg, ha egyáltalán megvalósul, ott tényleg marad a puszta küzdelem gondolom, de szerintem ezzel sincs gond - bár erről nem tudok hitelesen nyilatkozni, mert én nem játszom online. Egyébként gratulálok az elért eredményekhez, amit korábbi kommentekben olvastam.

• kvarclovag

  2024-01-30 19:15:05
  

  Ilyen szép szimmetrikus állások bírnak létrejönni ebben a zseniális játékban.

• kvarclovag

  2024-01-30 01:30:04
  

  Érdekes amit mondasz. Kérdés, ha nem akarunk győzni, akkor mi marad a játékból? Mit lehet benne élvezni? Nyilván játékonként ez más és más lehet. Sakkban, góban semmi nem marad a játékból, ha nem akarsz nyerni. Azulban már inkább lehet békésen rakosgatni, de azért sokat elvesz a játékból. A bonyolultabb pontsaláták, ahol menet közben nem is tudod hol tartasz, talán pont az ilyen igények miatt születtek. Építsd csak a magad játékát, örülj, hogy haladsz, és aztán a végén majd lesz pontod is.

  És most értettem meg, mért mondják az ismertetőkben sokszor, hogy jutalmazó egy játék. Eddig nem értettem mitől jutalmazó az, ha én egy akcióval 5 pontot szerzek, a többiek meg tizet. Akkor az 5 pont veszteség. De valóban, ha egymásra nem figyelünk, csak a saját pontjainknak örülünk, akkor kaptunk valamit.

• chavasi

  2024-01-29 22:17:13
  

  Olvasgattam a kommenteket és az a véleményem erről az érdekes dilemmáról, hogy szerintem ott válik el a célratörő/versengő/kegyetlen vagy kíméletlen? és a gonosz - ahogy ti fogalmaztatok, amikor a játék igénye elé kerül a győzelem igénye. Mert ha két játékos azért ül le, hogy győzzön, akkor nem a játék a lényeg, szinte mindegy mivel játsszák / miben mérik össze a tudásukat, mert a győzelem a lényeg, és ebben az esetben megengedett a célratörő/versengő/kíméletlen játék. Ha a játék a lényeg, akkor van egy határ, amit nem lép át az ember, mert azzal elronthatja a másik játékos játék iránti vágyát. Ebben az esetben a célratörő/kegyetlen inkább gonosz szerintem, mert nem a játék élvezete a cél, hanem a másik játékának az összetörése az élvezet. Mint ahogy kvarclovag a családdal és gyerekekkel példálózik, volna győztes lépés / döntés, de nem alkalmazza, mert összetörné a játék élményét, ami nem más, mint az egymásra szánt értékes, tartalmas együtt töltött idő érzése. A közös kapcsolódási pont élvezete és szeretete. Egymás tisztelete és megbecsülése, hogy velem tölti / rám szánja az idejét. A győzelem igénye esetén fel sem merülnek ezek a gondolatok, még távolról sem, ami nem jelenti azt, hogy két versenyző fél ne tisztelhetné egymást vagy ismerhetné el egymás tudását és rátermettségét illetve az aratott győzelmét.

• fodihun1

  2023-11-24 06:32:43
  

  Nekem az egyik kedvenc absztrakt játékom. Szinte minden családi alkalommal előkerül.

• Gawain

  2023-11-17 13:57:16
  

  Kontextustól függően van, hogy én is egyenlőségjelet teszek a két fogalom közé, de a társasjátékok esetében pont nem. Mindenesere érdekes téma és örülök, hogy van, akivel normálisan lehet itt a véleménykülönbségeket megbeszélni, nem csak kuncogva rányomja a pirost. Az pedig menő, hogy ilyen, hozzánk hasonló ízlésed vana játékok terén. Majd egyszer sort keríthetünk közös játékra.

• Tozsi

  2023-11-17 13:38:06
  

  Akkor már meg is van a közös nevező! ;) Nálam a kegyetlen=gonosz😉💁‍♂️ Ebben kiegyezhetünk! ✌🏼

• Gawain

  2023-11-17 09:37:17
  

  Én a magam részéről továbbra sem fogom egy kompetitív játékban az olyan lépéseket, amik engem a győzelemhez közelebb visznek az ellenfelmet pedig távolabb, gonosznak nevezni. Azt sohasem tagadtam le, hogy az Azul egy kegyetlen játék , de azt most is és mindig is vissza fogom utasítani, hogy gonosz lenne, Kvarclovag a posztjában jól összefoglalta, hogy miért.

• kvarclovag

  2023-11-17 00:18:09
  

  Végül is egyetértünk, csak a célratörő játékot nevezzük máshogy 😃 De én akkár a gonoszságot is vállalom, sose voltam egy finomkodó, kíméletes játékos, ahogy a barátaim se. Családdal, gyerekkel más a helyzet, ellenük sokkal kedvesebb ellenfél vagyok 😃

• Tozsi

  2023-11-16 23:24:00
  

  Igyekeztem hangsúlyozni, hogy hibáztatásról szó sincs. Az is teljesen egyértelmű, hogy ezek jó és célravezető lépések. A félreértés, vagy hívjuk inkább egymás mellett való elbeszélésnek, szerintem abból adódik, hogy nem ugyanúgy értelmezzük a "gonoszságot". Én arra gondolok, hogy az erre érzékenyebb játékosok könnyen zokon vehetik, amikor egy adott szituációban az ideális megoldás nem az én szigorúan vett előrehaladásom, hanem az ő visszahúzása. Teszek valamit, kimondottan csak azért, hogy neki rosszabb legyen, nem pedig azért, hogy nekem jobb. Véleményem szerint pedig, az Azult játszva, a játéknak ez a nem elhanyagolható vonása relatív hamar kiviláglik. Ezt figyelembe véve mondom azt, hogy félrevezető lehet habos-babos családi mókának kikiáltani. Én mindössze ennyit szerettem volna hozzáfűzni! 😊✌

  És ha már így beszélgetésbe elegyedtünk, akkor megragadom az alkalmat, hogy virtuálisan leboruljak az elért eredményeid/eredményeitek előtt! 👏 Számomra szinte elképzelhetetlen ennyi időt és energiát fektetni egyetlen játékba. Hozzátok képest én természetesen csak a felszínt kapargatom, úgyhogy ha azt mondjátok össze-vissza beszélek, tőletek elfogadom. 😅😉

• kvarclovag

  2023-11-16 22:52:28
  

  Most csak a kétfős játékról beszélve, az az eset, amit mondtál, nincs. Már nem az, hogy elveszek valamit, hogy ne legyen a másiknak, hanem az, hogy ez gonoszság lenne. Én elveszek valamit, ami a másiknak kéne, de nem tudom használni, viszont a másiknak marad az, amit meg ő nem tud. Ha ezzel jobban járok, mert én vesztek valahány pontot, de az ellenfelem többet, akkor ez nyilván egy jó lépés volt. Ha tévedtem, akkor meg örüljön az ellenfelem, mert ő járt jól.

  Továbbá egy "gonosznak" látszó lépés lehet sima elszámolás, rosszul kalkuláltam. Akkor megintcsak örülhet az ellenfelem. Ha viszont én jártam jobban, akkor egy versenyben nem lehet engem azért hibáztatni, ha olyat lépek, ami nekem jobb. Egy kétfős játékban el kell fogadni, hogy az ellenfél azt lép, ami neki tetszik. Bárminő okból is teszi.

  Ugyanakkor az Azulban az, hogy ne hagyjuk a másikat pontokat szerezni, elég markáns. A Kingdominóban a jó játékosoknak több pontja van, mint a gyengébbeknek. A gyengébbek meccsein 100-120 pontot szereznek, az erősebb játékosok meccsein 130-150-et. Az Azulban a gyengébb játékosok egymás ellen 70-90 pontot is szereznek, az erősebb játékosok 50 pont körül. A gyengébbeknél elég gyakori, hogy hagyják a hatodik kört is, amivel lehet sok pontot szerezni. Az erősebb játékosoknál a hatodik kör nagyon ritka, ugyanis az már lutri, nem lehet tudni, milyen csempék jönnek majd föl.

• Tozsi

  2023-11-16 21:40:27
  

  Senki meg ne haragudjon a világért se, de Ti minek neveznétek azt, amikor a saját előrehaladásodat felülírja az, hogy az ellenfelet gáncsold? Nekem mindössze néhány tucat Azul parti van a hátam mögött, de már ennyi is elegendő volt ahhoz, hogy lássam: sokszor teljesen mindegy nekem mi kéne épp, jóval fontosabb, hogy a másik NE jusson hozzá valamihez. És elviszem előle, de legalábbis elrontom neki a helyzetet valahogy..

  Hát mi ez, ha nem gonoszság? 😛

  És akkor itt gyorsan-azonnal hozzá is teszem, hogy nincs ezzel semmi gond! ✌🏼 Az én kedvenc játékaim főleg párbajok, ahol célod az ellenfél földbe döngölése, életerejének nullára csökkentése, eltiprása, megölése, kinek hogy tetszik. 💁🏼‍♂️😇 Na, az aztán gonosz dolog a javából..😅 Szóval nekem semmi problémám ezzel, csak ne tagadjuk le, hogy a kompetitív (profi) Azulnak is a része! Megint más, amikor családi játékként, kipárnázva játsszuk, mert persze arra is alkalmas.

• Gawain

  2023-11-16 12:33:07
  

  Azt hiszem nekem is volt már ilyen, ráadásul úgy is, hogy az első körben egy csomó sárga jött fel és ennek ellenére nem kezdtem szélső oszloppal, pedig megpróbálhattam volna. Egyébként ez is egy olyan dolog, amire talán nem is gondolna először az ember, hogy bár mindegyik színű csempéből ugyan annyi van, de mégsem egyforma értékűek. Például egy fehér vagy fekete értékesebb a játék elején, mint a sárga. Bár nyilván ez függ a színek megoszlási arányától a korongokon, szóval nem ilyen egyértelmű, de mindenesetre irányelvnek jó.

  Egyébként most, hogy Iwarizom, az Azulhoz képest nekem ott nehezebb felállítani egy fontossági sorrendet, hogy melyik lépést helyezzem előtérbe. Bár lehet, hogy ez nagyrészt amiatt van, hogy az Iwariban több ellenféllel kell megbírkózni, ami nekem mindig is nehezebben ment.

  Ja és a korábbi posztodra reagálva, ha valaki egy konfrontatív, magas interakciójú játékra azt mondja, hogy gonosz, annak fogalma sincsen az egészről és sajnálom, hogy ilyen tévképzetek terjednek a fórumokon.

• kvarclovag

  2023-11-15 19:47:44
  

  Játszottam már pár parti azult, de ma láttam először olyat, hogy az egyik színből 11 csempe jött föl. Nulla és tíz már többször is volt, de tizenegy most először. Kétfős játék, öt korong, ez ugye fontos. Nektek mi volt a legextrémebb kiosztásotok?

• kvarclovag

  2023-10-05 17:16:40
  

  Aludtam rá néhányat, meg az ismertető videókba is belenéztem. Tévedtem, nem mondanak bennük semmit rosszul, mondják azt is, hogy a játékot lehet harciasan is játszani. A gonosz szerintem nem jó szó, a versenyszerű az jobb. Ha versenyzek, győzni akarok, akkor az, ami engem a győzelemhez közelebb visz, az jó lépés, és semmiképp sem "gonosz". És, ha nem is így, de ez elhangzik az ismertetőkben.

  Ami meg a békés, családias, relaxálós játékot illeti. Hát, sok ezren játszák így, és örömet okoz nekik, amikor szépen kiraknak egy sort, amikor összejön középen 4 csempe, amit egyből le tudnak rakni. És ha így játszák, és szeretik, akkor biztosan lehet így játszani. Pont az a zseniális az Azulban, hogy így is lehet játszani, meg versenyszerűen is. Persze ez sok játékra igaz, lásd Carcassone, pl. És amikor így játsza valaki, akkor lehet, hogy úgy tűnik, a szerencsén múlik mikor jön ki egy jól lerakható csoport. Pedig nem, ha valaki már tudatosabban játszik valaki, akkor nem.

  Csak akkor lesz valakinek rossz a játék, ha ő még ilyen relaxálós rakosgatást játszik, a másik meg komolyabb játékmódra vált. Akkor bizony jönnek a vereségek, ami nem jó, ha sok van belőle 😃 De a békés rakosgatásból tovább lehet lépni a versenyszerű játékhoz, ha valakinek kedve és ideje is van rá. De az is jó, ha csak havonta párszor kerül elő, és megy a rakosgatás. Ilyenkor tényleg a másik arcát mutatja a játék.

  És ez a Janus-arc jön elő az interakciónál is. Ha csak elveszem a nekem épp legjobb csempéket, és lerakom, akkor nem kell figyelnem a másik játékost. Vagy nem olyan nagyon, tehát nem érzem, hogy erős lenne az interakció. Viszont, ha versenyszerűen játszom, akkor legalább annyira figyelek rá, mint magamra, tehát erős az interakció.

  Rátesz erre még, hogy a versenyszerű játék igazából kétfős. Három és négy játékos a családiasabb irányba viszi a játékot, és ez nagyon jól is van így. És mindig is többen lesznek, akik alkalmanként játszva a játék családiasabb oldalával találkoznak.