• Ismertető
• 2021. dec 1. 15:00
• 1  
• Link másolása
  Megosztás

Álomkert - Az örökfa árnyékából a napsütötte parkba

Itt egy újabb gyönyörű és okos társasjáték a nagysikerű Everdell alkotóitól (James A. Wilson és Clarissa A. Wilson). Célunk a legszebb – ebben az esetben a legtöbb pontot érő – díszkert megépítése akár versengve, akár a szomszédainkkal karöltve. Az Álomkert, egy tablóépítő, draftolós társasjáték, 1-7 játékos részére több játékmóddal kiegészítve.

A játék előkészítése mindössze pár percet vesz igénybe. Kezdetnek minden játékos kap egy faldarabot, egy pontszámlálót, és hat játékkártyát. A faldarabokat a játékosok egymás közé helyezik az asztalra, kijelölve ezzel a kertjük határait. A maradék lapok képezik a központi húzópaklit, és ezzel már indulhat is az építkezés!

Hat kártyával a kezünkben kezdünk, ebből választunk magunknak egyet, majd képpel lefelé magunk elé helyezzük. A maradék öt kártyából egy-egy lapot átadunk a két szomszédunknak, melyeket mintegy „átdobva” a falon, ellenfeleink térfelére helyezzük, ugyancsak képpel lefelé fordítva. Az Álomkert társasjátékban nincs kezdőjátékos, mind egyszerre hajtjuk végre az akciókat. Amikor mindenki befejezte a válogatást, a játékosok egyszerre felveszik a többiektől kapott lapjaikat és egy új kártyát húznak a húzópakliból.

A magunk elé helyezett lapot felfordítjuk, és folytatódik a draftolás. Három lap lehelyezése után vége a körnek, és pontozunk. A harmadik kör után nem húzunk középről lapot, csak a szomszédoktól kapott kártyákat vesszük a kezünkbe. Akkor abból az öt lapból válasszuk ki azt a hármat, amit le szeretnénk helyezni. A negyedik kör értékelése után jön a játékvégi pontozás.

Mitől lesz szép a kertünk? Pontjainkat az alapján kapjuk, hogy hány növény vagy kő szimbólum szerepel a saját és/vagy a közvetlen szomszédaink lapjain. A kártyák bal felső sarkában a körvégi pontozás, a játék végi pontozás pedig a jobb alsó sarkában található. Minden kör végén megkapjuk a kártyák bal felső sarkában lévő pontot

Szeretnénk heten játszani? Ketten? Esetleg egyedül? Az Álomkert minden játékosszámmal megállja a helyét. Végigpróbáltuk az összes lehetőséget, a játékidőt nem befolyásolja a nagyobb létszám, viszont az asztalméret miatt már lehetnek problémáink.

A játékszabály tartalmaz kompetitív és kooperatív játékmódot. A két verzió között nincs szabálybéli eltérés, csak a játék célja adja a különbséget. Amíg a kompetitív módban a saját kertünk építésével szeretnénk több pontot szerezni, miközben a szomszédjainkra rá próbáljuk sózni - a reményeink szerint - számukra értéktelen lapokat, addig a kooperatív módban inkább arra törekszünk, hogy az ő kertjük is minél szebb legyen. Persze a lapjainkat az együttműködés játékvariánsban sem mutathatjuk meg, de az érzékenyebb lelkű, a konfrontációt kerülő játékosok nagyon fogják szeretni ezt a játékmódot.

A Virágkarnevál játékváltozat csak a kompetitív módban játszható. A játék kezdetén mindenki kap véletlenszerűen három szalagjelzőt, melyeket jól láthatóan maga elé tesz. A játék három partiig tart, és minden játék végén ellenőrzik a játékosok, hogy megnyerték-e valamelyik szalagjukat. Ehhez a szalagon feltüntetett szimbólumból a legtöbbel kell rendelkezniük az adott pillanatban. Minden elnyert szalag plusz 7 pontot ér a játék pontozása során.

A komposzt játékváltozattal több lapból választhatunk úgy, hogy körönként egyszer eldobhatunk egy lapot a kezünkből képpel lefordítva, majd a szokásos egy lap helyett kettőt húzunk.

A játék egyszerűen gyönyörű. A kártyalapok művészien illusztráltak, a doboz dísze lehet bármelyik polcnak. A 3D kerítés és a pontszámláló nem csak látványos, hanem nagyon praktikus is. A falakat nem is értettem elsőre, hogy a látványon kívül milyen célt szolgálhat, egészen az első négyfős játékalkalomig. Amikor egymásnak kell átadni a lefordított kártyákat és közben ezerrel kombinálunk, a kis „kerítéseknek” hála nem kavarodunk bele, hogy ki hová tette le a lapjait. Nagyon hálás vagyok ezért a kis ötletért. A pontszámláló pedig a klasszikus lap-ceruza párost hivatott kiváltani, nálam sikerrel. Gyorsabb, sokkal gyorsabb a pontozás.

Nem mehetünk el amellett, hogy mekkora siker volt a kiadó előző játéka, az Everdell. Szerintem az egyik legszebb játék a társasjáték piacon, aki pedig egyszer megszereti, az a rajongója lesz. Én viszont nem vagyok a rajongói között. Bár a grafikája szemkápráztató, a 3D fa miatt nem láttam a kártyákat, a nyersanyagok mindig elgurultak. A játékmenetben bosszantott, hogy hiába vártam bizonyos lapok felbukkanását, a randomfaktor miatt csak a szerencsén múlott kinek jött össze az áhított kombó. A rengeteg szöveg és hatás miatt pedig négy főnél nagyon el tudott húzódni egy játékalkalom.

Az Álomkert úgy érzem sok olyan dolgot javított, amit én - személy szerint – hibának éreztem a nagy elődben. A grafika ugyanúgy szépséges, de a 3D elemek praktikusak is. A szöveg helyett szimbólumok vannak, a játék rövid, és a Komposzt játékvariánssal sokkal könnyebben meg tudok szabadulni a felesleges lapjaimtól. Nekem bejött.

Stratégiai játék helyett inkább taktikainak tartom. Nem éreztem, hogy nagyon előre tudnék tervezni, és gyakran szembesültem azzal, hogy egyszerűen nem akarom egyik lapomat sem a szomszédomnak adni. Két- és háromfős játékmódban előfordult, hogy ugyanazokat a lapokat adogattuk egymásnak körökön át, de ezt a Komposzt játékvariáns nagyszerűen javította. Amit még gyorsan meg kellett tanulnom az az, hogy legalább annyira kell figyelnünk a szomszédos kertekre, mint a sajátunkra! Gyakran, egy általunk értéktelennek ítélt lap csúnyán az ellenfelünk malmára hajthatja a vizet. Ezt bizony szokni kell!

A játék szabályai nagyon könnyűek, egy próbajáték után már világos, érthető volt mindenki számára. Nem tartalmaz új mechanikát, de a meglévőket nagyon ötletesen kombinálja. Akár kezdő, a társasjátékok világában kevésbé jártas emberekkel is bátran belevághatunk a kártyás kertépítésbe. Néhány játékra szükség lehet, hogy a kártyák egymásra hatását kiismerjük, de a segédlapok mindig kéznél vannak, ha a pontozó ikonok nem lennének elég világosak. A több játékvariáns miatt a játék újrajátszhatósága nagyon magas, a nehézsége pedig a játékosok gyakorlottságához igazítható.