• Ismertető
• 2019.03.05. 12:55:00

Photosynthesis - mindennapi mágia

Az erdő mélyén fejlődő facsemetét rejtelmesen körülölelő, lombkorona alá beszűrődő napfény a Photosynthesis dobozán azt sugallja, hogy valódi varázslatra lelünk odabent. És végülis igaz, mert a játék témája a földi élet alapja, a fotoszintézis. És vajon létezik-e nagyobb varázslat, mint az élet? Egy örök körforgás, ami a játékban is szépen tematikusan megjelenik. A magból facsemete, abból érett, nagy fa, majd végül igazi óriás lesz, amely végül kidől, erkorhad és átadja a helyét a következő generációknak. Élete során energiát köt meg, oxigént szabadít fel, magokat szór szét és még pusztulásával is a talajt gazdagítja. Ez a témaválasztás tényleg közelebb visz az élet csodájához.

A manapság dúló kiadási dömpingben a jó grafika és a marketing gyakorlatilag elengedhetetlen, ha társasjáték kiadásra szánjuk el magunkat. Egy The Castles of Burgundy szintű grafika valószínűleg labdába se rughatna az átgondolt koncepciózus artworkok mellett (mellékinformáció azoknak akik szeretik: a Burgundy idén megkapja a megérdemelt ráncfelvarrást), holott maga a játék mindenképpen a legjobbak közül való. Persze megvannak az árnyoldalai a folyamatos kitűnési kényszernek is: gyakori a remekül marketingelt és szép, de középszerű, vagy egyenesen pocsék játék. Ez elsősorban a Kickstarterre igaz, ahol a kiadók minőségi szűrőjén nem akad fenn a játék. Kimondható tehát, hogy ezek szükséges de nem elégséges feltételek. A Photosynthesis esetében ezekkel nem is volt gond. A színek intenzívek, ahol kell vibrálnak, ahol kell sejtelmesek. Erre nem is vesztegetnék több szót, a képek magukért beszélnek. Jövőbemutatóan a játék újrahasznosított papírból készült, ami egyrészt remek, tematikus marketingfogás, másrészt a beltartalom mennyisége miatt is előnyös. Ugyanis papír bőven van a dobozban. Az, hogy a játék tartalmában is felnőtt-e a külcsínhez, más kérdés.

Ez volt az első gondolatom amikor kibontottam a dobozt és kiemeltem a kövér kinyomókarton-köteget (micsoda alliteráció, Babits büszkén bólintana). A dobozban összesen 56 fa 4 színben, több tucatnyi karton korong (magok, fénypont jelölők, pontjelölölők), egy sarló formájú napkorong szelet, négy játékostábla, az erdő talaját ábrázoló tábla és 4, a kibontás után összeállítandó karton inzert kapott helyet. A kartonok kinyomkodása, összeillesztése tartalmas terápiás program a családnak, de a végeredmény szemet gyönyörködtető, megéri a befektetett időt. Sajnos azonban egyik-másik 3D fa illesztése kicsit lötyög, erre vagy oda kell mindig figyelni, vagy egy kis ragasztóval érdemes végleg rögzíteni. Szétszedni ugyanis nem kell később, hiszen az összeállítható karton tárolókba kényelmesen berakhatók a fa makettek.

Az erdő talaján (a játéktáblán) koncentrikusan helyezkednek el a körök, ahova majd a fákat teleptíthetjük. A legbelső helyen egy fa lehet, ez a legértékesebb, kifelé pedig három sávban egyre több, de értéktelenebb helyek következnek. A játék elején minden játékos két-két kis fát rakhat le az erdő szélén, és ezekről a helyekről indulhat a terjeszkedés. Ezenkívül néhány fa és két mag alkotja a közvetlenül elérhető készletünket. A játékostábla, az erőforrás nyilvántartásán kívül általános "raktárként" is szolgál a közvetlen készletben el nem érhető fa egyedek számára, valamint a játék segédlete is helyet kapott rajta: fa vásárlási, növesztési költségek, magok elszórásának hatótávolsága (ez a fa növekedésével szintén növekszik). Nagyon praktikus. A pontozókorongokat rendezzük kategóriánként csökkenő oszlopba, és ugyanezt kell tennünk a napforduló számlálókkal. Végül helyezzük a napkorongot a nyíllal jelölt kezdő állásba. A játék során a saját fafajunk (zöld, sárga, narancssárga vagy kék(?) lombú fa) egyedeit kell elterjeszteni, végigvezetni az életciklusukon és bejuttatni az erdő minél értékesebb talajú részeire. A forduló (a napkorong egy állása) két szakaszra oszlik, egy Fotoszintézis szakaszra, ahol fényt (erőforrást) gyűjtünk és egy Növekedési szakaszra, ahol a tulajdonképpeni akciókat hajthatjuk végre. Ezután a napkorong egy lépést halad az erdő körül. Ha teljesen körbeért (hat forduló) akkor egy napforduló számlálót le kell venni, tehát összesen 18 (vagy 24) fordulónk lesz (nehézségi szinttől függően), minden naplálllásban 3 (vagy 4). A játék során érdemi pontszámot csak a pontozókorongok megszerzésével kapunk, a végén a maradék fénypontok 3:1 arányban válthatóak át ponttá.

Fotoszintézis szakasz

Ez az a szakasz ahol elválik, ki taktikázott jól, hiszen itt jutunk fénypontokhoz (ami a játék erőforrása). A "bevétel" kiszámítása nem bonyolult, de azért egy zsúfolt táblán össze-össze lehet zavarodni, tehát célszerű, ha közösen végezzük el. A kis fák egy, a közepesek kettő, a nagyok pedig három fénypontot gyűjtenek be a tulajdonosuknak. Ha nincsenek árnyékban, ugyanis ezek a fák nem legújabb generációs napelemek, amelyek a szórt napfényt is hatékonyan fel tudják használni.  Az árnyék meghatározásához csak tekintsünk a napkorong állására, értelemszerű hogy merre vetülnek. A kis fák a kis fákat árnyékolják, egy mező távolságig, a közepes fák a kis és közepes fákat, két mező távolságig, a nagy fák pedig mindhárom méretet, három mező távolságig. A nehezen begyűjtött fénypontokat a játékos táblára fel kell vezetni, hogy utána rögtön el is tudjuk költeni.

Növekedési szakasz

Itt lesz igazán segtségünkre a játékos tábla, mert gyakorlatilag minden informácó rajta van. Vehetünk fákat, magokat a közvetlen készletünkbe. Ültethetünk, azaz az erdőben lévő fáink képesek magot szórni kölönböző távolságra (a magot a közvetlen készletből kell elvennünk). Növeszthetünk a már az erdőben álló fáinkon, ekkor a közvetlen készletünkből kell feltenni a nagyobb fát, amit levettünk azt pedig a játékos táblára kell tennünk. Végül a begyűjtés során, valamelyik ősfánkat visszavehetjük a táblánkra és a poziciójának megfelelő legfelső pontozólapkát megkapjuk.

A fordulónk röviden ennyi.

Bevallom, kicsit zavar a játék kategorizálása. Bár mindenhol azt olvastam, hogy ez családi játék, én nem annak látom. Azért ezt a készítők is érezhették, mert 10 éves kortól ajánlják. Szerencsét nyomokban sem tartalmaz, nincsenek titkos információk és az előre tervezés miatt előnyben vannak azok, akik két-három körre előre is ki tudják számolni hogy mennyi "bevételük" lesz fényből. A játék hajlamosít az AP-re (analízis-paralízis), és könnyen kalkuláló bajnoksággá alakulhat egy-egy játékalkalom. De komolyan, annyit kell benne számolni, hogy a gyönyörű kinézet az esztétikum mellett plusz funkciót kap azzal, hogy amikor az agyunk már ledobná a témát a folyamatos számolgatásban, legtöbbször képes visszarántani. Ezt a játékot annyira a téma és a látvány viszi a hátán, hogy feledtetni tudja velünk, hogy egy számtanórán vagyunk.

Absztrakt játék, nagyon hangulatos témával, összsségében viszont nem annyira jó, mint az Azul. Ott valahogy jobban el lettek találva az arányok. Viszont nem fair tőlem, hogy a legjobbhoz hasonlítom. Mindenképpen próbáljátkok ki (de könyörgöm ne kisgyerekekkel ) ha gyönyörködni szeretnétek és nem riadtok vissza egy kis (számolgatástól, mert hangulatos és ötletesen dolgozza fel a témát, de ami a legfontosabb: