• Ismertető
• 2022. jan 8. 12:00
• Link másolása
  Megosztás

New York Zoo - Állatkertépítés tetrisz-elemekkel

A New York Zoo egy könnyen tanulható, nyelvfüggetlen játék 1-5 fő részére, fél – egy órás játékidővel. Minden játékos saját állatkertet épít tetrisz elemek lehelyezésével, állatokat költöztet a kifutóiba, és tenyészti azokat.

Az előkészületek során feltöltjük a kihajtogatható tábla öbleit a tetrisz – azaz poliominó – elemekkel. Minden öbölbe pontosan három lapka fog kerülni, alulról felfelé növekvő méretben. A fából készült elefántot a pirossal jelölt kezdő mezőre rakjuk. A flamingó, sarki róka, kenguru és szurikáta állatkákat beleöntjük az erre a célra tervezett dobozba. A látványosság lapkákat szintén előkészítjük. Minden játékos kap egy játéktáblát: ez lesz a saját parkja, amit építget. Kezdésként mindenki kap kettő – a tábláján meghatározott – állatot, és beköltözteti azokat egy-egy karámba.

A New York Zoo célja minél előbb befejezni a saját állatkertedet. A tábládat elsősorban az öblökből elvehető kifutókkal tudod lefedni, amikbe állatokat költözthetsz. Az egyes fajokat tenyésztheted, eladásukkor pedig látványosságokhoz juthatsz, amelyekkel a parkod további szabad helyeit tudod kitölteni.

Az aktív játékos lehetőségeit az elefánt fogja meghatározni: lépünk vele, majd végrehajtjuk a mező akcióját, amelyre érkeztünk. A megtehető lépések száma játékosszámtól függ, de általában minimum egy és maximum három mezőt mozoghatunk. Ha öbölben álltunk meg, elvesszük a legfelső tetrisz elemet, és beépítjük a parkunkba. Tetszőlegesen forgatható és lerakható, viszont a későbbiekben már nem módosítható. Kötelező beköltöztetnünk egy állatot is a kifutóba: egy karámból vagy egy másik kifutóból áthelyezünk ide egyet– ügyelve rá, hogy a másik kifutó se maradjon üresen.

Ha kék állatvásár mezőre lépünk, akkor elvehetjük a képen látható két állatkát vagy egy tetszőlegest. A megszerzett állatokat kifutóba vagy üres karámba költöztethetjük – minden karámban csak egy példány fér el, és minden kifutóban csak egy faj élhet.

Ha az elefánt mozgatása közben átléptünk egy barna tenyésztési sávon, az adott faj szaporodik minden játékos parkjában: azokban a kifutókban, ahol a faj legalább két egyede él, megszületik egy újabb jövevény. Esetenként kaphatunk plusz tenyésztési bónuszt: parkunk egy tetszőleges állatpárjához is beköszönthet a gólya.

Hogyha egy kifutó megtelik állatokkal, vissza kell őket tennünk a közös készletbe - egyet megőrizhetünk egy üres karámunkban -, majd választhatunk egy látványosság lapkát, amit azonnal be is kell építenünk a táblánkba. Ezek között van pár nagy elem, de főleg apróbb darabkákat találunk itt, amelyekkel a kifutók között létrejövő lyukacskákat tudjuk lefedni.

Amint egy játékosnak elfogytak a szabad mezői, azonnal megnyeri a játékot.

A társasjátékok világában jártas olvasóknak ismerős lehet Uwe Rosenberg német szerző neve.
A New York Zoo alapjaiban hasonlít a szerző korábbi játékaira: a Patchwork, az Indián nyár és a Virágoskert esetén a játékosok szintén a közös területre kikészített poliominó elemekből építgetik saját táblájukat. Az aktív játékos minden körben megszabott elemek közül választhat, és apróbb bónuszokat szerezhet. Egyedi, hogy az előbbi játékokkal ellentétben a New York Zooban nem a játék végi pontozás határozza meg a nyertest, valamint ez a legvidámabb grafikájú, és ezt éreztük a legkevésbé absztraktnak.

Az aranyos apró fa állatkák, azok fajtánkénti különböző kifutóba/ólba költöztetése, és a játék meghatározott pontjain azok tenyésztése az Agricolából köszön vissza.

Imádom, hogy nincs holtidő a játékban. Nem csak folyamatosan figyelem a többiek lépését, de ellenfeleim körei alatt is van lehetőségem állatot tenyészteni és látványossághoz jutni.

A játékélmény minden játékosszámmal élvezetes, nem nyúlik se túl hosszúvá, se vontatottá: mindhez különböző parktáblák tartoznak, amelyeken más a lefedésre váró terület mérete és a karámok száma, valamint az elefánttal megtehető lépésszám is változó. A táblákon továbbá az is meg van határozva, hogy melyiket hányadik játékos kapja: a kezdőjátékosnak mindig nagyobb területet kell lefednie, hogy ne induljon előnyből. A táblák tetején szereplő segédletnek és az egyszerű szabályoknak hála, már az első játék is lendületes.

A többi tetriszes játékkal ellentétben ez nem érződik absztraktnak, kellemesen hozza az állatkertépítős témát. A grafika gyönyörű, a fa állatkák kinézetre és tapintásra is szuperek, jól esik pakolgatni őket. A tárolásukhoz használt doboznak hála az asztalon nincs káosz, nincsenek kupacokban álló figurák, az asztalkép színes, vidám, de rendezett.

A játék egyetlen negatívumaként azt tudom felhozni, hogy bár a lapkák méretüknek megfelelően a zöld különböző árnyalataiban pompáznak, ezzel segítve az előkészítést, sajnos az árnyalatok nagyon hasonlóak. Emiatt az előkészítés kicsit nyögvenyelős, és odafigyelést igényel. De ezért az apró kellemetlenségért bőven kárpótol a játékélmény!

Nektek melyik a kedvenc tetriszes játékotok? A ti polcotokon többnek is van helye, vagy túl hasonlónak érzitek őket hozzá?