• Ismertető
• 2019.12.10. 07:00:00

Klask around the clock

Minden sikeres márka eredettörténetében megvan az a kitüntetett pont, amikor a legenda útjára indul. Nem volt ez másképp ebben az eseben sem. Egy dán ács a műhelyében maradt fahulladékot szerette volna felhasználni, így szerszámot ragadott és munkához látott. A végeredmény sok-sok igényesen megmunkált gyerekjáték lett. 1932-t írtunk, az ács neve pedig Ole Kirk Christiansen volt. Nem, ez nem a Klask története, hanem a Legóé.

A magyar kiadás doboza. Forrás: reflexshop.hu

Ugorjunk előre 81 évet az időben, 2013-ba. A helyszín ismét Dánia, emberünk megintcsak ács, ezúttal Mikkel Bertelsen. Egy fárasztó munkanap után kísérletezni kezdett néhány mágnessel és kartondobozzal, majd hamarosan elkészítette a Klask prototípusát. A munka utáni sörözések alkalmával megmutatta a barátainak, és persze mindnek azonnal kellett egy. Egy hirtelen ötlettől vezérelve megkereste a Tuborg sörgyárat, ahonnan azonnal egy hatalmas megrendelést kapott, és a szekér beindult.

Ennek egyik tanulsága az, ha egy dán ácsnak adsz egy kis szabadidőt, és néhány random tárgyat, abból lesz valami. De komolyan, mi lehet a titkuk? Okostejet kaptak az oviban? A másik tanulság: a Klask tökéletesen jól működik könnyed baráti beszélgetések, sörözések alatt is.

Elkezdődött.

Örök kérdés, már párszor írtam is róla, hogy mitől számít valami társasjátéknak? Vagy meddig számít annak? A Klask kétségkívül nem az a szó konzervatív értelmében, inkább a léghoki vagy a csocsó rokonának tekinthető. Amiben eltér ezektől az az, hogy olcsó, könnyű szállítani, ki- és elpakolni és a játékhoz asztalra kell rakni. Tágabb értelemben viszont szerintem mindenképpen tekinthető annak, de legalábbis van helye minden társasjátékos gyűjteményében.

Társasjátékok ünnepén. Forrás: Reflexshop Facebook oldala

A Klask egyszerű, letisztult formavilágú, igazi skandináv dizájn. A natúr nyír, sötétkék és fehér színek miatt azt mondanám, hogy svéd, ha nem tudnám, hogy dán. A feliratok és jelölések, - mintha csak hanyagul fel lettek volna rajzolva egy fehér jelölőfilccel - erősítik bennem az érzést: valami igazán friss és lendületes dolog akadt a kezembe. A dobozról ugyanez elmondható, itt egy frappáns mondat, ott egy rövid történet a játékról vagy pár kis ábra a szabályokról.

A Klask (nem összetévesztendő a Klankkal) kb. annyit tesz, hogy csattanás. Arra hangra utal, amit nem akarsz hallani a te térfeleden. És akkor itt az idő, hogy röviden elmondjam miről is szól a Klask (hosszan nem is lehetne).

Van egy pálya, mindkét térfélen egy kis mélyedés. A pályán a szembenálló felek egy-egy fekete mágneses bábut mozgatnak úgy, hogy a bábuban lévő mágnes párját mozgatják az asztal alatt. A pálya egy kis emelvényen áll, amelynek a kialakítása gondoskodik arról, hogy félpályán túl ne lehessen mágnessel mozgatni a bábut. A felezővonalon három kis fehér mágneses henger áll. A golyót a bábuk mozgatásával lehet terelgetni. Pontot szerez a játékos, ha:

• a golyó az ellenfele térfelén lévő mélyedésbe kerül és ott is marad,
• az ellenfél bábujára tapad legalább kettő a kis fehér hengerekből,
• az ellenfél bábuja beleesik a saját térfelén lévő mélyedésbe (ez a hang a Klask),
• az ellenfél bábuja a játékos térfelére esik.

Minden ilyen esetben a szétszóródott vagy a bábukra ragadt kis fehér hengereket vissza kell tenni a kiindulási helyükre, és a másik játékos indít a térfelén lévő egyik szögletből. A játék addig tart, ameddig valaki hat pontot össze nem gyűjt.

A kulisszák alatt.

Olyan kevés a szabálya, hogy a játék dobozán már pár ábrával érthetően ki lehet fejteni. Komoly dilemma is volt, hogy mit írjak ebben a cikkben, mert a szabályismertetés nem tesz ki többet mint Csendes Bob összes szövege a Kevin Smith filmekben (és ne számítsuk bele a Képtelen képregényt). 

Eddig jutottam az írásban, amikor sikeres gyereklefektetést megünneplendő, feleségemmel töltöttünk egy kis házi tojáslikőrt, és miért ne alapon elővettük a Klaskot. Ebből fél órás, eszeveszettül vidám adok-kapok lett. A fáradt, nyúzott arcunk kisimult, majd nevetőráncok gyűrték meg. És erre ráeszmélvén már tudtam, hogy mi az, ami ebben a játékban mindig jelen volt, bárhol is játszottam vele vagy láttam másokat mellette. Igen, a nevetés, a vidámság. A bénázások, a sikerek vagy a hihetetlen, fizika törvényeit megcsúfolni látszó mozgások képesek bárkit felderíteni. Olyan hobbit űzünk, amely folyamatosan igényli szellemi képességeink különböző területeit. És erre jön valami, ami mindennek ellentmond, de mégis leülünk mellé. Mert lehet egy kicsit úgy játszani, ahogy már régen nem. Csak úgy, nem profi módon. És ez felfrissít, megkönnyebbülést okoz és sokszor nevetésre ingerel.

Tetris challenge.

Félreértés ne essék! Ebből is lehet valaki profi. Sőt, a játék kivállóan alkalmas versenyek, bajnokságok megrendezésére. Tartanak is ilyeneket külföldön (pl. ezt) és Magyarországon is. Mégis meggyőződésem, hogy a társasjátékos közösség körében aratott sikere pont annak köszönhető, hogy lehet másként is. Lehet bármennyi idősen feltéve, hogy a motorikus funkcióink megfelelőek. Lehet társasjáték előtt, közben, után. Lehet sörözőben, strandon, családi összejövetelen, versenyen. lehet csak tíz percig és lehet egész nap. Klask around the clock!

Rövid szabályösszefoglaló az angol kiadás dobozán.