• Kedvcsináló
• 2023.04.24. 16:06:00

Az argentín pampa kihívásai - GWT: Argentina [tarsasozz.blog]

A Great Western Trail (első kiadás) nálunk első perctől telitalálat volt. Talán ez volt az első nehéz stratégiai játék, amibe belevágtuk a fejszénket akkoriban, és emlékszem, borzasztó összetettnek tűnt a szabályrendszere. Azért hála az égnek nem törött bele a fejszénk, és később mindig úgy éreztem, hogy valahogy nem kapja meg a neki járó figyelmet, mert tényleg fantasztikus szerintem. Aztán 2021-ben a kiadó bejelentette, hogy újra kiadják, jobban mondva, összesen három játékot jelentettek be egyszerre: az eredeti játék második kiadását, az Argentínát és a New Zealandot. Nos, most vessünk egy pillantást az Argentínára, ami a tavaly debütált Essen-ben.

Áttekintés

A Great Western Trail: Argentina társasjáték nagyjából 70%-ban ugyanaz a társasjáték, az a jól megszokott GWT élmény, legalábbis az alap játékmenetet és a mechanizmusokat tekintve sok minden nem változott. Pakliépítés, haladunk a térképen (a barna épületek – vagyis alapakciók – sorrendje ugyanaz), felbérelhetünk munkásokat, akik segítik az akcióinkat – csak éppen most a más nyelvi környezetre való tekintettel más a nevük hivatalosan (gaucho-cowboy, carpintero-építő, maquinista-gépész), de a funkciójuk ugyanaz. Van vasút is, kinevezhetünk állomásfőnököket pluszpontok reményében, vannak küldetéskártyák nagyon hasonló kondíciókkal. Annak, aki ismeri a GWT-t, az Argentínát kb. 15 perc alatt meg lehet tanítani. Na de, mindenki a különbségekre kíváncsi, úgyhogy nézzük meg az új elemeket tételesen.

Marhaszállítás hajókon

Az első és talán legfontosabb különbség az a marhák szállítását érinti, ugyanis most nem vagonokra kell feltennünk a pusztaságon átterelgetett csordát, hanem hajókra. A hajók érdekessége, hogy egyrészt egész más értékű szállítmányokat visznek, mint anno a vonat, másrészt a hajók közül jónéhány nem marad ám örökre a kikötőben, hanem a játék megadott pontján elstartol Európába. Ez tehát azt jelenti, hogy van egy időlimit, ami alatt lehetőségünk van először a lila, majd türkiz, végül a sárga hajókra rakományt tenni, mielőtt szó szerint elúszik a lehetőség.

Na de, térjünk is vissza az első pontra, hiszen ezzel húzták ki sikeresen a GWT „méregfogát”. Egy kezdőkézzel, ami 4 kártyából áll, a legértékesebb szállítmány, amit (tanúsítványokat nem számolva) össze tudunk hozni, ugyebár 7-es értékű (3 féle 2-es tehén, 1 db 1-es). A GWT alapjátékban egy ilyen „rossz minőségű” csordát maximum egyszer tudtunk vonatra ültetni tiszta lelkiismerettel, a következő alkalommal komoly büntetést fizettünk volna azért, ha nem voltunk képesek az idő múlásával egyre értékesebb szállítmányokat produkálni. Az Argentína nagyon engedékeny ilyen téren, hiszen a játék elején több lehetőségünk is van a kis értékű szállítmány leadására, mindenféle hátulütő nélkül, illetve a továbbiakban sem kényszerülünk rá feltétlenül a paklink nagymértékű feljavítására – mindig lesz egy hajó, ami befogadja az árut.

Európai kikötővárosok

A játéktábla mellé az Argentínában még felcsapunk három másik, kisebb táblát, ezek Liverpool, Rotterdam és Le Havre kikötői, ahová a korongjainkat a hajók révén tudjuk eljuttatni, és így válthatók a szállítmányaink közvetetten győzelmi pontokra. Azonban egy ilyen kikötőtáblán a pontot érő mezőkért verseny dúl a játékosok között, hiszen mindegyikre csak egy korong helyezhető. A kikötők használatára egy plusz motivációt adnak a küldetések, hiszen nem ritka, hogy ezek keretében megadott számú korongot kell összegyűjtenünk a kikötővárosok északi/keleti/déli/nyugati részében.

[Cikk folytatása]

Az argentín pampa kihívásai - GWT: Argentina

A Great Western Trail (első kiadás) nálunk első perctől telitalálat volt. Talán ez volt az első nehéz stratégiai játék, amibe belevágtuk a fejszénket akkoriban, és emlékszem, borzasztó összetettnek tűnt a szabályrendszere. Azért hála az égnek nem törött bele a fejszénk, és később mindig úgy éreztem, hogy valahogy nem kapja meg a neki járó figyelmet, mert tényleg fantasztikus szerintem.