• Ismertető
• 2026.11.05. 18:19:00

Hódok, hidak és a matematika egyik leghíresebb rejtélye – Erdei királyság

Ha már elég volt az Everdell, mert unod, vagy mert nem nyújt kellő kihívást, itt a rivális az Erdei királyság képében. Noha a két társasjáték között bőven akad különbség, az erdei téma a cuki állatkákkal és kártyákkal adott, csak mellé még egy komolyabb koncepció is meghúzódik a háttérben: a königsbergi hídprobléma.

A Kingdom Crossing egy közepes komplexitású, tablóépítős és útvonaltervezős euró-stratégiai társasjáték 1–4 játékos részére. A játékosok dolgos hód munkavezetők bőrébe bújva próbálják elnyerni a királynő kegyeit, méghozzá a mesés, a Kristály-folyó mentén fekvő Fényzuboly erdei királyságban, melynek négy régióját hét híd köti össze. A bölcs Hód Hédi királynő szeretné egyenlően megosztani az idejét az alattvalói között, ehhez azonban szüksége van egy nyolcadik híd megépítésére. A játékosok feladata emiatt az, hogy bejárják a vidéket, nyersanyagokat gyűjtsenek, és erdei mesterembereket toborozzanak, hogy felépíthessék ezt az új hidat. A játék végén pedig a legtöbb pontot szerző munkavezető nyer.

A Mozgás Éjszakája helyett ez a mozgás nappala: minden forduló (melyeket a játék napoknak nevez) nappali fázisában a játékosok akciólapkákat választanak, amelyek meghatározzák a lépéseiket és a begyűjthető bónuszaikat. Az összesen hat (mindenkinél egyforma) lapkából egy forduló során négyet lehet aktiválni, emiatt jó alaposan át kell gondolni, hogy éppen melyiket vetjük be.

Erdei királyság

Nehezíti még a döntést a játékmenet legfontosabb eleme: a mechanikába és történetbe egyaránt sikerült kellően elegáns módon beépíteni a königsbergi hídproblémát. A játékmechanika legfőbb csavarját és egyedi logikai feladványát ugyanis a híres matematikai probléma, a königsbergi hidak rejtélye ihlette. Ennek köszönhető a mozgási korlát: a táblán történő mozgás során a játékosok hódjai régióról régióra közlekednek a hidakon át, de egy fordulón belül ugyanazon a hídon nem mehetnek át kétszer. Ez minden egyes lépést egy komoly, előre tervezést igénylő térbeli kirakóssá alakít. Ellensúlyozásként viszont minden mozgás során saját színű mancsokat teszünk az átlépett hidakra – sok bónusz pedig függ az adott napon már letett mancsaink számától, sőt a 6. és 7. tappancs felhasználásánál eleve győzelmi pont üti a mark... mancsunkat. Emiatt folyamatosan ösztönözve vagyunk a mozgásra.

A matematika történetének egyik leghíresebb feladványa – amelynek a gráfelmélet és a topológia tudományágát köszönhetjük – hozza a társasjáték koncepcióját. A rejtély a 18. században született Königsberg városában (ma Kalinyingrád), amelyet a Prégel folyó szeli át a mai napig. A folyó akkoriban két nagy szigetet fogott közre, a szárazföldet és a szigeteket pedig összesen hét híd kötötte össze egymással. A város lakói egy érdekes sétajátékkal szórakoztatták magukat. A kérdés a következő volt: képes-e valaki úgy végigsétálni a városon, hogy mind a hét hídon pontosan egyszer kel át, és végül visszatér a kiindulópontba?

Erdei királyság

Ez azonban soha senkinek sem sikerült, függetlenül attól, hogy honnan indult, és milyen útvonalat próbált. Azt pedig senki sem tudta megmagyarázni, hogy a feladat miért lehetetlen – egészen 1735-ig. A problémát a zseniális svájci matematikus, Leonhard Euler oldotta meg 1735-ben (tanulmányát 1736-ban publikálta). Euler rájött, hogy a térkép részletei – az utcák hossza, a szigetek alakja vagy a hidak pontos elhelyezkedése – teljesen lényegtelenek. A földterületeket (a két szigetet és a két folyópartot) pontoknak (csúcsoknak), a hidakat pedig a pontokat összekötő vonalaknak (éleknek) tekintette: ezzel létrehozva a történelem első matematikai gráfját.

De visszatérve az Erdei királyságba: a régiókat járva a játékosok kártyákat szereznek – csak akkor mozoghatnak, ha utána egy kártyát is képesek megvásárolni a helyi kínálatból –, amelyek öt különböző állatcéhhez (rókák, baglyok, medvék, vaddisznók és szarvasok) tartoznak. A lapokat a saját játékostáblájuk megfelelő részeihez illesztik, így fordulóról fordulóra egyre hatékonyabb bevételt és kombinációt (motort) építenek ki. Este és reggel ugyanis a két kártyával is rendelkező céhek bekapcsolhatnak – vagyis előbbi esetben csak egy, és az is akkor, ha van házunk a hódmunkásunk által utoljára meglátogatott régióban.

Merthogy a játékosok házakat is építhetnek, sőt kártyák képében egyéb, különböző egyszeri bónuszokat biztosító épületeket húzhatnak fel a saját területükön. Teljesíthetik a királynő közös céljait, illetve egyéni küldetéseket is, amelyek mind pontokat érnek a 4. forduló végén.

🌳 A hét híd problémája | Erdei királyság bemutató 👑

Hidak, szövetségek és hatalom Az Erdei királyság egy nagyívű stratégiai társasjáték, ahol állatnépek vezetőiként hidakat építetek, útvonalakat nyittok meg, és lépésről lépésre terjesztitek ki a befolyásotokat a térképen. Építs hidakat, gyűjts befolyást - és szerezd meg a királynő kegyét! Ha megtetszett az Erdei királyság társasjáték, itt tudod megvásárolni:👇 https://www.gemklub.hu/erdei-kiralysag-15341 Ne felejts el minket követni a social media oldalainkon is!

Az eredetileg a Sorry We Are French kiadásában megjelent, Marco Canetta és Stefania Niccolini (Railroad Revolution, ZhanGuo) által tervezett játék egy kifejezetten pörgős (játékosszámtól függően kb. 45–90 perces), mégis mély és alapos taktikai gondolkodást igénylő darab, amely egy variálható nehézségű, automata ellenféllel ellátott egyedüli (szóló) játékmódot is tartalmaz. A David Sitbon (Shackleton Holdbázis, Darwin nyomában) által megteremtett látványvilág és stílus kifejezetten kedves és szerethető, a rendkívül szép dobozban ráadásul nagyon igényes komponensek lapulnak, így az Erdelyi királyság abszolút ajánlott lehet a családi kategória felső, vagy akár a gamer, nehezebb eurók szegmensével ismerkedőknek is. Az meg, ahogy egy tudományos, matematikai problémát a gyakorlatban is egy ilyen könnyed témába épít, egészen páratlan. Ezúttal azonban van megoldás, méghozzá a tervezést és áldozatokat igénylő hőlégballon képében.