• Ismertető
• 2021.07.15. 10:00:00

Nidavellir – Na de hova lettek a sárkányok?

Mennyire számít egy társasjáték témája? Fontos-e, hogy a körítés legyen érdekes, átütő, egyedi. Esetleg levon-e egy játék értékéből, ha a téma nem jön át? Számos példa van olyan absztrakt játékokra, amelyek épphogy bele vannak szuszakolva egy keretébe. Erre példa lehet az Azul, vagy a Santorini. Ezek esetében ugyan van téma, de az egyáltalán nem lényeges. Vannak játékok, ahol viszont a téma annyira áthatja a játékot, hogy annak már-már identitást teremt. Ebbe a „kasztba” sorolhatjuk a Mars terraformálását, vagy a Dungeon Petzet.

És vannak azok a játékok, amiknek a játékmenete kiváló, de valahogy a téma kicsit mellé ment, A sztorit úgy sikerült párosítani a játékmenettel, hogy azt a rajongók jószándéka, és persze a ragyogó játékmenet tartja a ranglisták előkelő helyein. Valahol itt keresnénk mostani játékunkat is, melynek címe: Nidavellir.

A történet szerint, az évezredek óta békességben élő törpkirályság, Nidavellir nyugalmát megzavarták. Felébredt Fafnir, a félelmetes szörnyeteg, aki lángba borította a királyság határait. A király parancsára ütőképes csapatot kell szervezni, hogy legyőzzék a fenevadat. Ez leszel Te! Elvalandként a törpország kocsmáit járod, hogy felbéreld a legjobb képességű törpöket. Légy te a legdicsőbb Elvaland, aki legyőzi a sárkányt és elnyeri a király kegyeit.

Ebbe a misztikus világba kalauzol el bennünket a Nidavellir, mely nagy kalandokkal, és csatákkal kecsegtet. A játék világa már megvan, de hogyan működik?

A játék két koron át zajlik, minden kor addig tart, amíg a hozzá tartozó pakli kiürül.

Minden játékos 0, 2, 3, 4, 5 értékű érmét kap, ezekkel licitálnak. Ezeket az érméket ígérjük oda a törp harcosoknak, hogy lépjenek be a csapatunkba. A játékosok három kocsmából toborozzák a törpöket, mindegyikből egy-egy harcost soroznak be.

A törpök öt kasztból származnak. Köztük vannak a piros harcosok, zöld vadászok, sárga bányászok, kék felfedezők, lila kovácsok. A játékosok titkosan választank három érmét és leteszik a táblájuk kocsma helyeire. Ez után a Röhögő Goblin kocsmával kezdve kell az értékeknek megfelelően kiosztani a törpök kártyáit. Egyenlőségnél a gyémántok értéke dönti el a sorrendet, amit azután ki is kell cserélni. A kártyák elvétele után jön a Táncoló Sárkány, végül a Ragyogó Paripa. Ha sikerül minden kasztból egy-egy törpöt begyűjteni, választhatunk hozzájuk egy hőst. Ők extra pontokat adnak majd a játék végén.

Az első kor után a király megtekinti a csapatainkat, majd kasztonként kiértékeli a seregeket. Aki egy kasztból a legtöbb kártyát gyűjtötte, jutalmul megkapja a hozzá tartozó kasztkártyát, amik további bónuszokat adnak, például: a 0-s értékű érmét hármasra cserélhetjük, a kovácsokhoz kirendelik a királyi kovácsmestert, a bányászok nyertese pedig a 6-os értékű drágakövet kapja meg.

Fontos elem, hogy az érmék fejleszthetők. Ehhez annyit kell tenni, hogy nullával kell licitálnunk, és a két játékon kívüli érme összegének megfelelő korongot kicseréljük a kisebb értékűvel. A törpöknek az ígért érméket nem kell kifizetni, a pénzüket sosem kapják meg, de az értékük alapján további pontokat hoznak.

A játék végén a vadászok és a kovácsok egy skála alapján adnak pontot, a harcosok és a felfedezők pontjait össze kell adni, a bányászoknál pedig a megszerzett kártyák darabszámát a rangjukkal kell megszorozni. A végső ponthoz még hozzá jönnek a hősök pontjai, és az érmék. A legtöbb pontot gyűjtő játékos győz.

A Nidavellir lényegében egy absztrakt kártyajáték. Hiába várjuk a végső csatát Fafnirral, az nem fog bekövetkezni. Ennél a játéknál sajnos a téma elhanyagolható. Ettől eltekintve a játék nagyon élvezetes, érdekes a játékmenete, és kellemes az interakcióból következő feszültség. Az érmefejlesztés rendszere nagyon jó, a kártyaválasztás végig feszes marad, és a gyémántok is jó szolgálatot tesznek az egyenlőség eldöntésénél.

Kellemes haladó szintű családi játék. A dobozban érmék, kártyasínek, királyi kincstár található, van benne sokféle kártya és egy 24(!) oldalas szabály is. Nem kell megijedni, a szabályfüzet részletesen kidolgozott kerettörténetet tartalmaz, ami a játékmenetet nem befolyásolja. Sajnos…

A királyi kincstár

Az alkatrészminőség rendben van, bár a kártyák mérete elég fura, a kártyavédősök nem fognak örülni a 118 darab, 54x80mm-es lapnak. A négy kártyatartó sínben jól láthatóak a hősök képességei, bár okosan kell elhelyezni, hogy mindenki rálásson. A karton alkatrészek kellően vastagok, de a királyi kincstár elég nyegle. Ennek a sok alkatrésznek és „cicomának” eredményeképpen az előkészületek nagyjából 10-15 percet vesz igénybe.

A játékidő kellemes, 45-90 perc, játékosok számától függően. Minden játékosszámmal nagyon jól működik, melyben az interakció kellően nagy, de nem agresszív. A játék hangulata legjobban 3-5 fővel jön ki.

A licit-alapú kártyaválasztás nagyon jópofa rendszert generál, mely nagyban csökkenti a szerencsefaktort. Nagyon jó, hogy a kártyák választása nem a körsorrenden múlik, hanem azon, hogy ki fejlesztette jobban az érméit. Jó a balanszrendszere, kiszámítható, hogy melyik kasztra ki akarja rátenni a kezét. Sok apró szabály van, amit szerencsére könnyű megjegyezni.

Nyolc-tíz parti után éreztük azt, hogy ugyanazt csináljuk, mint előző egy-két alkalommal. Összességében az újrajátszhatóság nem rossz, erről gondoskodnak a hősök és az interakció, de könnyű beragadni ugyanabba a stratégiába. Valószínűleg ezen változtat a kiegészítő, ami viszont magyarul még nincs látóhatáron.

Minket annyira nem zavart a játék témaválasztása, bár valóban fura, hogy miért ennél maradtak és nem gondolkodtak még, hátha valakinek lett volna jobb ötlete. Jelenleg kicsit olyan, mintha a játék befejezése elött véget érne. Talán egyszer egy második kiegészítőben még erre is sor kerül, bár ennek esélye eléggé elenyésző.

Attól eltekintve, hogy egy absztrakt kártyajáték, nagyon kellemes hangulatú, izgalmas családi játék. Jól megtervezett és kiegyensúlyozott, ami leköti a tapasztalt játékosok figyelmét is.

A játék jó szolgálatot tehet gyakorlottabb családok új játékaként, és haladóbb játékosoknak könnyed fel, vagy levezetőként. A fő, hogy ne a sztori miatt válasszátok. Ennek tudatában leginkább azoknak ajánljuk, akiket nem zavar, ha a seregük a kocsmában marad még egy körre.