• Kedvcsináló
• 2023. márc 23. 14:10
• Link másolása
  Megosztás

Sose gondoltam volna, hogy az akkumulátorgyártás jó játék lehet [Telex.hu]

Ahogyan a könnyűzenében, úgy a társasjáték-tervező sztárok között is mindenkinek megvan a maga stílusa, amiről azonnal felismerhető. Rainer Knizia például a matematikai pontosságú feladványok mestere, Vlaada Chvatil játékaiban a szabályok egyben a humor forrásai is, a portugál Vital Lacerda pedig arról híres, hogy a játékai komplexek, nagy elmélyülést igényelnek, igazi nehézsúlyú társasok. Készített már játékot a portugál borgazdálkodásról, az energiaipar zöldítéséről vagy éppen Lisszabon újjáépítéséről az 1755-ös földrengés után.

A Kanban EV-ben az elektromosautó-gyártás lesz a feladatunk. Igen, elég bizarr, hogy egy portugál társasjáték politikai aktualitással bírjon Magyarországon, és külön feladat játéktervezőnek és játékosnak egyaránt, hogy ezen át tudjon lépni.

A játék egy korábbi Lacerda-társas, a 2014-ben megjelent Kanban: Automotive Revolution átdolgozott változata. A legfontosabb változás, hogy sikerült egy másik sztárt is leigazolni a projekthez, a grafikát ugyanis a társasjátékok Michelangelója, Ian O’Toole tervezte. Elég összehasonlítani a két kiadás tábláját, hogy lássuk, milyen fontos feladata van a grafikusnak egy játék esetében. Míg a korábbi változatra pillantva azt érezzük, hogy valami érthetetlen mechanizmust kellene követnünk egy hatéveseknek szánt képeskönyvekre emlékeztető rajzon, az EV pályája letisztult, azt sugallja, hogy ez valami szupermodern, egekbe optimalizált rendszer, ahol csak követnünk kell a jeleket.

Az új változatban modernizálták a témát is, most már nem ósdi robbanómotoros kocsikat kell készítenünk, hanem menő elektromos járgányokat. A munkamódszer azonban nem változott, erre utal a cím is: a kanban (カンバン) rendszert 1953-ban vezették be a Toyota gyáraiban, a lényege, hogy a gyártási folyamatot kis cetliken (ezt jelenti a kanban név) lehet követni egy táblán, ami lehetővé teszi, hogy minden alkatrész a megfelelő időben és mennyiségben álljon rendelkezésre, sokkal hatékonyabb és olcsóbb gyártást eredményezve. Ezt a rendszert azután sokan átvették, nemcsak az autógyártásban, de a szoftverfejlesztésben, egészségügyben is. Vicces módon a játékban pont nem azt csináljuk, amit ez a rendszer megkövetel, hiszen gyakran előre tárazunk be tervekből vagy éppen alkatrészekből, a kanban elsődleges célja pedig pont az ilyen redundanciák kiküszöbölése. Ettől eltekintve a játék során egy hipermodern gyárban érezhetjük magunkat és a célunk, hogy minél hatékonyabb munkaerő lehessünk ebben a nagyszerű gépezetben.

A tábla ezt a gyárat ábrázolja, rajta négy részleg, plusz a nélkülözhetetlen adminisztráció. A játék során egy munkásunk van, akit majd lerakhatunk valamelyik részlegbe – a részlegekben két-két hely van, az egyik három, a másik két műszaknyi munkát tesz lehetővé. A sorrendben mindig a két műszakos jön előbb, így azon dilemmázhatunk, hogy mivel járunk jobban, ha elsőként választhatunk a dolgokból, vagy ha többet csinálhatunk meg. Hogy mit érdemes, az nagyon függ a játékosszámtól, négy játékosnál fontos lehet az elsőség, háromnál vagy kettőnél messze nem annyira, így nagyon más stílusú is lesz a játék. Miután mindenki lerakta az emberét, sorra megyünk a részlegeken és mindenki végrehajthatja a műszakjait. Nem véletlen, hogy a részlegek sorrendje pont fordított, mint a munkafázisoké, míg egy autó elkészítéséhez a tervezés–alkatrészbeszerzés–gyártás–tesztelés útvonalat kell bejárnunk, a fordulóban az első a tesztelés, és a tervezés marad a legvégére. Ezzel a megoldással elkerülhető, hogy az általunk legyártott autókat valaki elvigye az orrunk elől, legalábbis, ha szerencsések vagyunk.

[Cikk folytatása]

Sose gondoltam volna, hogy az akkumulátorgyártás jó játék lehet

Ahogyan a könnyűzenében, úgy a társasjáték-tervező sztárok között is mindenkinek megvan a maga stílusa, amiről azonnal felismerhető. Rainer Knizia például a matematikai pontosságú feladványok mestere, Vlaada Chvatil játékaiban a szabályok egyben a humor forrásai is, a portugál Vital Lacerda pedig arról híres, hogy a játékai komplexek, nagy elmélyülést igényelnek, igazi nehézsúlyú társasok.