• Ismertető
• 2019.04.26. 15:39:00

Azul: Sintra üvegcsodái - A csempekirály újra hódít

A tavaly az Év Játéka címet is bezsebelő Azul máig vezeti az absztrakt és a családi játékok ranglistáját a BGG-n. A csempekirály a világraszóló siker után sem üldögélt tétlenül a trónján. Michael Kiesling 2018-ban már a Sintra üvegcsodáival indult hódítani. Megmutatjuk, hogy az újragondolt Azul belopta-e magát a szívünkbe.

A díjnyertes elődtől függetlenül működő üvegcsodás változatban a mesteremberek azért gyűlnek össze Sintra városában, hogy megalkossák a palota leglenyűgözőbb ablakait. A játékosok célja az, hogy üvegeket szerezzenek a különböző manufaktúrákból, és beépítsük azokat káprázatos remekműveikbe.

Az üvegtáblákat jelképező színpompás, átlátszó kockácskákat az Azulban megszokott módon draftoljuk. Ha egy adott korongról begyűjtjük az áhított színből az összeset, a többit be kell toljuk középre. Ha innen elsőként nyúlunk le azonos színeket, a következő fordulóban mi kezdhetünk, de ezzel bukunk is pontokat.

Rögtön az elején fontosnak tartom leszögezni, hogy az egyébként tetszetős üveg utánzataink kísértetéjesen emlékeztetnek egy halom cukorkára. Szóval ezzel a játékkal tényleg nem ajánlott három évnél kisebb apróságok közelében menőzni. Miután tisztáztuk, hogy a szánkba nem pakolászunk belőlük, lássuk mihez is kezdhetünk velük.  

A továbbfejlesztett változat legnagyobb újdonságai a palotát és ablakait imitáló, játékosonként eltérő felületek. A palotatáblánk keverést követően, véletlenszerűen egészül ki nyolc különböző mintasávval. Ezeket a duplaoldalas elemeket egymásba csúsztatva kapjuk meg az egyedi táblánkat.

A palota A és B felének a pontozásnál lesz szerepe, az ablak színes mintáira pedig a hozzájuk passzoló üvegeket helyezhetjük.  

Kezdéskor a bal szélső mintasáv fölé helyezzük el üvegművesünket. A derékban félbevágott, műanyag figura kissé morbid ugyan, de praktikus. A golyófejecskéjénél fogva könnyedén megragadhatjuk és emelgetés helyett akár csúsztathatjuk is az asztalon az ablaksorok között.

Lábnélküli szakinknak mindig annál az ablaknál kell serénykednie, ahová üvegtábláinkat el kívánjuk helyezni. Olyan mintasort tölthetünk fel a manufaktúrából frissen szerzett áruval, ami közvetlenül üvegművesünk alatt, vagy tőle jobbra helyezkedik el. Ha emberünktől balra eső felületek után vágyódunk, először vissza kell tennünk őkelmét kezdeti helyére. A balról a legszélső pozícióba állítása egy külön akciónak számít, ilyenkor nem vehetünk fel üvegeket.

Az Azul korábbi típusánál nem volt választási lehetősége a játékosoknak, minden körben kötelező volt felvenni csempét vagy a korongokról, vagy az asztal közepéről. A forduló vége felé gyakran lehetet így kellemetlen perceket szerezni egymásnak egy sereg hasznavehetetlen mozaik begyűjtésével, ami az idegeinket borzolta és mínuszpontjainkat hizlalta.

A Sintra üvegcsodában ezzel szemben ránk van bízva, hogy kívánunk-e élni az árubeszerzés lehetőségével, vagy inkább áthelyezzük segédünket a „start mezőre”. Amellett, hogy ezáltal megúszhatjuk a nemkívánatos elemek nyakunkon maradását, a következő fordulókra nyitottá válnak számunkra eddig elzárt rakodófelületek is. Hiszen innentől az összes ablakelem jobbra helyezkedik el üvegesünktől.   

Örömmel tapasztaltam, hogy pontjainkat az új változatban már külön erre a célra fenntartott táblán számolgathatjuk. Az eredeti Azulban minden játékosnak saját pontozósávja volt ugyanazon a felületen, ahova a csempéit is pakolgatta. A játék hevében többször előfordult, hogy a draftolás alkalmával, amikor lecsaptunk egy-egy régóta vágyott darabra, azzal a lendülettel el is sodortuk a pontjelzőnket a helyéről. Majd pánikszerűen kezdtük felidézni, hogy vajon hányas mezőn is állhattunk eredetileg. Az ellenfeleink pontjaira pedig többnyire fejjel lefelé, vagy a nyakunkat természetellenes pózba tekerve láthattunk csak rá. Az Azul 2.0 esetében elég egy jól irányzott pillantás a pontozósávra és feketén-fehéren kiderül, hogy állunk a versenyben. Itt kapott helyet a töröttüvegeinket számon tartó mínuszos blokk, valamint a fordulók bónuszüvegeinek ranglistája is.

A nyertes előd egyik ötletes megoldása az volt, hogy a játékosokon múlt, milyen hosszan kívánják fárasztani egymást. Akinél először betelt egy vízszintes csempefal, véget vetett a küzdelemnek. Ha le voltunk maradva, és a következő fordulóban esélyünk nyílt szaporítani a pontjainkat, érdemes volt késleltetni a befejezést. Nem ártott azonban ellenfeleinket is szemmel tartanunk, mert egy általunk rosszul időzített lezárással könnyen hozzásegíthettük őket a győzelemhez.

Az üvegcsodák nem teszik lehetővé számunkra, hogy a végítélet eljövetelét elodázhassuk, vagy éppen sürgessük. Itt minden parti fixen hat fordulóból áll. Forduló alatt viszont ugyanazt értjük, mint az alapjátékban, azaz amíg el nem fogy az összes „cukorka” a manufaktúrakorongokról és az asztal közepéről. A Sintra újítása az, hogy minden fordulóban más-más színű üvegtábla gyűjtögetése ér extra pontokat számunkra. A set up során az öt különböző színű üveg és egy véletlenszerűen húzott közül Fortuna segítségével döntjük el, melyik szín melyik forduló kegyeltje lesz. Talán sejthető, hogy emiatt bizonyos színek megkaparintásáért nagyobb harc dúl majd a felek között.

Az Azul ismerői és az újoncok egyaránt üveges tekintettel bámultak rám, amikor a szabályismertetések alkalmával ráfordultunk a pontozás részletezésére. Való igaz, a nagy elődhöz képest szerintem is kissé túlbonyolították a számmisztikát. Lássuk, mennyi az annyi.

Ha sikerül feltöltenünk az egyik ablakunkat a mintáknak megfelelő üvegekkel, első körben csekkoljuk le, hogy az öt elem közül van-e olyan közte, ami a forduló színe. Ezek darabonként egy pontot érnek nekünk. Majd tetszés szerint választhatunk egyet az öt elem közül, amit közvetlenül az ablak alatti palotalapka legfelső sorába helyezünk el. Ezek után megfordítjuk az ablakunkat és megpróbáljuk abszolválni ezt a mintasort is. Ha túljutottunk rajta, egy újabb üveget tehetünk a palotánkra, az előző alá. Akár az első, akár a második üvegtáblát raktuk le, megkapjuk értük az ablak alatt feltüntetett értéket. Ehhez még hozzáadhatjuk továbbá az összes olyan pontot, ami ettől jobbra helyezkedik el, és van rajta legalább egy üveg.

 A hatodik forduló végeztével aztán jön még egy A vagy B jelű fondorlat. A palotatáblánk A oldalan található négy díszítés, az ezek körül elhelyezkedő üvegeink száma további extra pontokkal jutalmaz bennünket fáradozásainkért. Minél több üveg veszi körül a díszítéseket, annál messzebb jutunk a pontozósávon.

A B oldalon nincs cirkalmas minta. Itt az számít, hogy hány ablaknak sikerült teljesítenünk mind a két felét. Ezt a számot kell megszoroznunk a legtöbb azonos színű üveggel, ami a palotánkon látható. Vagyis ha a B változat szerint játszunk, akkor egy mintasor teljesítése kapcsán fontos szempont kell legyen, hogy minél több azonos színű üveget tudjunk a palotatáblánkra helyezni.

Végül a befejezetlen mintasorainkon maradt üvegeinket is pontokra válthatjuk. Ne számítsunk túl nagy jutalomra, mert megmaradt áruink hármasával érnek egyet.  

A kemény munkával összekapart pontjainkból ne felejtsük el zárásként levonni a fordulók során a kezdőjátékos-jelölőért, valamint a töröttüvegekért begyűjtött mínuszainkat. Akkor keletkezik selejt, ha kénytelenek vagyunk több adott színűt magunkhoz venni, mint amennyit a mintasorunk képes befogadni. Itt is érvényes az az arany Azul-szabály, hogy a megkaparintott árukat nem oszthatjuk meg ablakaink között, egy sorba kell letennünk őket. Amelyiknek nem marad hely, leesik és összetörik.

Arra sem árt figyelnünk, hogy a negatív lejtőn megindulva hirtelen nagyot lehet zuhanni. A kezdeti mínusz egy pontból drasztikus veszteségeket elkönyvelve viszonylag hamar kiköthetünk akár a mínusz tizennyolcon.

Az Azul is minőségi összetevőket tartalmazott, de úgy érzem, hogy a csodás üveg alkotóelemek még káprázatosabbak lettek. Jól esik készbe venni ezeket a kis színes kockácskákat. A törött, vagy fölöslegessé vált darabok gyűjtésére pedig egy ugyancsak gyönyörűen díszített „üvegtorony” szolgál. Ez egyáltalán nem lényeges elem, mégis sokat dob a hangulaton, hogy nem a dobozba zúdítjuk vissza a fölösleget, hanem ebben a speciális tartóban őrizzük őket. Ha kifogyna a készlet innen könnyedén visszatölthetőek a pink-fehér színben pompázó húzózsákba.

A minőségi kartonból készült ablak- és palotatáblák illeszkedése tökéletes, ennek köszönhetően tényleg pillanatok alatt felállítható a játékosok egyedi „küzdőtere”. A könnyed össze- és szétszerelés azért is fontos tényező, mert a szabályok értelmében gyakran kell forgatni az ablakaink mintasorait, majd ha mind a két oldalát megoldottuk el is kell távolítanunk őket a játéktérről.

Értékelendő figyelmesség továbbá, hogy akiknek problémát okoz az üvegek színének felismerése, a manufaktúrakorongok színes szektorokra osztott változatát hívhatják segítségül. A „cukorkákon” látható 5 különböző minta ugyancsak megkönnyítheti a beazonosítást. Tesztelni nem állt módomban, de el tudom képzelni, hogy ezek a fejlesztések akár a színtévesztőket is asztalhoz tudják ültetni. 

El kell ismernünk, hogy Michael Kiesling absztrakt játékainak a népszerűsége töretlen. Míg a díjnyertes Azult letisztultsága tette egyszerűen nagyszerűvé, addig a folytatást inkább az összetettebb kihívások éltetik.

A Gémklub idén tavasszal jelentette meg magyarul az újragondolt Azult. A friss, ropogós játék hárman volt számunkra igazán pörgős és szórakoztató, de ketten sem ásítoztuk végig a háromnegyed órás partit. Abszolút kezdőknek nem, de edzésben lévő családoknak bátran merem ajánlani ezt a kellemes agytornát. Engem már az alapjáték is elbűvölt és a felturbózott változat is belopta magát a szívembe.

Ötletesnek tartom az üvegművesek által képviselt plusz taktikai csavart, mert ezáltal kevésbé kiszámítható a játék. A fordulónkénti bónusz színek arra csábítanak, hogy minél többet szerezzek be belőlük, míg az eltérő játék végi pontozások a mintasorok elhelyezkedését, vagy színösszetételüket részesítenék előnyben. Bár ablakaim dupla munkát jelentenek, egy piktogramnak köszönhetően láthatom, mit rejt majd a hátlapjuk, így ennek tükrében is mérlegelhetem, mikor melyik oszlopot kívánom feltölteni.

Bőven van tehát mit fontolgatnom menet közben, mégsem érzem azt, hogy ez a hangulat rovására menne. Épp ellenkezően, Azul-rajongóként ezt a fajta extra többletet vártam el a Sintra üvegcsodáitól.

Azul - Hímes tojás az absztrakt játékok között

Ismertető, 2019.04.24. 10:48:00

Az Azul úgy absztrakt játék, hogy az ember hajlamos elfelejtkezni róla, hogy az. És ebben nagy szerepe van a gyönyörű megjelenésének, minőségi alkatrészeknek és a magától értetődő játékmenetnek is.

Tovább a cikkre