• Ismertető
• 2019.07.30. 13:23:00

Pax Pamir - Hadakozások Afganisztánban, Közép Ázsia Balkánján

A Pax Pamir egy nem túl népszerű témáról szóló nagyszerű játék. A XIX. század Afganisztánjában törzsi vezetőkként akarunk úrrá lenni a káoszon, és megszerezni az uralmat a kialakult hatalmi vákuumban.

A tarsasjatekok.com-ra írt első ismertetőmet lassan egy éve írtam. Akkoriban érkezett meg a Root, és mivel nagyon megtetszett, felkeltette a figyelmemet a szerző akkor éppen Kickstarteren futó játéka, a Pax Pamir - Second edition. Támogattam a projektet, majd néhány hete meg is kaptam a játékot, így erről is gondoltam írni nektek.

A játék háborúról, kémkedésről, egyezkedésről, szabotázsról és mindenekelőtt a jó időben végrehajtott árulásról szól. Időről-időre az egyik hatalmi szövetséghez csapódunk, de ha valaki más nagyobb előnyt szerezhet belőle, akkor hátráltatnunk kell a szövetséget, vagy akár ki is lépni belőle. De minderről részletesebben később, előbb vissza a kályhához.

A mai Afganisztán területén a XIX. században omlott össze a Durrani Birodalom, ezt követően az egymással acsarkodó törzsek a Brit és Orosz Birodalmak érdekszféráiban, hatalmi játszóterén találták magukat. Ebben a játékban azonban sok-sok ember meghalt. A nagyhatalmak gyakran gondolják úgy, hogy vad, alapvetően törzsi szerveződésű társadalmak, pláne ha nehezen megközelíthető területen élnek, könnyen befolyás alá vonhatóak. Nos, az elmúlt százötven év erre csúnyán rácáfolt. Afganisztán kicsit olyan, mint Európában a Balkán. Gyakoriak a háborúk, de a megszállást, idegen befolyást a társadalom egy idő után leveti magáról.

Előkészülve.

A Pax Pamir második kiadása nem egyszerűen egy reprint. Az első kiadás kiegészítőjét is részben beletették és finomhangoltak a szabályokon. De ami a legfontosabb, a korábbi átlagos (mondjuk ki, nem túl szép) megjelenést frissítették valami elképesztően szépre és koncepciózusra.

A doboz közepes méretű téglatest. Sötétlila alapon, a cím mellett ázsiai díszítő motívumokat és valami kalligráfiát találunk rajta. (Talán pastu vagy dári perzsa, ki ért ehhez?) Visszafogott, elegáns.

Belül egy Piactábla, negyven meseszép kartonpénz(a Durrani birodalom egyik érméjéről mintázva), több, mint száznegyven kártyalap, harminchat "faragott" mintás koalíció blokk (rózsaszín, sárga és zöld színben), egy (jobb híján így fordítva) kedvelt szín jelző, hat fából faragott uralom jelző (mindegyik régióhoz egy darab), egy festett vászon térkép, nagyon hasznos belső rendező, végül mint az öt játékosnak egy játékostábla, lojalitás tárcsa, és tizenegy henger.

Külön kiegészítőként a karton helyett lehetett rendelni, fém pénzeket is, ezek eredeti érmék replikái. Nem szoktam ilyesmit venni játékokhoz, de ennek nem tudtam ellenállni, a csörgő pénz ugyanis remek hangulati elem az alkudozásokkal teli játék során.

Ez az egész leírva nem mond sokat, de a képeket nézve rájöhettek, miért ért el félsikert a játék már a külalakjával. A színes blokkok és a "tábla" mintha valamilyen tradicionális táblás játékot idéznének, a díszítés és illusztrációk is korhűek. A doboz mindkét felének belső részét is illusztrációk borítják. A részletek sokat számítanak.

A külön megvásárolható érme replikák.

Szerencsére a játékmenet tovább erősíti az összhatást. A Pax Pamirt 1-5 játékos játszhatja. Egy főnél kötelező, két főnél ajánlott a Wakhan "fiktív" játékos alkalmazása. A Wakhan egy kopár sziklás hegylánc a Pamir hegységben, a Wakhan "játékos" pedig egyfajta vallási radikális résztvevőként működik a játékban.

A játék folyamán minimum 1 maximum 4 értékelés van. Ha bármelyik játékos legalább négy pontos előnyt szerez az utolsó pontozás előtt, azonnal megnyeri a játékot. A pontozás kétféle lehet. Ha bármelyik koalíciónak legalább néggyel több blokkja van a táblán, mint a többinek, akkor a koalícióhoz tartozó játékosok kapnak 5/3/1 pontot. A sorrendet a koalícióra gyakorolt befolyásuk határozza meg. Ha nincs domináns koalíció, akkor minden játékos versenyez  a pontokért, 3/1 pont jár azoknak akik a legtöbb hengert hozták játékba (törzsek, kémek, ajándékok). Ha van negyedik értékelés, akkor ott a pontok duplán számítanak.

A koalíciós blokok: út leszel vagy sereg? Vadakat terelő juhász...

A játék előtt össze kell állítani a húzópaklit, amelybe az udvarkártyákból, eseménylapokból és pontozó lapokból is kerülnek, a játékosok számától függő mennyiségben és megadott elosztásban; ez utóbbi biztosítja, hogy nagyjából egyenletesen, és ne a játék elején jöjjenek fel a pontozások.

A húzópakliból fel kell tölteni a Piacot, minden kártyahelyre kell egyet húzni.

A játéktáblára a játékosok pontozóhengerei kerülnek az egyes mező elé, az uralom jelzők a megfelelő régióra, a kedvelt szín jelző pedig a politikai (lila) színre. Minden játékos megkapja a játékostábáját, rárakja a tíz hengerét, kap négy rúpiát és végül beállítja a lojalitását a tárcsán (afgán, brit vagy orosz).

Játékostábla, minden fontos információval.

Az udvarkártyáknak van 

• színe (lila - politikai, kék - hírszerzés, sárga - gazdasági, piros - katonai), 
• színhez tartozó rangja (intenzitása), 
• régiója (Persia, Transcaspia, Herat, Kandahar, Kabul, Punjab), 
• kijátszáskori hatása, 
• akciólehetőségei.

Továbbá:

• lehet patrióta (afgán, brit, vagy orosz színű),
• lehet rajta jutalom/díj (afgán, brit, vagy orosz színű), 
• lehetnek passzív hatásai is.

Az eseménykártyáknak kétféle hatása lehet: az egyik akkor jön létre, amikor valaki megveszi a kártyát a Piacról, a másik akkor, amikor leesik a kártya a Piac első oszlopából.

A pontozókártyák hatása ugyanaz a megvételkor és leeséskor, így ha valakinek úgy jön ki épp a lépés, siettethet egy pontozást a kártya megvételével.

A "tábla", játék előtt.

A játékos a körében kettő akciót hajthat végre, alapból ezek a kártya megvétele a Piacról, és a kártya kijátszása. A baloldali (nullás) oszlopból ingyen lehet kártyát venni, minden továbbiért a megszerzendő kártyától balra lévő lapokra egy-egy rúpiát kell tenni. Ha olyan lapot vesz el, amelyen pénz van, azt megkapja. A kézben tartott kártyák kijátszhatók a játékos udvarába. Ha valaki uralja azt a régiót ahova a kijátszandó kártya is tartozik, akkor a játékos kenőpénzt kell fizessen a régiót uralónak. Ha a kijátszott kártya patrióta, de nem a játékos koalíciójához tartozik, akkor a játékos a patrióta kártya koalíciójához csatlakozik.

Egy régió uralásához, legalább egy törzs jelenléte szükséges, valamint a koaliciós seregek és törzsek számának összege a döntő.

Minden további akció a játékos saját udvarában található kártyákon van. Az udvarkártyák személyek, egységek stb, akik a szolgálatunkba álltak, vagy a befolyásunk alatt állnak. Egy körben, egy kártyáról csak egy akció használható, és ha a kártya színe megegyezik az aktuális kedvelt színnel, akkor az akció a két állandó akción felül használható. Ha valaki másnak többségben vannak a kémei a játékos udvarkártyáján, csak megvesztegetéssel használható a kártya akciója.

A lehetséges kártyaakciók:

• Menetelés: a saját koalícióhoz tartozó seregek mozognak azonos színű utak mentén vagy kémek udvarkártyák között,
• Árulás: egy kártya eldobása, amin egy kémünk van. Ha a kártyán van jutalom, megtarthatjuk, hiszen koalíciós befolyást ad. Ha azonban más színű, akkor a díj elfogadásával az új színhez csatlakozunk.
• Csata: sereggel sereg, út vagy törzs ellen, kémmel kém ellen,
• Adóztatás: más játékostól vagy a Piacról,
• Ajándékozás: befolyás növelése a koalíción belül,
• Építés: sereg vagy út. A befizetett pénzzel fel kell tölteni a Piaclapokat, csak most jobbról balra haladva.

A kártyák kijátszáskor érvényesülő hatásai:

• Útépítés: a kártya régiója és egy szomszéd régió határára egy játékoshoz tartozó kolaíciós blokkot fektetve fel kell rakni. A blokk így útnak számít.
• Sereg állítása: a kártya régiójára egy játékoshoz tartozó kolaíciós blokkot állítva fel kell rakni. A blokk így seregnek számít
• Törzs:  a kártya régiójára kell rakni a játékos egy hengerét. A henger törzsnek számít.
• Kém: a kártya régiójával megegyező udvarkártyára (akár más játékoséra) kell rakni a játékos egy hengerét. A henger kémnek számít.
• Kedvelt szín megváltoztatása: hatással van arra, hogy mely kártyák akciói használhatóak limiten felül.
• Kölcsön: a játékos a bankból kap kát rúpiát. Ha a kártya később leesik, a pénzt vissza kell fizetni.

A színek hatásai:

• Politikai (lila):  alapból minden játékos három udvarkártyát tarthat maga előtt. Ehhez hozzáadódik a lila kártyáin lévő rangok összege.
• Hírszerzési (kék): a kézben tartható lapok száma kettő, a kék kártyák növelik ezt a számot.
• Katonai (piros): pontegyenlőség esetén a katonai lapok rangja dönti el, ki nyer. Ha a piros a kedvelt szín, a Piacon minden lap kétszer annyiba kerül.
• Gazdasági (sárga): Bizonyos mértékig megvédik a játékost az adóztatástól.

A játékos a köre végén ellenőrzi, hogy nincs-e sok lap a kezében vagy az udvarában, majd a Piac baloldali oszlopában lévő esemény és pontozás lapokat végrehajtja. Végül a Piacot balra kell rendezni és feltölteni a pakliból.

Négyfős játék közepe, az oroszok még nincsenek a spájzban

Első olvasatra nem biztos hogy azonnal látható, milyen vibrálóan eleven ez a játék. Inkább taktikai, mint stratégiai; az összetett viszonyok miatt gyakran előfordul hogy a koalíciós társunkat fogjuk gáncsolni vagy hátba szúrni, nehogy előnyre tegyen szert, vagy nyerjen. És nem azért mert jellemtelenek vagyunk, hanem pont jött egy remek lehetőség, amivel… De azért, ez a játék nem a jellemépítésről szól, hanem az opportunizmusról. Folyamatos a lavírozás, hogy melyik pontozás áll az érdekünkben, a domináns koalíciós vagy a törzses. Ugyanakkor nem nagyon emlékszem olyan játékra, amelyben az utolsó hely megszerzése (de szépítve, és pontot szerezve) ilyen jó érzés lett volna. Egy játékban pont úgy hozta a lépés, hogy hárman is egy koalíció tagjai voltak, és én félidőben kb. a padlón voltam. De tigrisként küzdve folyamatosan javítottam a helyzeten, mint Nagy Frigyes a Hétéves háborúban. Sajnos azonban itt nem volt Deus ex machina, nem halt meg Erzsébet cárnő, ezért nyerni sem tudtam.

Limitált mennyiség

Adja magát az összehasonlítás a szerző, Cole Wehrle másik "nagy" játékával, a Roottal. Az biztos, hogy ia Pamirban kevesebb a szabály és nincsenek frakcióspecifikus kivételek, tehát mindenképpen könnyebb megtanulni és elkezdeni a játékot. Az aszimmetria a játék első döntéseivel alakul ki, és valamilyen szinten determinál, de semmiképpen sem annyira mint a Root gyökeresen (haha) eltérő frakciói. A számos taktikai apróság miatt hasonlóan lapos a játék a tanulási görbéje. A háborút szimuláló játékok általában nagyobb lélegzetvételű darabok, nem ritka a hat-tíz órás játékidő sem. Ez a kettő viszont egyaránt gyors, gyakorlattal egy-két óra alatt lejátszható. A téma az igazi különbség: a Root, talán könnyebben eladható a cukiságfaktor miatt, de nem éreztem rajta, hogy a szerző szerelemgyereke lenne. A Pax Pamir ellenben az. Fórumbeszélgetésekben olvastam, hogy Cole egyetemi tanulmányai alatt aktívan tanulmányozta a térség és korszak történelmét. Bárhonnan is közelítjük meg a játékot, látjuk a törődést az apró részletekben is, pl. az udvarkártyák egyediek, rövid történelmi összefoglalóval. Minden mögött megvan a tudás és a téma iránti tisztelet, ugyanakkor nem érzem didaktikusnak. 

A Pax Pamirt limitált darabszámban gyártották, elsősorban a Kickstarter támogatók részére, de kisebb részben kereskedelmi forgalomba is került. Tehát ha valakinek megtetszik, külföldi webshopokból még megpróbálhatja beszerezni. Ha nem sikerül, a magyar tulajdonosok (én is) szívesen segítenek a játékkal való megismerkedésben. De igazából az lenne az ideális, ha - látva az érdeklődést - egy reprint mellett döntene a kiadó. A Pax Pamir ugyanis egy tökéletes példa arra, hogy egy nem felkapott témából is lehet szépet és jót alkotni.

Eredeti Durrani érme. Forrás: https://www.cngcoins.com