• Ismertető
• 2023. dec 23. 15:18
• 1  
• Link másolása
  Megosztás

Utazás a múltba

Ki ne gondolt volna már rá, hogy ha lenne egy időgépe visszatérjen a múltba. Megmásíthatnád az életedben hozott hibás döntéseidet, újra élhetnéd a múltad fontos eseményeit és az emberiség nagy pillanatait. Az idő és az időutazás témaköre, egyre nagyobb hatással van kultúránkra is: megjelenik a festészetben, regényekben, képregényekben, de a legnagyobb használója a filmgyártás.

Naná, hogy a téma megihletett sok társasjátékszerzőt is. Ott van például az Anachrony, melyben egy múltban felvett kölcsönt kell a jövőben visszafizetned, vagy a TIME Stories ahol az időben ugrálva oldhatsz meg bűnügyeket. de ide sorolhatjuk a Tzolk’in-t is, ami bár nem konkrétan az időutazásra épít, de fontos eleme az időmenedzsment. Persze más kérdés, hogy a játékokban mennyire sikerül átadni az időutazás élményét, vagy valóban sikerül-e a mechanikákban adaptálni a témát. Hisz a társasjátékok teljesen más módon csatolnak vissza az őket szemlélőknek, mint a regények vagy a filmek, így nehezebb is az alkotók dolga.

Az Utazás a múltba, is ezt a témát igyekszik bemutatni. A játék Charlie Bink Trekking című sorozatának új darabja. A sztori szerint háromnapos körútra indulsz az emberiség történelmében, több ezer évet utazva egy időgépen, hogy megtapasztalhasd múltunk nagyszerű pillanatait.

Az Utazás a múltba játékosaként lineáris idővonalakat látogatsz meg (inkább építesz), melyekhez kártyákat kell elvenned a playmat játéktábláról. Minden kártya egy történelmi eseményt jelenít meg, a kártya tetején az esemény évszáma látható, a hátulján pedig a leírása. A játék három napot, vagyis fordulót ölel fel, és mindhez külön kártyapakli tartozik, melyekben más-más eloszlásban találod a dátumokat.

A játék elején útiterv kártyákat kapsz, ezekből naponként egy kerül majd játékba. Ezen kell gyűjtened a kártyákért kapott tapasztalatjelzőket, melyeket a lapok alján és a tábla kártyahelyei alatt láthatsz. A tapasztalatjelzőkkel az útiterv megfelelő színű mezőit kell letakarni, és ha bizonyos szinteket elérsz, győzelmi pontokat, vagy időkristályt kapsz.

Amikor elviszel egy kártyát, akkor az óratáblán annyival kell előre lépned a zsebóráddal, amennyi időt a kártya alsó sarkában látható szám mutat, de ezt csökkentheted időkristályok beadásával. Ebben a játékban mindig az lesz az aktív játékos, aki az óratáblán leghátul áll.

Az eseménykártyákat csak növekvő időrendben helyezheted egymásra, de ha éppen nem tudsz eseménykártyát az idővonaladra helyezni, elvihetsz egy őskártyát, vagy indíthatsz új idővonalat.

Egy nap akkor ér véget, amikor minden játékos visszaért a 12-es mezőre. Ilyenkor el kell dobnod az útitervedet és a tapasztalatjelzőket, és új tervet kell választanod, de az idővonalad folytathatod. A parti a harmadik nap végével ér véget. Ilyenkor a játék közben megszerzett pontjaid mellé még pontot kapsz az idővonalaid hossza alapján.

A játékban az győz, aki a legtöbb pontot gyűjtötte.

Ennél a játéknál kicsit mást kaptunk, mint amire számítottunk. Úgy láttuk, hogy a játékos közösség nagy figyelemmel kíséri a társas elkészültét, Kickstarter kampánya során úgy tűnt, hogy mind témában, mind mechanikában erős projekt készül.

Ezzel szemben a játék témát nem igazán tartalmaz. Egy kellemes működésű absztrakt érzetű játékot kapunk, melyben kártyákat pakolunk növekvő sorrendbe és zsetonokat egy kártyára. A rajtuk olvasható szöveg csak plusz információ, ami a témát igyekszik a dobozba szuszakolni, de nem befolyásolja a játékmenetet.

A kétfős játékélmény nem rossz, a játékmenet dinamikus, gyors, és igazán hangulatos. Arra számítottunk, hogy ez a dinamika négy játékossal is visszaköszön. Ezzel szemben négy fővel annyi a holtidő, hogy kín kivárni, mire újra sorra kerülünk. Persze addig legalább olvasgathatjuk a kártyákat…

Talán segítene, ha lenne benne egy kis interakció, de az elvitt kártyákon kívül nagyon kevés hatásunk van a másik játékára. Talán az egyetlen elem, hogy hogyan pozícionálod magad a többiekhez képest az óratáblán. Ez a passzív interakció viszont a holtidőn egyáltalán nem segít. Amíg a többiek lépnek nem történik semmi, nincs igazán min gondolkodni, mert a kártyák és azok helyzete úgy is megváltozik, mire ismét rád kerül a sor.

A doboz szerint tíz éves kortól ajánlott, igazából a szabályok egyszerűsége miatt kissebbekkel is előveheted (ha már ismeri az ezres számrendszert), nem kell túl sok mindenre figyelni, már ha ott nem hagyja a játékot két lépés között. Egyébként könnyen tanítható, a kis tárolónak és a rendezőnek köszönhetően gyorsan előkészíthető, ráadásul a doboz állítva is tárolható.

Amire viszont nem lehet panasz, az a játék külleme. Szép, műanyag zsetonokat, playmat játéktáblát, kiváló minőségű kártyákat kapsz, és az óratáblán is nagyon szép műanyag zsebórákkal lépkedhetsz.

Az Utazás a múltba a szerző szerint arra készült, hogy a gémereket és a nem játékosokat egy asztalhoz ülhesse.

A játék összességében jó a hiányosságai ellenére is. Kettő és három fővel a holtidő nem jelent akkora problémát, mint négyen. A szabályai egyszerűek – igazából két stratégiai irány van, vagy kártyát gyűjtesz, vagy zsetonokat –, de kellemes időtöltés lehet gémerek számára is, főleg ha használjátok az időcsavar kiegészítőt, ami egy plusz kártyapali és új döntési lehetőséget hoz a játékmenetbe.

Szóval mi leginkább kezdő játékosoknak ajánljuk 2-3 fővel, olyanoknak akik 30-40 perces játékra vágynak. Esetleg gémereknek, csak ne számíts nagy időhurkokra, vagy összetett temporális mechanikára.