Ti írtátok! - Spiel der Türme: A tornyok játéka

Ebben cikkben egy ritka játékot mutatunk be nektek, melyben főszerepet kap az építészet és egymás épületeinek bekebelezése. Tisztára, mint valami ragadozó tornyok disztópiában...

A játék tavaly ünnepelte megjelenésének 25 éves jubileumát, nem mellesleg a 1993-as Spiel des Jahres bizottság is ajánlásával látta el. Ez a játék a Spiel der Türme (Ramparts), mely játék sok társához hasonlóan feledésbe merült a játékok tömege közt, azonban most megvizsgáljuk, hogy vajon kijárt volna-e neki valamivel több figyelem?

Ez a játék két megjelenést ért meg, először 1993-ban Spiel der Türme címmel (magyarul: Tornyok Játéka), majd 2006-ban Ramparts néven. A játékot Rudi Hoffmann tervezte, akinek az 1989-es Spiel des Jahres győztes Caffe International-t is köszönhetjük.

Mi egy vidéki piacon botlottunk bele egy játszatlan példányba, amit bagóért sikerült megszereznünk. Előtte soha nem hallottunk róla, a szerző nevébe is csak a Caffe International miatt futottunk bele, mondjuk nem is túl termékeny. Kicsit tartottunk tőle, hogy kidobott, pénz, de talán az árát megéri... Hazaérve rájöttünk, hogy egy igazi ritkasággal van dolgunk, soha nem írt róla magyarul senki, de még a nemzetközi fórumokon sem sok említést találni róla, viszont a KETA klub oldalán megtaláltuk a szabályt. Köszönet nekik!

És akkor a játékról

Ez egy 2-4 fővel játszható absztrakt játék, mely a középkori „Tornyok Városába” kalauzol el minket. A játékosok a város 4 befolyásos nemesi családjának egyikét alakítják, akik arra törekednek, hogy megszerezzék a legerősebb tornyokat, ezzel kivívják a város feletti uralmat.

A cél, hogy mindenki a saját színű lapkáit mozgatva egyre értékesebb (magasabb) tornyokat építve pontot szerezzen és a végén a legtöbb pontot összegyűjtő játékos győz.

A játék tartalmaz: 80 darab fa lapkát 4 színben és 4 szimbólummal, illetve egy játéktáblát.

A játéktábla a Tornyok Városát ábrázolja benne 8 kerülettel, a kerületekben pedig 4-4 különböző szimbólummal jelölt torony helyet. A kerületek között futnak az utcák, ezekre helyezzük véletlenszerűen mind a 80 lapkát. A játék során a lapkákat egymásra helyezve építünk tornyokat, melyek legfeljebb 5 lapkából állhatnak.

Hogyan is zajlik a játék

A soron lévő játékos egy saját színű lapkáját vagy tornyát (kettő vagy több egymásra helyezett lapka alkot egy tornyot) mozgatja, vagy épít vele, tehát fogod a saját színedhez tartozó lapkádat és ráhelyezed az ellenfeled azonos szimbólumú lapkájára vagy akár a sajátodra, így növelve a tornyod értékét. Fontos hogy egy torony csak azonos szimbólummal ellátott lapkákból épülhet fel, a színe menet közben változhat, de mindig ahhoz a játékoshoz tartozik, akinek a lapkája adott pillanatban a torony tetején van. A toronynak minden esetben egységben kell mozognia, tehát nem szedhetjük szét őket, és csak addig mozoghat, amíg egy kerületbe be nem helyezzük. A tornyunk a kerületbe helyezve célba ért, ettől kezdve a helye fix, viszont ha nem érte el a maximális 5 lapkát még építhetünk rá.

A lapka illetve torony mozgatása adhat egy kis fejtörést, ugyanis a lapkák egyszerre csak egy irányba, egyenes vonalban képesek haladni mindaddig, amíg egy ellenfél lapkája útját nem állja, az ellenfél lapkáját, átugrani nem lehet, ráépíteni pedig csak akkor lehetséges, ha a szimbólumok megegyeznek. A játék addig tart, ameddig van lehetőség lépésre, illetve, ha valamelyik játékos a saját színével elfoglalt egy teljes kerületet. Ekkor pontszámítás következik, minden torony annyit ér ahány lapkából áll. Pont csak azokért a tornyokért jár, amelyek beértek a kerületekbe.

Kifolyik a szem, lezsibbad az agy...

A játék a BGG-n bár stratégiai játékként van feltüntetve, sokkal inkább taktikai játék. A lépések és a lehetőségek folyamatosan változnak, ezért nem lehet hosszú távú terveket, stratégiákat szövögetni, legfeljebb 2-3 lépéssel előre. Bár a játék absztrakt mégis magával ragadja a játékosait. A tornyok folyamatos építése végig izgalomba tart, mert mindaddig, amíg nincs 5 lap magas, kérdéses hogy az ember megtudja-e tartani magának, vagy a nagy izgalommal, sok áldozat árán felépített torony egy rossz pozícióban az ellenfél birtokába kerül.

A Ramparts folyamatos figyelmet követel az embertől, ami okoz némi szemkáprázást a játék elején. Nekünk az első kiadás van meg, aminek a táblája absztrakt játékhoz képest elég méretes (72x52 cm) 2 főnek egyenesen hatalmas. Amikor rákerül a 80 lapka 4 különböző színben és szimbólummal az ember szeme – szó szerint – csillagokat lát, az agy egy pillanatra “lefagy” mire felfogja ezt a rengeteg kombinációt és elkezdi kiszűrögetni a lehetőségeket. A játék előrehaladtával a tábla folyamatosan tisztul, átláthatóbbá válik és a játékosok között is nő az interakció, ami a játék elején még elég szegregált.

Kiknek és hányan?

A játékosok száma 2-4 fő, viszont elég eltérő dinamikát és feelinget nyújt 2 fő estén, mint 3-4 játékossal.

Ez részben annak is köszönhető, hogy 2 fős módban a játékosok a megmaradt másik 2 színt is mozgathatják, persze nem korlátlanul. Ezekre a “passzív” színekre a játékosok csak rá léphetnek, más lapkákra nem helyezhetik, ugyanakkor mozgathatják annak érdekében, hogy a saját lapkáinknak szabad utat biztosítsanak vagy védőpajzsként használva akadályt állíthatnak az ellenfélnek. Ezzel a játékos előnyére fordíthat lépéseket illetve megakadályozhatja ellenfele lépéseit.

Négy fő esetén mindenki csak a saját lapkáit mozgatja, így nehezebb fedező pozíciót felvenni, hiszen mindenki mindenki ellen van.

Személy szerint 2 fővel izgalmasabbnak tartom nagyobb variálhatóságot és hosszabb játékidőt tartogat, míg 4 fővel azt tapasztalom, hogy a játékosok inkább arra törekednek, hogy minél hamarabb bevigyék tornyaikat a kerületekbe. A többjátékos mód sokkal inkább hasonlít egy flúgos futamhoz, ahol fejt vesztve sietnek be a 2-3 lapkából álló tornyaikkal a kerületekbe, ezzel gyorsan lezárva a játékot. A játékot +12-éves kortól ajánlják, amit reálisnak tartok, mivel a játék igényli az összetettebb taktikai gondolkodást és a hiába való munkálkodás iránt érzett keserű szájíz elviselését.

Értékelés

Úgy gondolom, egy igazán méltatlanul elfeledett gyöngyszemre akadtunk rá. Ez a játék nagyon szórakoztató, és kifinomult. A tábla széli illusztrációk igazán szépek, bár az utcák és kerületek elbírtak volna egy kicsit több fantáziát. A doboz rajza szerintem gyönyörű, a lapkák igényesek, szépek a színek, a motívumok elegánsak.

Bár nem zavaró, de egyeseknek fontos lehet, hogy a lapkák eléggé csúszkálnak a táblán, nem ajánlatos meglökni az asztalt.

A setuphoz a lapkákat egyesével kell felrakni a táblára, ez jobb híján a dobozból történik. Ez alapvetően nem probléma, könnyen orvosolhatjuk egy kis vászonzsákkal, viszont tény, hogy sokakat zavarhat az e módon megkomponált lapka elrendezés, azonban a játék ezt jól tudja ellensúlyozni. Hiába jön ki olyan helyzet, melyben egy játékos 4 különböző színű lapkája áll körbe egy kerületet, az ellenfelek könnyen megakadályozhatják a gyors győzelmét, ha rálépnek a lapkájára. Ez a randomitás a játéknak nagyon sok újrajátszhatóságot biztosít, mivel minden egyes setup más lapkaállást eredményez (ki is számolható: 80!, ami meglehetősen nagy szám).

2 fővel igazán taktikussá teszik a passzív színek, bár a játék vége felé, mikor az utolsó lapkákért megy a küzdelem elég sakk utánérzésű, de ezt is jól ballancolt, ugyanis, ha egy passzív lapkát mozgat egy játékos, azt csak 1 kör múlva mozdíthatja el újra.

A játékmenet kellő kihívást nyújt kezdő és haladó játékosoknak is. A játékidő 30-60 perc, ami a közepes játékidőt kedvelő játékosoknak kedvez. Bár a szabályrendszer nem briliáns, de letisztult, és elegáns.

Vélemény

Ez a játék koránt sem tökéletes. Van benne szerencsefaktor, de ez jól ki van egyensúlyozva. Úgy gondolom, hogy aki kedveli az absztrakt játékokat, és el tudja viselni a véletlenszerűségből eredő esetleges enyhe aszimmetriát, az jól fog szórakozni. Mondhatnám, hogy könnyed kikapcsolódás, hiszen arra a fél-1 órára a külvilágot biztos kikapcsolja, ugyanakkor kellemesen el is fáradsz benne. Egy fárasztó nap után nem ajánlanám, viszont egy vasárnapi ebéd után a “kajakóma” mellett kellemes szórakozást nyújt.

A játékot utoljára 2006-ban adták ki, így nehéz beszerezni, viszont használtan még itt-ott belefuthatunk. Persze lehet vitatkozni, hogy egy elfelejtett játékot biztosan nem véletlenül felejtettek el, de mind tudjuk, hogy ez soktényezős dolog, és nem mindig a játék minőségén, játszhatóságán múlik.

Összességében, nekünk nagyon tetszik ez a játék, kellően gondolkodtató, de mégsem annyira kemény, mint egy sakk, sokkal kedvesebb és jutalmazóbb, sok absztrakt stratégiai játéknál.

Úgy gondolom, nagy kár, hogy a Türme így feledésbe merült. Szomorú, hogy a birtokunkban lévő példány 25 évig hevert egy polcon, vagy egy fiókban, becsomagolva, érintetlenül. Örülök, hogy rátaláltunk a piac bazárjai közt, és méltó helyére került, végre játszanak vele...

írta -- ARduel

10Júl

Társasjáték Podcast | Vásárlási útmutató - Hogyan válassz játékot?

Érdekes | 2019.07.10. 18:28:00

Hogyan válassz játékot és milyen szempontokat vegyél figyelembe?

10Júl

Tilos az Á - Tiltott fellegek

Ismertető | 2019.07.10. 10:00:00

Legújabb cikkünkben a Tilott sorozat eddigi utolsó tagjával a Tiltott fellegekkel ismerkedhetek meg bővebben.


Népszerű

Friss

Címkék