Támogasd a Tarsasjatekok.com-ot a Patreonon! Támogatom!

A Nyugati Királyság Lovagjai – A bazinagy asztal lovagjai

Korábban már megénekeltük, miért érdemes kipróbálni Shem Phillips játékait (a viking témájú North Sea trilógia és a Nyugati Királyság első része, az Építőmesterek), és ezúttal sem pocskondiázni fogunk, hanem tovább magasztaljuk e nagyszerű játéktervező legújabb szerzeményét, a Nyugati Királyság Lovagjait. A már említett nyugat-európai feudális korban járunk, királyokkal és hűbérurakkal, akik mind nagyban igyekeznek bevédeni földtulajdonukat. A címmel ellentétben a játékosok nem lovagok, hanem említett földbirtokosok szerepét veszik át a játékban, hogy minél biztonságosabb és erősebb uradalmat építsenek ki.

A lovagok, akik nem mondják: NI!

De akkor hol vannak a lovagok? Benne a pakliban. Földesúrként ugyanis körről körre egy egyéni jártasságokkal bíró lovagot fogadunk fel, hogy hathatós segedelmével megregulázzuk a birtokainkra betörni merészelő barbárokat (vikingeket, szaracénokat). Aki azt gondolná, hogy csupán ennyi a játék, és semmi több, az nagyot téved, mert a Lovagok egy számos alrendszert működtető eurógém, ahol a különböző részek egymástól eltérő módokon hatnak egymásra. Ennek következtében a győzelmi pontok gyűjtése egy hamisítatlan és ritkán látott mértékű pontsalátát varázsol a játékból, ahol nem feltétlenül látod majd át, hogy ellenfeleid mennyire húztak el, és akár meglepetésként is érhet egy váratlan győzelem.

A Nyugati Királyság Lovagjainak maximum négyen ülhetnek neki, és játszható szóló módban is. Előre figyelmeztetek mindenkit, a játék helyigénye kivételesen nagy, nem pusztán a játékosok külön táblái, de a középre kirakandó majorság is jókora területet igényel, és ehhez még hozzá kell venni a sok-sok paklit, jelölőt, bábut, rövid nyakú zsiráfot… Kisasztallal a közelébe se merészkedjetek a Lovagoknak! Ennek megfelelően az előkészületek is eltartanak egy ideig, tehát ez már nem az Építőmesterek terápiás célzatú nyugis szöszmötölése, és még csak a kipakolásnál járunk.

A játékmenet ennek ellenére egyszerű, a munkáslehelyezős típus klasszikus szabályait követi: a saját körödben leraksz egy munkást, ezzel aktiválsz egy akciót, azt végrehajtod, majd vársz, hogy újra rád kerüljön a sor. Az elfoglalt helyekre már nem mehetsz, bár a játék első felében ez még nem akkora veszélyforrás, mert alapvetően mindenki a saját birtokán fog sepregetni, viszont ha kiszabadul a pusztába, ott aztán beindul a hupákolás. Tematika szintjén ugyan szárazon, de meglepően hatásosan modellezi a játék a sötét középkorban élő uraságok létfélelméből fakadó tevékenységeit, és itt elkezdjük kapargatni a mechanizmusok együttállásaiból táplálkozó pontgenerátor gépezet működésének felszínét. Valóban csak a felszínt: a Lovagok többszörösen összetett játék, az Építőmesterek hangosan köszön neki csókolomot, hiába még csak az utca végében tűnt föl.

A rekettyeipar beindul

Rögtön egy nagyszerű vonással nyitunk, ugyanis a Lovagok rendelkezik egy leheletnyi szerepjátékos beütéssel. Táblánkon három tulajdonság fejlesztésével lépjük majd a szinteket (amelyek pontokat adnak a végén), de ezt csak közvetetten, a megfelelő cselekvések eredményeképp. A példa kedvéért, hogy városfalakat emelhessünk, egyre magasabb befolyással kell bírnunk, viszont ahogy egyre nő a védelmünk, úgy nő a harci erőnk is.  Vagy ha a hit tulajdonságunk révén papokat képzünk ki, nő a befolyásunk és így tovább, ebből már látható, hogy egyfajta láncolatban kell előre gondolkodnunk, hogy éppen melyik tulajdonságunkra van szükségünk, és hogy azzal mit kívánunk fejleszteni. Összesen hat ilyen akció áll rendelkezésünkre, szóval hamar bele lehet jönni – viszont az ötlet kétségkívül remek.

A játék egy másik, hasonlóan agyégetést indukáló része a munkások sokszínűsége. Az akciók egy részéhez ugyan elég a földműves is, azonban csatába csak harcost küldhetünk, ahogy az erdőbe felderítőt, a misszióba papot, pénzt a kereskedő csinál, a bűnöző pedig… nos, ő bármit. A bűnöző a játék jokere (nem az a Joker), ő a beugró, ha a tisztességes delikvens éppen messze jár. Természetesen a király emberei nem nézik jó szemmel, ha az alvilággal szűrjük össze a levet, a gyanú egyre mélyebbre terjedő árnyéka vetül ránk, mígnem az inkvizíció kíméletlen kézzel csap le ránk (amire senkire sem számít, nyilvánvalóan). Embereinket egyrészről a mellénk szegődő lovagok adják, másrészt a kocsma aktuális kínálata (még a földművest és a bűnözőt megértem, de a papot?). Utóbbi körsorrendben zajlik, így nem garantált, hogy a nekünk tetsző galerival battyogunk majd haza.

Bátor jó Sir Robin ím elindult vala

Lovagot persze nem pusztán ezért éri meg tartani: időlegesen megemelik egy, vagy két tulajdonságunkat, lehetővé téve olyan akciókat, amelyeket jelen szinten nem tudnánk végrehajtani, illetve bizonyos akcióinkat bónusszal jutalmaznak. A lovagok kiválasztása újfent telitalálat, a fix összeállítású pakliból húzunk hármat, egyet megtartunk, egyet eldobunk, egyet pedig visszarakunk a pakli tetejére. Ezáltal a szerencsének nincs akkora befolyásoló ereje, viszont tény, hogy ettől még simán beleköphet a levesünkbe.

Persze csüggedésre semmi ok, a játék minden területe termelhet pontot, így a Lovagok is az a fajta társas, amelyben nehéz eldönteni, hogy melyik ágra vagy ágakra álljon rá az ember: szakosodjon minimális szórásban, de ott maximálisan, vagy próbáljon minél több téren pontot csipegetni. Ráadásul a játékbeli lehetőségek felét is alig érintettük, mert lehet előőrsöket telepíteni, a betörő hordákat megtéríteni, városlakókat gyűjteni és még legalább ennyi dolgot, de akkor napestig részletezhetném, arra pedig ott a szabályfüzet. Az Építőmesterekhez képest hatalmas a komplexitásban megtett ugrás, bár a középnehéz kategóriát azért még nem lépjük át, viszont aki abból indul ki, hogy az elődhöz hasonló könnyed és rövid mókában lesz része, az számítson rá, hogy ez már mélyvíz.

A játék külcsíne hozza a Mihajlo Dimitrievskitől megszokott egyéni, laza vonalkezelésű, európai képregényekre jellemző stílust, ami abszolút ízlés kérdése, nekem nagyon bejöttek a karikatúraszerű, itt-ott vázlatos rajzok. A tartozékok is mindenféle színben pompáznak, ráadásul kellemes meglepetés, hogy a rengeteg apró mütyür befért egy ugyanakkora kicsi dobozba, mint a széria többi tagjáé.

A Nyugati Királyság Lovagjai a középsúlyú eurók egyik friss és egyedi hangvételű bajnoka, mesterien mixeli össze számos alkotóelemét. Kezdőknek és családi játékot keresőknek semmiképp nem ajánlanám, ahhoz már túl összetett, hogy egy „mezei halandó” próbát tegyen vele, viszont a keménykötésű eurórajongók minden bizonnyal meglelik benne a számításukat.

A(z) A Nyugati Királyság Lovagjai társasjátékot a Reflexshop biztosította számunkra!

Keresd fel a boltot és tekintsd meg a játék adatlapját!


MEGNÉZEM A JÁTÉKOT

A nyugati királyság építőmesterei – A börtön mélyéből a katedrális csúcsáig

Ismertető, 2019.09.19. 07:00:00

A nyugati királyság építőmesterei a jól bevált munkáslehelyezős és városépítős kliséken csavarva alkot valami egyedit. Cikkünkben még többet tudhatsz meg erről az eurós gyöngyszemről.

írta -- Nagylaki András

Támogasd Te is a Tarsasjatekok.com-ot!

Járulj hozzá Te is, hogy legyen YouTube, podcast tartalom és hogy még több társasjátékot bemutathassunk! Minden támogatónk közösségi pontokat kap és a legnagyobb támogatóinknak egy nagy dobozos társasjátékot adunk ajándékba!

11Feb

Egy estés boszorkányüldözés - A rettegés éjszakája: Vérfarkas

Ismertető | 2020.02.11. 15:00:00

Cikkünkben A Rettegés éjszakája: Vérfakasról tudhatsz meg többet, ami egy méltán népszerű titkos szerepekre építő dedukciós játék.

22Feb

Ti írtátok! - Pár óra alatt a világ körül: Eldritch horror

Ismertető | 2020.02.22. 08:00:00

A Mérhetetlen Vénekkel kell megküzdenetek, úgy, hogy felfeditek annak három rejtélyét. De vigyázatok, az időtök nem végtelen! A kultisták a nyomotokban vannak! Ha érdekel, akkor olvass tovább, hogy megtud mi is az az Eldritch horror!


Népszerű

Friss

Címkék

Kapcsolódó játékok

  • A Nyugati Királyság Lovagjai