• Ismertető
• 2024.07.23. 16:59:00

Kutná Hora – A Cseh Királyság Kincstára

Kutná Hora városát 1276-ban alapították Csehország szívében, és ezzel egyidőben tárták fel első ezüst lelőhelyeit. A település csakhamar a Cseh Királyság pénzügyi központjává vált, az idők során pedig számos király koronázó városa volt. 1541-ben viszont kimerült legnagyobb bányája, és mind gazdasági, mind politikai szerepe jelentősen csökkent, majd 1875-től új bányákat nyitottak, és Kutná Hora ismét fejlődésnek indult.

Nagy várakozással követjük a Czech Games Edition játékait, és a Kutná Hora körüli nagy lelkesedés feltekerte az érdeklődésünket. Több újítást is ígértek, mind mechanika, mind gyártási technológia terén így persze még kíváncsibbak lettünk mit fog nyújtani a csehek új zászlóshajója.

A Kutná Hora: Az Ezüstváros című játékban a nagy múltú város céheinek vezetőit alakítjuk, akik igyekeznek minél nagyobb hasznot húzni az ezüstbányászatból. Persze e mellett adakoznak a Szent Borbála Székesegyház építésére és középületeket húznak fel, hogy növeljék befolyásukat a városi tanácsban.

A játék egy öt fordulón át tartó, körökre osztott stratégiai játék. Minden fordulóban öt akciót hajtunk végre, melyeket kártyakijátszással aktiválhatunk. Az aktív játékos a körében kijátszik egy kártyát, végrehajtja az akcióját, majd kijátszik egy második kártyát, és annak az akcióját is végrehajtja.

Asztalkép

A játék elején az előkészület kártyák segítségével kiválasztjuk, hogy ki melyik három céhet fogja irányítani. Ez azt jelenti, hogy ha egy játékos a favágók, mészárosok és az ezüstművesek céhét választja, akkor nem tud a bányászokhoz, hivatalokhoz és serfőzőkhöz tartozó épületeket építeni, sem olyan termékeket előállítani.

Továbbá ebben a játékban bár többféle erőforrás van, csak a pénzt fogjuk kezelni. Vagyis, ha kettővel növekszik a fa termelésünk, azt lelépjük a megfelelő sávon, majd bevétel akciónál, a fa aktuális értékének megfelelő pénzt kapjuk meg, építkezésnél pedig a fa értékének megfelelő pénzt kell befizetnünk.

A játék legérdekesebb pontja a dinamikusan változó piac. Ezt a két karton állvány segítségével modellezi a játék, melyek csuszkákból és kártyákból épülnek fel. A játék alapja a keresletre és kínálatra épülő gazdaság, melyben a népesség növekedésével összhangban nő a kereslet a termékek iránt, így növekednek az árak. Persze tudunk túltermelni is, ami hatására a termékek értéke csökken. A játék szintjén ez azt jelenti, hogy amikor megépítünk valamit, mondjuk egy vágóhidat, akkor több élelmet termelünk, amitől az ára csökkenni fog. Ha nyitunk egy bányát, akkor több embernek lesz munkája, és a megnövekedett népesség hatására az élelmiszerek ára emelkedni fog.

A piac állványai

Persze a gazdasági tényezők mellett figyelnünk kell a város társadalmi fejlődésére is, amihez középületekre: templomokra, iskolákra és hivatalokra van szükség.

Hatféle akció közül válogathatunk: bányászat, lefoglalhatunk telket, kiválthatunk építési jogot, építkezhetünk, adakozhatunk a Szent-Borbála katedrális építésére és bevételeket generálhatunk.

A bányászat akcióval a tábla alján található bányákra építünk meg egy bányalapkát. Ezzel az akcióval ezüstércet fogunk kibányászni, amit az öntödékben dolgoznak fel. Ettől csökkenni fog az érc ára, de nőni fog az ezüsté.

A bánya

Az építési jog, telek és építés akciók összefüggenek. Ha meg akarunk építeni egy épületet, akkor meg kell vennünk a hozzá tartozó építési jogot (vagyis magát a lapkát), ki kell váltanunk a telket, amire fel akarjuk húzni, majd csak ez után egy harmadik akcióval tehetjük a táblára és fizethetjük ki az építési költséget.

A Szent Borbála katedrális építését a kártya aktiváláson kívül pelikánlapka beadásával tudjuk támogatni, ilyet pedig középület megépítésével szerezhetünk. A katedrális építéséért mindenféle jutalmakban részesülünk, amik megkönnyítik a játékot, vagy győzelmi pontokat adnak.

Ha pénzszűkébe kerültünk, használhatjuk a bevétel akciót. Ilyenkor összeszámoljuk a csúszkákon látható erőforrások számát, ezt összeszorozzuk az erőforrás aktuális árával, majd az összeget kivesszük garasban. Kísérő akcióként 10 garas befizetésével egy tanácstagot beültethetünk a nagytanácsba. Ez aktivál egy pontszerzési lehetőséget, ami ugyan mindenkire érvényes, de nyilván olyat érdemes választani, amiben jobban teljesítünk a többieknél.

Az ötödik forduló után összeszámoljuk a pontjainkat, és aki a legtöbb pontot gyűjtötte megnyeri a játékot.

A Kutna Hora egy színtiszta euro játék, de a szaftosabb fajtából. Olvastunk olyan kritikákat, hogy gyorsan átmegy száraz lapkapakolgatásba, de mi ezt másképp éreztük. Számunkra nagyon kellemes, tematikus élmény, melyben szépen vegyül a bányászat, a város építése, a gazdasági elem és a bürokrácia.

Épül a város

A mechanikai újdonságok közül egyértelműen a piac működését szabályozó karton állványokat emelhetjük ki. Minden alkalommal amikor vásárolunk valamilyen épületet, vagy nyitunk egy új bányát, valamelyik csúszka lépni fog, és/vagy lapozni kell a kártyákat is. Laikusként izgalmasnak tűnik, hogyan egyensúlyozták ki az elemeket, de gördülékenyen működik és valóban egy innovatív megoldás.

A játék látványa kissé vegyes. A bányák részletgazdag, klausztrofób képi világa vegyül a kissé sematikus épület ábrázolásokkal, és a rikító színű akciókártyákkal. Ettől függetlenül az összhatás szép, de látszik rajta, hogy öt grafikus dolgozott a játékon. És persze itt érdemes megemlíteni, az új rewood technológiával készült fa-ragasztó jelölőket. Igazából eléggé műanyag hatásúak, de nagyobb százalékban fűrészporból készültek. Szép kidolgozásúak, látványosak, de kissé sorjásak.

Az épülő katedrális

Számunkra egyetlen negatívum a puzzle darabokból álló játéktábla, amit nem tudunk mire vélni. Minden összerakásnál kopik, és játékról játékra látványosan csúnyúl. Kíváncsiak vagyunk mennyivel lett olcsóbb a gyártás, hogy megérte ilyen áldozatot hozni.

Az első, tanuló partit ketten játszottuk, amit még sok szabályolvasás kísért. Így körülbelül két óra volt a játék. A harmadik alkalom már csak 60-70 perc volt. Ehhez viszont még hozzájön 10-15 perc előkészület, és még ugyanennyi elpakolás.

Nagy szerepet kapott az interakció, mely egyáltalán nem agresszív, de teljesen átszövi a játék minden elemét. Mindennel hatunk egymásra: a bányanyitástól, az építési jogon át, a nagy tanácsig. Kevés olyan akciót választhatunk, ami ne befolyásolná az ellenfeleink következő lépését. Folyamatos egymásrahatás, és figyelem övezi a játékot.

Elsőre elég nehéz volt átlátni a játékot, de második partira szépen letisztult a kép. Nem lassú a játék, szépen gördülnek a körök. Tanítani viszonylag egyszerű, de elég komplex döntési lehetőségek vannak benne, ahhoz, hogy ne ajánljuk 12-13 éves kor alatt, sem rutintalan játékosoknak. Maguk a mechanikai újítások nem túl bonyolultak, könnyen lekövethetők, de nagyon sok mechanikát kombinál a játék, sok lehetőséggel, amibe könnyű belekavarodni.

A Kutná Horát olyanoknak ajánljuk, akik szeretnének jelen lenni egy új mechanika születésének első mérföldkövénél. Olyanoknak, akik kedvelik az interaktív eurojátékokat, és azoknak, akik érdeklődnek a cseh történelem iránt.