Tainted Grail: Avalon bukása társasjáték

Nem mondom, az elején lehetetlennek tűnt nekünk is, és így két végigjátszás után is úgy látom, hogy túl erősre csinálták az elejét, mint a Dark Souls játékokat. Mi ketten játszunk, és nekünk szórakoztató volt az is, amikor a másik harcol egyedül, izgultunk együtt, hogy milyen lehetőségeket lehetne kihasználni.
Aztán persze azt se feledd, amit a fórumokon is gyakran írnak: el lehet menekülni a csatából. Igen, volt több kiakasztó jelenet, amikor szinte a nullára lesebezte egy gyengébb ellenfél is a kőkemény Beoromat, de így visszagondolva nekem remek élmény volt a Tainted Grail. Bármikor kitörölném az emlékezetemből, hogy újra előlről játszhassam. :D
Egyébként ahogy halad előre a történet, úgy lesztek egyre táposabbak, és akkor már kevésbé frusztráló a csata.
Ahogy írtam, mi néha egy-egy "félrenézéssel" orvosoltuk a lehetetlen helyzeteket. Például van olyan helyszín, ahová kínkeservesen jutsz el, és ha nem dobsz egy nagy értéket, kezdheted előlről. A harmadik próbálkozásnál már úgy vettük, hogy jól dobtunk. Mert különben elvette volna a kedvünket az indokolatlan szivatás.
Ez mindenkinek más, lehet csalásnak nevezni. De szerintem érdemes megtartani az egyensúlyt, hogy még szórakoztató maradjon, de megőrizze a kihívást is.

Sziasztok!
Ahány ember, annyi látásmód. 😃 Lehet, negatív leszek, elnézést érte.
A "harc és a diplomácia kifejezetten szórakoztató" részhez nekünk 3 estés próbálkozás (kb. 3x 3 óra) más a véleményünk. Úgy mondanám, hogy kínálódunk egyelőre.
Lehet, később ez más lesz, de jelen pillanatban, amikor alig van 1-1 karakter és harc/diplomácia fejlesztésünk, inkább nagy kártya variálásba torkollik az egész harc.
Igyekszünk bandában harcolni és 2-3 fővel menni a csatákba. Ez ugye 6-9 kártyát jelent, amiket (aki jártas a kombinatorikában) nem kevés módon lehet egymás mellé pakolászni. És közben figyelembe venni az ellenfél válasz csapását ill. a kártyáinkon lévő hatás szövegeket is. Egy-egy harc nálunk 20-30 percig is eltart, mert fejben össze kell rakni a legjobbnak látszó kártyasort, amit utána "lelépünk". Aztán új kártyát húzunk és kezdjük elölről. Szóval elég hosszadalmas és mivel még az elején tartunk, többször szabályt is lapozgatunk.
Aki éppen kimarad a csatából (mert nem bandatag), elmehet enni-inni addig, telefonozik, egyszóval teljesen mást csinálhat kínjában, mert 20-30 percet kivárni nem kényelmes feladat.
Szerencsére a sztori tényleg magával ragadó, elég színes a szituációk sokfélesége, olykor már-már gyomorfogató is a szöveg, de ez benne van, nagyjából erre számítottunk egy koszos, rothadt, lepusztult világtól.

Az az ajánlás pedig érthetetlen számomra, hogy a sokadik halál esetén próbálkozzunk inkább a "történetmóddal", mert az könnyebb, mert a sok halál az nem pálya. Mi van!? Akkor miért nem úgy írták meg eleve a történetet, hogy a pl. első 3-5 fejezetig könnyebb és utána mélyül a nehézség? Egy példa, miért kell 3as ellenfeleket már a második fejezetbe belekeverni!?

Remélem kitart a lendületünk, mert ha továbbra is hasonló kínlódás lesz a harc, akkor lehet lankad a kedvünk és mehet a játék a süllyesztőbe. 😒 Pedig szeretnénk játszani, de lehet, nem fogja hagyni. Meglátjuk.

Sziasztok!

Segítséget kérnék egy korai elhalálozás kapcsán, az egész brigád elbukott egy 3as ellenfélnél, esélyünk sem volt.
Amikor azt írja az 500. rege, hogy "2 étel, mágia és vagyon maradhat" vagy azt hogy "3 étel, vagyon és mágia" akkor mindegyikből 2-2 illetve 3-3 marad? Vagy én osztom szét, miből szeretném, hogy legyen.
De akad olyan is később, hogy "10 étel és mágia és 2 vagyon", akkor az itt 10-10 étel és mágia?
Mi a fenéért nincs ez egyértelműen leírva?
Köszönöm.

Köszönöm a választ!
Megvettük, végül a te véleményed segített elbillenteni a mérleget. Eddig nagyon nem bántuk meg, valóban magával ragadó a világ és a sztori. Mivel felkészültem a negatívokra, kicsit elnézően szabályozzuk néha az erősséget (nem akartam rögtön az elején kudarc élményt), de ettől nem érezzük rosszul magunkat egy cseppet sem. Igyekszünk beleszőni mesélőszerűen a történetbe az apróbb félretekintéseket: például nem sebzett a csiga 5-öt, mert megcsúszott alatta az avar. :D
Tényleg számít, kivel játszik az ember. A harc és a diplomácia kifejezetten szórakoztató. :)
Tudom, az idegesítő dolgok később fognak kijönni, de számítok rá, végül is ez egy kemény világ. :D

A sztori szerintem nem túlságosan horrorisztikus, inkább érdekes és fordulatokkal teli. Nem egy vidám menet de nekem a frusztráltságot inkább a túl gyakori harc és a kockadobásokon múló 'próbák' jelentik: pl. miután nagy nehezen végigküzdöd magad egy labirintuson a végső próbán ha nem dobsz 4 felett akkor kezdheted előlről. Mindezek ellenére mégis játszom vele mert nagyon erős a hangulata és a sztori zseniális. Szóval a horrorisztikus elem ne riasszon el, ha a harc mechanika tetszik akkor nyugodtan vágj bele de készülj fel, hogy gyakran arcon csap a játék vagy néhány brutálisan nehéz harc miatt (amiből el lehet menekülni) vagy néhány dobáson alapuló próba miatt de a történet szépen áthúz a nehézségek felett :)

Sziasztok!
Egy ideje erősen gondolkodok a játék megvételén. Az ára belefér, ha nem a polcon köt ki. Számos kritikát és hozzászólást olvastam, vidókat néztem, és kissé elriasztott egy-egy vélemény. Nem tudom eldönteni, hogy életem egyik legjobb élményét hagynám ki, vagy feleslegesen áldoznék pénzt és időt egy frusztráló játékra. A magyar játékosok véleménye elég pozitív, ahogy itt is. Illetve érdekelne, túlságosan nyomasztó, horrorisztikus a sztori? Barátnőmmel játszanám, a Végzetek (ami szintén nem egy mesekönyv) tetszett neki.
Ennyi idő elteltével mondanátok véleményt? Még mindig játszotok vele? Ajánlanátok? Ha idővel frusztráló is, megtérül élményben a belefektetett ár, vagy megbántátok?
Előe is köszi a választ! :)

Szia. Én egy karakterrel nagyából felét játszottam már le. Nagyon jól van súlyozva a játék mindig attól függ miből mennyit kapsz, hogy hányan játszatok. Ráadásul hiába vagytok többen a csapatban a találtok valamit azt el kell osztani, ha egyedül vagy minden a tiéd. A harc erőssége is attól függ hányan vagytok szóval, ha egyedül vagy akkor gyengébb. Egyetlen dologban hátrányos egyedül lenni, lassabban tudod feltérképezni a környéket ez főleg olyankor gond, ha keresel valakit vagy valamit. Én a Homályrévvel nem játszottam még, de visszajelzések alapján nekem úgy tűnik ott sokkal inkább a harc és tápolás a lényeg. Itt a történeten van a hangsúly és a karakter sem a harctól fejlődik igazán, hanem a sikeres küldetésektől (sok jól fizető mellék küldetés van). Itt nem kifizetődő, ha csak harcolsz és tápolsz (6-7 tétlen kör után büntetés jár). Sokan panaszkodnak a Homályrévnél a hosszú kipakolásra, na itt ez nem gond, a kaland méretéhez képest kifejezetten hamar felpakolható mert szinte mindent kártyapaklikkal oldasz meg. Igaz azonban, hogy mivel nagyméretű kártyákból rakod ki a térképet és azon mozogsz azok gyakran szét csúsznak (playmat kötelező). Az pedig hogy melyik a szebb Tainted Grail vagy Homályrév szerintem egyértelmű hogy TG sokkal szebb. De az Oroszlán falkát tervezem beszerezni én is ha itt végig tóltam 😊

Szia! Sok helyen olvastam, hogy csak két fővel jó, mert egy karakterrel játszvahamer hamar elfogy az élelem és a harcban is elvéreznek egyedül általában. Ez mennyire igaz? Hogy látod milyen volt egy karakterrel végigvinni a játékot? Mennyivel nehezebb így vagy könnyebb?

Sziasztok!

Szerintetek a Homályrév: Az oroszlánfalka vagy inkább ez a játék éri meg jobban, ha főleg egy fő játszaná? Melyik nehezebb? Lényeges lenne az is hogy gyorsan kipakolható legyen és minél hamarabb elkezdhető legyen az új fejezet. Illetve mínőség is számítana és a kinézet.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Nem túlzás azt mondanom, hogy ennél jobban egy társas sem jött be.. Egyszerűen zseniális!

Annak ellenére mondom ezt, hogy sok órányi progress ment a levesbe: a második chapter-nél rossz irányba mentünk végig és kitartóan, ami miatt újra kellett kezdenünk a fejezetet, mert szinte lehetetlenné tettük a továbbjutást. A negatív végkifejlet és az utolsó órák nyomasztó érzése mellett, hogy csak nem találjuk a célunkat, is nagyon jól éreztük magunkat: a tápolás, a felfedezés, a titkok megismerése és persze a sztori!

Kicsit talán olyan mint egy társas és egy "Kaland Játék Kockázat" könyv szerelemgyereke. Akinek bejöhet az ilyesmi annak nagyon tudom ajánlani!

Párommal már egy pár napja csak ezzel játszunk. már több, mint 20, de lehet 30 órát is beleöltünk. Szerintem eddig ez a legösszetettebb kampányjáték, amivel játszottam (hozzáteszem, nem játszottam sokkal). A világ nagyon menő, rengeteg mellék szál és küldetés van, de a fő szál is több irányba tud elmenni, így néha kifejezetten nehéz döntéseket kell meghozni. VIszont a sok szál miatt mi biztos újra fogjuk játszani.

Lassan a végefelé közeledve azt látjuk, hogy egyes első döntéseink is hatással vannak a végére, arról nem is beszélve, hogy a kiegészítők szintén építeni fognak bizonyos eseményekre, amik végbementek általunk.

Magyarul vettem meg. Teljesen korrekt a fordítás, szabályok világosak érthetőek.

Csak belenéztem, olvastam, szerintem rendben van. Bár ez messze nem teljeskörű ellenőrzés volt. :D

Milyen a magyar verzió? Nem tudom, hogy angolul vagy magyarul vágjak bele. A deltában nem igazán bízom...