• Kedvcsináló
• 2020.02.19. 07:00:00

Merlin - Camelot öröksége

1979-ben átadták az első Spiel des Jahres díjat, ezzel kezdetét vette a modern társasjátékok kora. Ennek egyik fontos pillére volt, hogy az egyik legősibb társasjáték mechanizmust, a kocka vezérelt bábú-mozgást száműzték a játékokból.

Na de miért volt erre szükség? Mert a Ki nevet a végén?-ből, a Gazdálkodj okosan!-ból, vagy a Monopolyból ismert, „dobsz és lépsz” mechanizmus működésénél fogva egyszerűen nem ad teret sem a játékos döntéseinek, sem a kreativitásának. Így kialakult az igény olyan játékokra, melyek alakulását a résztvevők befolyásolják döntéseikkel és a játékos nem statikus szereplő, hanem a folyamatok aktív részese.

Érdekes, hogy néhány szerző mégis kísérletet tesz, hogy megújítsa, modern köntösbe öltöztesse ezt a mechanikát és a dobókockát kreatívan építsék be a játékaikba. Közülük talán a legismertebb Stefan Feld, kinek munkáiban sarokkő a dobókocka innovatív felhasználása, és a most tárgyalt játékban is központi szerepet kapott.

A 2017-ben megjelent Merlin működését tekintve egy dobsz és lépsz játék, megcsavarva számtalan döntési lehetőséggel, ami rengeteg utat kínál a játékosoknak. A történet szerint Artúr király, trónjára méltó utódot keres, akinek felkutatásához Merlin segítségét kéri. A játékosok a vetélkedő lovagok szerepét öltik magukra, hogy kiállják a próbákat, befolyást szerezzenek a grófságokban és megküzdjenek az árulókkal.

A játék célja, hogy a különböző akciók kombinálásával, küldetések teljesítésével, többségszerzéssel és az árulók elkergetésével Te gyűjtsd a legtöbb győzelmi pontot, hogy így bizonyítsd: méltó vagy Arthur helyére lépni!

Minden játékos megkapja a saját játékos tábláját, a Merlin-botokat, a 4 csatlóst, a dobókockákat, befolyásjelzőket, majorságokat, ezen felül mindenki kap 4 küldetéskártyát és 3 árulót, mindenki húz egy kezdőlapkát, és megkapjuk a rajta szereplő induló tőkét és 1 almát.

A zászlókat, pajzsokat, építőköveket a tábla megfelelő színű grófságba, a lovagunkat, Merlint, az Excaliburt és a Szent-Grált pedig a rondellára helyezzük. A hexákból összeállítjuk a térképet, majd mindenki dob a kockáival, figyelve hogy 2 kockánál több ne legyen egyforma értékű, majd kezdődhet a játék.

A játékos a körében felhasznál egy kockát, hogy lépjen a lovagjával vagy Merlinnel, és ahol befejezte a lépését végrehajtja a mező akcióját. A játékosok 3 saját színű kockáikkal az egy irányba mozgó lovagjukat, míg a fehér kockával a két irányba haladó Merlint mozgatják. A kockákat tetszés szerinti sorrendben használhatjuk fel, a szerencsefaktor csökkentésére pedig több lehetőség is a rendelkezésünkre áll. Ilyen célra használhatjuk fel az almákat, amivel egy kockát tetszés szerinti oldalra fordíthatjuk, vagy a különböző grófságokból szerzett zászlókkal lovagunk mozgását befolyásolhatjuk. A tervezhetőséget tovább segíti, hogy Merlin akcióját kétszer hajthatjuk végre, egy Merlin-bot beadásával.

Ha a 6 grófság egyikének bejáratához lépünk, beküldjük egyik csatlósunkat, akik speciális akciókat hajtanak végre: az udvarhölgy felhasználásával a grófságban növelhetjük a befolyásunkat, a zászlóvivővel zászlót, a pajzshordozóval pajzsot, míg az építésszel építőkövet, szerzünk.

Az udvarhölgy révén egy befolyásjelzőt helyezünk a grófságba. A cél, hogy az értékelő körökre többséget szerezzünk. Itt érdekes mechanizmust használ a játék, ugyanis az így elért győzelmi pont értékét az határozza meg, hogy a többi játékoséval együtt, összesen mennyi befolyásjelző van az adott grófságban.

A zászlóvivővel zászlókat lehet begyűjteni, melyek eldobásával különleges akciókat aktiválhatunk. Ezek az akciók grófságonként eltérnek, amik a lovag mozgására, az árulókra, vagy a kockákra hatnak.

A pajzshordozóval megszerzett pajzsokkal az árulókat verjük vissza. Ha az értékelő kör végére nem lesz elég pajzsunk, minden lapka után -3 pont büntetést kapunk. Az értékelő körök végén újabb 3 áruló kerül a játékos táblára, amit a következő értékelésig kell vissza verni.

Végül az építésszel begyűjtött építőkövek felhasználásával a térképen terjeszkedhetünk. A térkép keretén látható színes kockák mutatják meg, hogy egy-egy mezőre milyen színű kocka beadásával építhetünk majorságot. A cél, hogy az azonos színű, egybefüggő területeken mi legyünk többségben, ha ez sikerül az értékelésig: annyi győzelmi pontot kapunk, amennyi lapkából a terület áll. Egyenlőség esetén a játékosok megosztják a pontokat.

A rondella akciói között több csere, áthelyezési, és tárgyszerzési lehetőség van, e mellett megszerezhetjük az Excaliburt, ami plusz pontot ér, és elkerget egy árulót is, vagy a Szent Grált, amivel almát szerezhetünk, és ha az értékeléskor még nálunk van egy grófságban növelhetjük a befolyásunkat.

A játék 6 fordulóból áll, egy forduló akkor ér véget, ha mindenki felhasználta kockáit. Minden második forduló után értékelő kör van (2., 4., 6.) és az itt megszerzett pontjainkat lelépjük a pontozósávon. A játék a végső pontozással ér véget, a legtöbb pontot gyűjtő játékos lesz Arthur király utódja.

Amint a felsorolásból kitűnik, rengeteg alkatrészt tartalmaz a doboz, így az előpakolás sem lesz rövid idő, de mindenképp megéri kivárni.

A Merlin alkatrészkészletének minősége kiváló, a lapkák vastagok és úgy koppannak mint, ha fából lennének. A megvalósítás és a grafika szerintünk nagyon szép, a jelölésrendszer jól kidolgozott, gyorsan tanulható, a szabálykönyv pedig teljesen egyértelmű.

Az akciók szépen egymásba fűzhetők, viszont a sorrendjüket jól meg kell határozni, mert nem lesz túl sok lehetőségünk egy elhibázott lépés javítására. Figyelemre méltó elem a befolyásszerzés, miszerint nem csak az számít, hogy egy grófságban fölényt szereztünk, hanem az is, hogy mennyien próbálkoztak még ugyanezzel. Fontos taktikai döntése a játékosnak, hogy válaszol-e az ellenfelek térnyerésére, de úgy hogy vereség esetén ne segítsük hozzá túl sok ponthoz. Ezek kimondottan elegáns jól kiegyensúlyozott részletek.

Az árulók elkergetése kellemes feszültséget ad a játéknak, és szép elem, hogy ezzel lényegében csak a pontvesztésünket akadályozzuk meg. Nekünk kifejezetten tetszett, a térkép megoldása, ahol a majorságok felépítésével szerezhetjük meg a többséget.

A küldetéskártyák is érdekes csavart hoznak a játékba. Sok pontot nem igazán adnak, de képesek elvinni a játékos fókuszát az értékesebb lehetőségekről. Természetesen a küldetések teljesítése a mi döntésünk, de érdemes számolni vele, hogy a gyakoribb 1-2 pontért vajon érdemes-e feláldozni a nagyobb pontértékű stratégiát.

A játék hangulata nagyon elragadó, és sok lehetőséget ad a pontgyűjtésre, viszont ha nem egyensúlyozzuk ki a játékunkat, és nem figyelünk oda az összes lehetőségre, nem tudunk magas pontszámot elérni.

Tény, hogy Stefan Feld mestere a dobókocka felhasználásának, és olyan zseniális kocka vezérelt játékok kerültek ki a kezei közül, mint a Castles of Burgundy, Bora Bora, vagy a Trajan, de a kocka egyikben sem a mozgást határozta meg.

Az ebből adódó szerencsefaktor a Merlinben ugyan kezelhető, de az ehhez szükséges almák és zászlók megszerzése kimondottan nehéz. Néha a kockák felülkerekednek rajtunk, és a megtervezett stratégiát nem engedik végrehajtani.

Gyakran tapasztaltuk, hogy mire felépítettük a birodalmunkat a játéknak vége és ahelyett, hogy élvezhetnénk, a gyümölcsét már a végső pontokat számoljuk. A játék rugalmas hozzáállást kér, a rengeteg lehetőség és járható út ellenére is, mivel érezhetően nagy hangsúlyt kap a szerencse. Összesen 6 körünk van minden körben 4 dobás ami összesen 24 mozgást tesz lehetővé és ebből kell kihozni a legtöbbet.

A játékhoz eddig két kiegészítő érkezett és valószínűleg a tervező is látta az alapjáték hibáit mert az első, Arthur kiegészítő a teljes akciórondellát lecseréli, és behozza Arthur kockáját is. Ezek jelentősen tompítanak az eddig felsorolt hiányosságokon.

Vannak kompetitív elemek, amik egyértelműen 4 játékossal működnek jól, mint a befolyás, vagy egyes zászlók képességei, az interakció is akkor jobb, ha többen játszunk. Ettől eltekintve mi 2 fővel is szerettük a játékot.

A Merlin alapkoncepciója nagyon jó, tényleg sok lehetőség áll előttünk, de a 4 kockánál távolabbi stratégia megvalósításához szerencsére is szükségünk van. A doboz 13 éves kortól ajánlja, ami reális, a szerencse kezelése és a sok lehetőség miatt. Összességében egy hangulatos 1-1,5 órás játék, mely remek szórakozást nyújt. Ezért a Merlint inkább mondanánk taktikai, mint stratégiai játéknak. A kocka hangsúlyos szerepe ellenére a Merlin jól sikerült játék, viszont aki az irányításhoz és a nagy kombókhoz ragaszkodik, nem biztos, hogy megtalálja helyét Camelotban.