• Ismertető
• 2020. feb 15. 7:00
• 1  
• Link másolása
  Megosztás

Hadara, avagy حضارة

A civilizációépítős társasjátékok a klasszikus "Mi lett volna ha...?" kérdésre adható legnagyobb léptékű választ modellezik le. Legyenek valós vagy kitalált kultúrák, történelmi vagy fiktív környezetben, a lényeg változatlan: minden egyes újrajátszás gyökeresen más utat szab a civilizációknak. Egy birodalom menedzselése nagyon soktényezős feladat: belső és külső hatásokat kell kezelni és megtalálni egyfajta korokon átívelő egyensúlyi helyzetet. A zombis, marsos vagy vikinges témájú játékok divathullámokban érkeznek, de érdekes módon a civilizációs játékok nem. A kollektív kulturális tudat állandó részét képezik, és így újra meg újra megihletik a tervezőket.

A műfaj nagyágyúi hosszú-hosszú órákon át tartanak, mint pl. a 4X játékok (eXplore, eXpand, eXploit, & eXterminate) királya, a Twilight Imperium, vagy a sokak szerint civilizációs játékok csúcsát jelentő Korokon át. Rengeteg aprólékos szabályra és maratoni játékidőre készüljünk, ha ilyenekkel próbálkozunk.

Nagyobb absztrakciós szint, és lényegesen rövidebb játékidő jellemzi a másik nagy csoportot, melynek talán legismertebb modern képviselője a 7 csoda. Jellemzőbb, hogy a civilizációk fejlesztése nem térképen, hanem egy absztrakt térben zajlik, (Ez egyébként a Korokon átra is igaz), a civilizáció csak kártyalapokon és számlálósávokon jelenik meg. Esetükben a leggyakrabban alkalmazott mechanika a draft, a tablóépítés és a set collection. A játékidő egy óra alatt marad, egészen extrém esetben akár 5-15 percre is csökkenhet (pl. Az idő hullámai), igaz az ilyen játékok civilizációs tematikát már csak nyomokban tartalmaznak. A Hadara ennek az utóbbi csoportnak a kiváló képviselője.

A Piatnik társasjátékok terén a könnyedebb, családi vonalon erős, de időnként kiadnak egy-egy komolyabb darabot (Mennyei ser, Merlin). A Hadara majdnem beleesik ebbe a kategóriába, összetettségét tekintve valahova a családi és a belépő gémer kategória közé tudom belőni. 

Miért mondom ezt? A mérleg egyik serpenyőjébe kerül a megjelenés, a játékosok közötti alacsony szintű interakció és a rövid(ebb) játékidő. A másikba pedig vegyük bele a felzárkóztató mechanizmus hiányát, a viszonylag alacsony szerencsefaktort, ebből kifolyólag a viszonylag jó tervezhetőséget. Tapasztalatom szerint egy tudatosabb, jobban kombináló ember sokkal nagyobb eséllyel fog nyerni, mint ami a családi kategóriában elvárható lenne.

A téma sajnos nagyon gyenge, egy pillanatig sem volt meg az az érzésem, hogy civilizációt építek. Pusztán kártyákat pakoltam le és sávokon tologattam jelölőket. Országunknak kezdetben nincs egyéni karaktere és a játék végére is csak nyögvenyelősen lehet ráhúzni valamit. Röviden nem válik élővé a tematika. Ezt ellensúlyozandó ki kell emelnem a megjelenést és a kivitelezést.

A dobozon ugyan kissé disszonáns, ahogy szerelmesen egymásra mosolyog a viking fosztogató és a fiatal fáraónő, de ez apróság. A grafika élénk, elsődleges színeket alkalmaz, csak úgy vibrál minden.  Ahol kell, a színek mellett szimbólumok is vannak, segítve ezzel a színtévesztőket. A kártyákon gyakran a (kultúr)történelemből ismert arcok köszönnek vissza, két azonos ábrával nem fogunk találkozni. Az alkatrészek minősége kifogástalan, a moduláris tábla, a forgatható tárcsával szintén rendben van, de a legfontosabb a belső rendező. Mindig kiemelem, ha egy kiadó törődik ezzel, és funkcionális inzertet is készít, hiszen annyira jó, amikor töredék idő alatt elő lehet készíteni a játékot. Az áttekintőkártya is kiválóan funkcionál.

Ha már előkészület, fussuk is át, hogyan zajlik! Állítsátok össze a moduláris táblát az asztal közepén. Tegyétek érték szerint külön stócba a gyarmatlapkákat, pénzes oldalukkal felfelé. A pénzeket és 10-es lapkákat szintén rakjátok a tábla mellé. Adjatok minden játékosnak egy játékostáblát, kettő-kettő bónuszlapkát minden színben (sárga - jövedelem, piros - katonai erő, kék - kultúra, zöld - élelem), két aranypecsétet és egy áttekintőkártyát. A kiosztott startkártyáknak megfelelően tegyétek a négy fajelölőt a jelzett értékekre a játékostáblán lévő sávokon. A startkártya határozza meg az egyes játékosok kezdő pénzét (ezt vegyétek is el a készletből) valamint a játékosok sorrendjét.

Ezután a játék három korszakon keresztül folyik ugyanazon szabályok szerint. A korszakok előkészületei során a tábla mind az öt régiójába tegyetek képpel lefelé a korszakhoz tartozó és a régió színével megegyező kártyákból kettőt minden játékos után.

Ezután kezdődik az A fázis.

A kezdőjátékos állítsa be a tábla közepén lévő tárcsát, ezzel kijelölve, hogy az egyes játékosok melyik pakliból húzzák a lapjaikat. Mindenki húz két lapot, amelyből az egyiket visszateszi képpel felfelé, a húzópakli mellé kialakított helyre. A másikat vagy eladja 2/3/4 pénzért, vagy megveszi. A kártyák árát minden egyes birtokolt azonos színű lap csökkenti. A megvásárolt lapot a játékostábla alá kell tenni. A játékostáblán lévő jelölőket, kártyán lévő értékeknek megfelelően azonnal előre kell léptetni. Azután a tábla közepén lévő tárcsát el kell forgatni egy egységnyit, így a játékos szimbólumok másik paklikra mutatnak és folytatódik a húzás. Ezt addig kell ismételni amíg az összes pakli kiürül.

A fázis a jövedelemszerzéssel folytatódik, a sárga sávon elért eredménynek megfelelően. Majd katonai erőnk függvényében lehetőség van egy kolónia kifosztására vagy szövetségessé tételére. Utóbbi pénzbe kerül, viszont nagyobb előnnyel jár.

Végül pedig, ha elértünk bizonyos értéket a kultúra sávon, és felhasználunk egy bónuszlapkát, faraghatunk mellszobrot, győzelmi pontért és esetleg egy sávon való előrehaladásért.

A B fázisban a kezdőjátékostól kezdve egyesével vegyetek el lapokat a visszatett, képpel felfelé lévő lapokból. Ezeket ugyanúgy megvenni vagy eladni lehet. Itt már nincs szerepe a tárcsának, bárhonnan vehető lap, viszont fontos, hogy itt nem lehet egyszerre cselekedni. Miután a lapok elfogytak, ugyanúgy végig kell venni a Jövedelem, a Kolónia és a Mellszoborfaragás lépéseket, ám ezután még van az Élelmezés. Ha a zöld sávon kisebb értéken állunk mint ahány megvásárolt kártyánk van, a többlet kártyákat el kell dobnunk. Végül arany és ezüstpecséteket vehetünk, hogy a játék végén pontot kapjunk a különböző sávokon elért eredményeinkért illetve a megvásárolt kártyáinkért.

A harmadik kor végén sor kerül az értékelésre, ebben pontozótömb van a segítségünkre. Pontot kapunk a kifaragott mellszobrainkért, a gyarmatainkért, a pecséteinkért, a megmaradt pénzünkért és a kártyáinkon feltüntetett pontokért.

Nem írhatok véleményt a Hadaráról anélkül, hogy ne említeném meg a 7 Csodát. Le sem tagadhatná a rokonságot. Úgy vannak, mint egy híres ember és a fia, aki szintén hírnevet szeretne szerezni, de folyton folyvást az apa eredményeihez mérik. 

A Hadara részben ugyanaz, részben több, részben kevesebb, mint az apa.

Ugyanaz a három korszak miatt, a civilizációs területek színkódolásában. Kevesebb a csodákban; az az egyediség, amit a 7 Csoda csodalapkái nyújtanak szerintem fájóan hiányzik ebből. Kevesebb a lapképességekben is; néhány haladó szintű lila lapkától eltekintve, minden lap csak győzelmi pontot ad és valamelyik értékünket növeli. Érdekes adalék a játékostáblákon a mellszobor és pecsétszerzési lehetőség, valamint a gyarmatosítás. Ezek bizonyos képesség szintjétől függően érhetőek el (pl.  piros, katonai érték szintje a gyarmatosításhoz kell, a kék, kultúra szint pedig a mellszobor faragáshoz), másrészt pénzbe kerülhetnek, amelyre égető szükség lenne a kártyák megvásárlásához. A pénzmenedzsment sokkal fajsújosabb, cserébe nincsenek nyersanyagok. Az interakció másképp jelenik meg. A hadászat és nyersanyagvásárlás kiesik, itt csak akkor nem tudunk egy kártyát megvenni, ha kevés a pénzünk. A draft az, amiben igazán több a Hadara. ezért van a tábla is a játékban. Az A fázisban csak a kezdőjátékosnak van komoly döntési szerepe, de a B fázisban sokkal jobban kijön az

érzés. Itt ráadásul öt lehetőségből tudunk választani. Néhány játék után - amikor elkezdünk figyelni a másik játékára - megmutatkozik ennek mechanizmusnak az előnye.

A Hadara egy hangyányit családibb tehát, bátran ajánlom mindenkinek a viszonylag gyenge téma ellenére, mert könnyen tanulható, érdekes mechanizmust alkalmaz és kellő mélysége van. Úgy másol a 7 Csodától, hogy lényeges pontokon tud újat mutatni. Szép kivitelezésű, összetett családi játék, amelyben a gémerek is megtalálják a számításaikat.