• Kedvcsináló
• 2023.07.13. 15:44:00

Newton [diceanddecks.hu]

A közelmúltban többször beszéltünk Simone Luciani és Nestore Mangone játékairól úgy, mint a Darwin’s Journey vagy az Autobahn (utóbbi csak Mangone). Úgy gondolom, illik megemlítenünk egy olyan, közös játékukat, ami mellett eurosként nem mehetünk el szó nélkül, és ez a Newton.

A 16.-18. század környéke a tudományos forradalom időszaka volt. Sok nagyszerű tudós formálta át a világról alkotott képünket. A sötét középkor végeztével a keresztény egyház tanai elkezdték elveszíteni kizárólagos létjogosultságukat, és az emberiség érdeklődéssel kezdte tanulmányozni a világunkat. Napvilágot láttak olyan elméletek, mint a heliocentrikus világkép, a newtoni fizika törvényei, a matematikai analízis és még sorolhatnánk. A kor természettudósai mind megérdemlik, hogy társasjáték jegyezze őket, de közülük talán Newton érdemli meg leginkább. A newtoni mozgástörvények, a differenciálszámítás alapjainak lefektetése, de még a tükrös távcső megalkotása is az ő nevéhez fűződik, és mind még napjainkban is érvényes törvények, használt eljárások és eszközök.

A Newton játékban mindannyian egy-egy fiatal tudós bőrébe bújunk, amint próbálunk a nagyok csarnokába kerülni mi magunk is a munkásságunk révén. A játék egy gyengén tematizált, nulla interakcióval operáló euro játék, ahol mindannyiunk célja, hogy a legtöbb pontot szerezzük a játék végére. A játék 6 fordulóból áll, amik során a kezünkben lévő akciókártyákat kijátszva hajtunk végre akciókat úgy, mint Munka (Pénz szerzés), Technológia (Mozgunk a technológia fán), Utazás (Városokba látogatunk el, ami bónuszokat ad és a Kutatás akciónkat mozdítja előre), Tanulás (Újabb akciókártyákhoz jutunk), Kutatás (Könyveket helyezünk, hogy minden körben győzelmi pontokhoz jussunk) vagy a Joker akcióval bármelyik már korábban végrehajtott akciót. A játék különlegessége, hogy ugyan csekély erőforrással operál (pénz és főzet), de sosem érezzük majd, hogy kevés a lehetőségünk, kivéve talán az egy fordulóban végrehajtható akciók számát. Minden körben szerezhetünk akár több akciókártyát, amikkel egy akciót többször is végrehajthatunk (attól függően, hogy az adott típusú kártyából mennyivel rendelkezünk), és egy-egy akciónkat többféleképpen is tudjuk erősíteni.

Az események főleg a saját játékostáblánkon zajlanak, de az asztal nagy részét a Játéktábla foglalja el, ahol a már bejárt városokat és falvakat, illetve a Tudás fája tábla, ahol a tudományos fejlődésünket követhetjük nyomon.

A kevés interakció ellenére, főleg a pörgőssége miatt a Newton nagyon hamar a kedvenceink közé került, szívesen ülünk le vele hétköznapokon is játszani, és nem érezzük a vége felé sem, hogy vontatottá válna a játék, sőt általában a játék vége felé is koncentráció és erős számolgatás a jellemző, és gyakran (annak ellenére, hogy ha valaki nem figyel, mások könnyen elhúzhatnak az elején) csak néhány ponton múlik egy-egy játékos győzelme.

A Newton grafikájára egy közepest adnék, de a gyenge tematizáltság miatt számomra egy bájos romantikája van ennek a képi világnak, amit inkább jellemeznék letisztultnak és erősen funkcionálisnak. A táblákon nincs szöveg, az ikonográfia mindenre kiterjed, bár a sokrétűség miatt az elején sokszor kell a szabálykönyvhöz nyúlni, hogy megtudjuk, hogy például egy-egy tudós vagy akciókártya milyen képességekkel bír.

[Cikk folytatása]

Newton

A közelmúltban többször beszéltünk Simone Luciani és Nestore Mangone játékairól úgy, mint a Darwin's Journey vagy az Autobahn (utóbbi csak Mangone). Úgy gondolom, illik megemlítenünk egy olyan, közös játékukat, ami mellett eurosként nem mehetünk el szó nélkül, és ez a Newton.