• Kedvcsináló
• 2023.05.17. 15:15:00

Királyi áru – Cserekereskedelem [Társalgó]

Végre ismét kapható a legendás Alexander Pfister legendásan szórakoztató és egyszerű családi stratégiája, amelyben a középkorban kell iparosként boldogulni.

Egyszerűtől a komplexig, komplextől az egyszerűig: a legendás Alexander Pfister változatosságáról már korábban is szó esett (például a CloudAge kapcsán), mostanra azonban ismét aktuálissá vált. Mégpedig azért, mert végre elkészült annak a Királyi árunak az újranyomása, amely 2015-ös megjelenése óta erősíti a könnyedebb, egyszerűbb családi stratégiák meglehetősen gazdag műfaját – természetesen nem véletlenül, vagy épp méltatlanul.

A többszörösen, legutóbb épp a Big Box újrakiadás kapcsán az egekbe dicsért Port Royalt egy évvel követő társas ugyanis olyan, mintha annak egyenes ágú leszármazottja lenne, még úgy is, hogy a Karib-tengertől időben és korban is rendkívül távol, a középkori Európában járunk. A társasban minden játékos egy olyan iparost alakít, aki nyersanyagok megszerzésével igyekszik árukat előállítani, majd újabb és újabb termelőépületekkel bővíteni az egyre gyarapodó minibirodalmát. Ezen elgondolás mentén kell tehát létrehozni egy olyan termelési láncot, amely a játék végére nem csak hatalmas vagyont, de masszív mennyiségű győzelmi pontot is termel.

Pfister mindezt – a Port Royalhoz hasonlóan – kizárólag kártyákat használva foglalja keretbe, hiszen a rettentően aprócska, egy paklinál csak pár sóhajtásnyival nagyobb dobozban mindössze 110 darab kártya található. Ebből kezdésnek mindenki egy alap épületet (Szénégetőkunyhót), egy munkást, valamint öt lapot kap. A lapok háromféleképpen használhatók fel: nyersanyagként (ezt egy baloldalon található ikon mutatja), épületként (ez maga az ábra) vagy képpel lefelé fordítva a Termelő épületekre helyezve, amely a megtermelt árut szimbolizálja (ehhez előbb a tényleges termelőakciót is el kell végezni).

A játék maga négy fázisra oszlik, az első értelemszerűen a kártyahúzásoké: ekkor teljes egészében lecserélhetők a kézben tartott lapok, de alapvetően inkább új kártyák megszerzése a cél. A második a napfelkelte, melynek során egy piacot kell létrehozni a pakliból való kártyákkal. Ezt követően minden játékos eldönti, melyik épülete fog termelni az adott körben, valamint félrerakhat egy épületlapot a kezéből, amit aztán a 4. fázisban építhet fel. Az ezt követő napnyugta fázisban további lapokkal bővül a piac, majd jön az utolsó, a termelésnek és az építkezésnek szánt szekció. Egy épülettel való termeléshez egyrészt munkásra (amely hatékony és hanyag oldallal is rendelkezik, így meghatározva az előállított javak mennyiségét), másrészt az adott épületen látható alapanyagokra van szükség. A Szénégetőkunyhó költsége például 2 búza és 1 fa, hanyag termelés esetén pedig csak az egyik alapanyagra van hozzá szükség, cserébe viszont egyetlen áru is termelődik. Maga a nyersanyag egyébként beszerezhető a piacról (a lapokból mindenki közösen gazdálkodik, azokat nem kell elvenni) és kézből is (de ez csak egy adott épülethez használható fel, plusz muszáj eldobni).

[Cikk folytatása]

[Társalgó] Királyi áru a Vagabundtól - Cserekereskedelem

Végre ismét kapható a legendás Alexander Pfister legendásan szórakoztató és egyszerű családi stratégiája, amelyben a középkorban kell iparosként boldogulni. Egyszerűtől a komplexig, komplextől az egyszerűig: a legendás Alexander Pfister változatosságáról már korábban is szó esett (például a kapcsán), mostanra azonban ismét aktuálissá vált.