• Ismertető
• 2020.04.25. 15:00:00

Tribes - ami a Civilization előtt történt

Mi emberek társadalmi lények vagyunk. Életünk minden részét átszövi a társadalmunk kultúrája, hiedelem és normarendszere, vagy akár az infrastruktúrája. Ez azonban nem volt mindig így. Néhány tízezer év alatt - ami evolúciós léptékben mérve csak egy másodperc - a vadászó-gyűjtögető kisebb törzsektől eljutottunk a letelepedett városi emberig, azaz a civilizáció kezdetéig. Ez az emberi elme, az ideák evolúciója volt, amely megágyazott a mai civilizációknak. A Tribes ebben a környezetben játszódik.

Első benyomás

Vannak játékok, amelyek a szépségükkel hódítanak. Ez is ilyen. Amikor tavaly a Társasjátékok Ünnepén megláttam a Piatnik asztalainál kirakva és előkészítve, rögtön megakadt rajta a szemem. Nagyon tetszett a színek harmóniája és grafikai elemek koncepciózus használata, mintha az egész játéktér egy hatalmas barlangrajz lenne. Bát sejtettem, hogy ez családi játék - a Piatnik ugyanis nagyon ritkán vállal be az én elvárásaimnak megfelelő komplexitású játékot (a Mennyei ser vagy a Merlin pl. ilyenek), mégis úgy voltam vele, hogy ha lehet lecsapok majd rá.

És hogy mennyire fontos a grafika? Miközben a cikk írására készültem, kicsit nyomoztam. A cikkem tárgya, a Tribes: Dawn of Humanity címmel jelent meg 2018-ban, de ez átdolgozása a Tribes: Early Civilization című 2017-es játéknak. A szabályok tekintetében szinte teljesen megegyeznek, grafikailag pedig… Hát mindenki döntse el maga, melyik a szebb! Ne legyetek olyanok, mint Rustan Håkansson, aki a saját kárán tanulta meg, hogy a profi grafikust, látványtervezőt nem lehet megspórolni. Ha a Piatnik az első változatot adta volna ki, most biztos nem írnék róla cikket.

Kezdés két fővel, azaz törzzsel

A Tribesban saját törzsünk területét és népességét növelhetjük, hozzájuthatunk minél több és több erőforráshoz, és mindehhez segítséget nyújt minél több technológia elsajátítása. A játék három korszakon keresztül folyik, és természetesen a legsikeresebb törzs lesz a győztes. A sikert ebben a korban még medvefogakban mérték, a játék is zömmel az őskorszakban játszódik. Ha valakinek az eddigieket olvasva déja vu érzése van, az nem a véletlen műve. Ez bizony, a maga szűk keretei között egy civilizációépítős játék. Csak éppen az ókorban ér véget, nem ott kezdődik, tehát történeti előzménye a klasszikus civilizációs játékoknak, mint például a Korokon Át, vagy a Tribes szezőjének másik játéka, a Nations.

A korszakok között ugyanúgy nincsen éles határvonal, mint ahogy a valósában sem volt. Könnyen elképzelhető, hogy egy törzs már felfedezte a filozófiát (egy bronzkori technológia), de pl. a fémmegmunkáláshoz (újkőkori technológia) még nem ért. A játék alapvető vezérfonala az, hogy egy törzsnek hozzá kell férnie egy megfelelő erőforráshoz, hogy egy hozzá kapcsolódó tudást (technológiát) elsajátíthasson.

Akcióválasztás

A Tribes doboza tartalmaz egy játéktáblát, játékszabályt, húzózsákot a tájlapkáknak, ötven tájlapkát (tíz-tíz kecske, ló, búza, arany és fenyőtömjén erőforrással), korszakonként öt-öt tudáslapkát, hat akciókorongot, korszakonként nyolc-nyolc eseménykorongot, sok-sok medvefog jelzőt (győzelmi pontok), egy pattintott kőkés lapkát (kezdőjátékos jelző) és egy lapot, amelyet ollóval felvágva (?) négy játékossegédletet kapunk az eseménykorongok értelmezéséhez. 

Tartalmaz továbbá játékosszínenként (fehér, szürke, barna és fekete) tizenöt bunkós törzsi tagot, tizenkét tudásszerzés jelölő fakockát, négy eredményjelölő kis fakockát, öt kagylót és egy nyíllapkát.

A játék öt alapvető erőforrást és korszakonként öt-öt hozzájuk kapcsolódó tudást kezel. Ezek a 

• kecske (lov, vyroba syru, tkani... elnézést, ez a cseh felirat a lapkákon, tehát magyarul vadászat, sajtkészítés, szövés),
• ló (csapdaállítás, bőrmegmunkálás, lovaglás),
• búza (főzés, farmgazdálkodás, erjesztés),
• arany (ékszerkészítés, fémolvasztás, kereskedelem) és
• fenyőtömjén (sámánizmus, miszticizmus, filozófia).

Ezen kívül a kagylót, mint egyfajta akciópont készletet használja, tekinthetjük kezdetleges pénznek vagy időnek is - ugyanis zámos korai közösség használta díszítésként vagy fizetőeszközként a kagylóhéjakat.

A játék során egyre több technológia válik elérhetővé.

Az előkészületek során először ki kell rakni a játéktáblára négy-négy tudáslapkát minden korszakból. A legalsó - őskőkorszaki - lapkákat képpel felfelé, a többit képpel lefelé. Az eseménykorongokat tudáslapkák mellé kell tenni, korszakonként összekevert stócokban, képpel lefelé. Az akciókorongok helye a tábla mellett van, egy sorban, véletlenszerű sorrendben.

A játéktáblán szerepel még négy eredményjelző sáv, ezek sorban az utód-, a lépés-, a felfedezés- és az erősáv. Ezek első mezőjére egy-egy eredményjelző kockát kell helyezni játékosonként. 

A játékosok húzzanak a zsákból három-három különböző tájlapkát és tegyék maguk elé, ez lesz a kezdő ismert területük. Ezekből kezdetben egyiken áll egy törzsi tag. A többi játékosalkatrészt (öt kagyló, egy nyíllapka, törzstagok, tudásszerzés jelölők) mindenki tegye maga elé. A kezdőjtékos megkapja a pattintott kőkést és kezdődhet is a játék.

A törzsünk területe egyre bővül.

A játékos a körében elvesz egy akciókorongot (vagy eseménykorongot, lásd később), végrehajtja az akciót, majd az korongot az akciósor végére helyezi. A baloldali akciókorongot ingyen el lehet venni, másik elvételéhez viszont egy kagylót kell tenni minden átugrott akciókorongra. Ha az elvett akicókorongon volt kagyló, azt megkapja a játékos.

Az elérhető akciókorongok:

• Utód: a játékos újabb törzstago(ka)t rak le olyan tájlapkákra, ahol vannak már törzstagjai. Annyi bábút tehet le, amennyit az utód eredménysávon lévő jelölője mutat (1-3).
• Lépés: a játékos annyi lépést léphet a törzstagjaival a saját tájlapkáin, amennyit a lépés eredménysávon lévő jelölője mutat (1-3).
• Felfedezés: a játékos annyi tájlapkát húzhat a zsákból, amennyit a felfedezés eredménysávon lévő jelölője mutat (1-3). Az így kihúzott lapkákat a meglévő területéhez kell illeszteni.

A következő három akciókorong esetében két akcióból lehet választani:

• tudásszerzés/utód.
• tudásszerzés/lépés.
• tudásszerzés/felfedezés.

A játékos a tudásszerzés akció végrehajtásával tudásszerzés jelölőt tehet egy tudáslapka első baloldalról szabad mezőjére, ha

• az adott oszlop legalsó tudáslapkáját választja, vagy az oszlopban minden alatta lévő tudáslapkán van már saját tudásszerzés jelölője és
• állnak törzstagjai olyan és annyi tájlapkán, amelyek szükségesek a tudás elsajátításához (pl. ha a tudáslapkán két ló szerepel, akkor a játékos két lovas tájlapkáján kell állnia törzstagjainak. Ez a feltétel kiváltható erőforrásonként egy tetszőleges tájlapka kimerítésébel (megfordításával)
• a nyíllapkával lehetőség van átlósan egy másik tudás oszlopba átlépni, így lehet fejlettebb tudást is használni egy olyan oszloban, ahol még nincs meg az alacsonyab  szintű tudás.

Amint egy tudáslapkára rákerül az első tudásszerzés jelölő, a következő - felette lévő - tudáslapkát is képpel felfelé kell fordítani, ezáltal az is elérhetővé válik.

Boldogok a sajtkészítők.

A tudás szerzésével egyrészt pontot kap a játékos (medvefogak!) másrészt valamely eredménysávon (utód, felfedezés, lépés, erő) is előreléphet. Ha a játékos a tudásszerzés jelölőt egy villámmal jelzett mezőre tette, húznia kell egy eseményt az adott korszak eseménykorongjaiból, és azt az akciósor végére kell tennie.

Azaz az esemény nem azonnal történik meg, hanem amikor egy későbbi fordulóban egy játékos elveszi azt az akciósorról - akár azért mert nincs kagylója átugrani, akár azért, mert számára előnyös/másik számára hátrányos hatással bír. A végrehajtott esemény kikerül a játékból. Az erő eredménysáv értéke az események végrehajtásakor kerül elő, jellemzően úgy, hogy a legerősebb törzset éri pozitív vagy a leggyengébbet negatív hatás (pl. rablóhadjárat vagy barnamedve). Más események egyformán hatnak minden játékosra.

A játék addig tart, amíg végrehajtásra nem kerül a játékosok számával megegyező bronzkori esemény. Ekkor még a forduló végigmegy a kezdőjátékos balján ülő játékosig és következik a pontozás.

A játék közben szerzett medvefogak mellett pontot érnek az eredményjelző mezőkön elért helyezések, valamint a legtöbb törzstaggal vagy legtöbb, nem kimerített területtel rendelkező törzs vezetője is.

A Tribes nem ússza meg az összehasonlítást a mind témájában, mind komplexitásában közel azonos Stone Age-dzsel. A Tribesban sokkal inkább a fejlesztéseken van a hangsúly, mintsem az erőforrás menedzsmenten, klasszikus erőforrás halmozás nem is szerepel benne. Sokkal nagyobb szerepet kap a törzsek képességeinek feltornázása és az elsőbbégért folyó hajsza. Az interakció leginkább ebben merül ki, hiszen aki először sajátít el tecnológiát sokkal több pontot kap. Az eseménykorongok időzített felvételével pedig esetenként keresztbe lehet tenni az ellenlábasainknak. Közvetlenebb kapcsolat, pl. háborúk nincsenek. Mind a kettő családi játék, így a szerencse komoly hangsúlyt kap, ez a Tribesban a tájlapkák húzásán, míg a Stone Age-ben a kockadobásokon keresztül mutatkozik meg. Mindkét játék igyekszik is tompítani a szerencse szerepét (tájlapkák kimerítése vs. szerszámok). Számomra a Tribes gördülékenyebb, jobb a flow-ja, sokkal inkább lehet intuitívabban játszani, röviden jobb élményt nyújt. Hangulatos, könnyen tanítható kezdő társasozóknak, ezért egy jó ideig még a gyűjteményem tagja marad. A Tribes civilizációépítős játékok történeti előzménye és belépője, de mindvégig a családi játékok keretein belül marad. Az, hogy ebből tovább akarunk-e lépni, csak rajtunk áll.

A játék vége

Medvefog nyaklánc - a lelet kora 300000 év