Oroszlánszívű Richárd
Oroszlánszívű Richárd
Oroszlánszívű Richárd
Oroszlánszívű Richárd
Videó beküldése

Oroszlánszívű Richárd társasjáték

társasjáték, 2018
Értékelem!

Az Oroszlánszívű Richárd egy könnyen tanulható társasjáték, 2 - 6 játékos részére, az átlagos játékidő 1.5 óra. A társast, a könnyebb tanulhatósága ellenére, csak 14 éves kortól ajánljuk kipróbálni. Kooperatív jellegű, a játékmenet erősen épít a váltakozó képességek, a szövetségek, a pakli tervezés, a kártya húzás és a terület mozgatás mechanizmusokra. A...

Az Oroszlánszívű Richárd egy könnyen tanulható társasjáték, 2 - 6 játékos részére, az átlagos játékidő 1.5 óra. A társast, a könnyebb tanulhatósága ellenére, csak 14 éves kortól ajánljuk kipróbálni. Kooperatív jellegű, a játékmenet erősen épít a váltakozó képességek, a szövetségek, a pakli tervezés, a kártya húzás és a terület mozgatás mechanizmusokra.

A Szellemlovas leírása:

A keresztes hadjáratok elhívták Oroszlánszívű Richárdot Jeruzsálem meghódítására és hátra kellett hagyni az esős Angliát.

Az otthon maradók közül vannak akik arra vágynak, hogy a király győztesen térjen vissza, (pl.:Robin Hood, Little John...) és vannak akik inkább azt szeretnék, ha a hadjárat nem járna sikerrel.( pl.: Nottingham bírája, egyéb gonosz angol nemesek) Ezen kívül felbukkan harmadik frakcióként a francia nemesség is, akik hol az egyik, hol pedig a másik oldalt segítik aszerint, hogy épp mi áll érdekükben.

Játéktechnikai szempontból fontos, hogy bár valamelyik frakcióba fogunk tartozni saját választásunk és néha a játákosszám alapján, a játékot mégis csak egy valaki fogja megnyerni, mégpedig annak a frakciónak a legtöbb presztízzsel rendelkező tagja, amely a 12 kör végére eléri a célját. ( Tehát ha a király hazatér, és a francia hercegnőnek 20 Nottongham bírájának 7 Robinnak 5 Little Johnnak pedig 3 presztízspontja van, akkor Robin nyeri meg a játékot.) A karakterek kezdő presztízspontja, inuló pénze, és képessége eltérő.

Egy kör a következő fázisokból áll:

MOZGÁS: Mindenki alapjáraton 3 at mozoghat, ami azt jelenti, hogy az egyébként gyönyörű kidolgozású térképen, melyen városok vannak egymással összekötve 3 egységnyit léphet úgy, hogy a mozgása végén nem tartózkodhat más miniatűrájával egy városban. (Kivéve, ha erre a karaktere különleges képessége lehetőséget biztosít.) A mozgási fázis egyik érdekessége, hogy természetesen lophatunk más frakciók képviselőitől egy egységnyi mozgás helyett, ha erre gondtalan helyezkedéssel lehetőséget adnak nekünk. A városok között való mászkálás pedig azért előnyös, mert így lehetőségünk nyílik nem csak az egymás kezében tartott lapok ellopására, hanem a sajátunk vagy frakciótársaink kezének feltöltésére, lapjaink elcserélésére a városok alatt egyértelmúen jelzett módon, vagy presztízs szerzésére bizonyos lapok vagy pénz ellenében. Az összes mozgáspontunk felhasználása kötelező, nem érkezhetünk abba a városba, ahonnan indultunk.

VÁSÁRLÁS: Miután mindenki mozgott, a frissen szerzett, vagy az indulókészletünkből maradt aranyat használhatjuk fel. Vásárolhatunk például lovat, ( 3 helyett 4 mozgás/ kör) hajót, (bizonyos városokat vízi út köt össze), de vehetünk egész konkrét lapot, presztízst, vagy akár véleltlenszerűen húzott lapot is. A játékban a szerencse szerepe elenyésző, de a két megnyilvánulása közül az egyik a fent említett véletlenszerű, olcsó laphúzás. A másik szerencsefaktort behozó dolog az, hogy minden körben van egy esemény, ami lehetőséget ad valamelyik frakciónak olyasmire, amit a mozgás fázisban nem feltétlen érhetne el (pl: Ha a király visszatérésére törekvő frakció nem húz lapot ebben a körben minden tagjuk kap 3 aranyat.) Ezeket az eseményeket is húzzuk. Körönként egyszer. A kezünk feltöltése nem automatikus, ha nem használjuk jól a mozgás és vásárlás fázisokat, könnyen kifogyhatunk és befolyásunk a játékmenetre jelentős mértékben csökkenhet. A vásárolható dolgok értéke körönként változhat. Nem mindegy mit mikor szerzünk be.

HADJÁRAT BEFOLYÁSOLÁSA: Ez a fázis a játék lényege. Ilyekor használjuk fel a kezünkből a lapokat amikkel a keresztes hadjárat állását, és az otthoni kincstár helyzetét ábrázoló táblát befolyásolhatjuk. A lapokon egyébként fáradt királyt, vagy üres kincstárat, esetleg ezek ellentétét találjuk, és a hadjárat fázisban fejenként alapjáraton 2 lefordított lappal járulunk hozzá a hadjárat eseményeihez és az otthoni kincstár változásához attól függően, hogy frakciónknak mi az előnyös illetve, hogy mit sejtünk meg az ellenfél stratégiájából. A Hadjáratot jelképező tábla egyértelműen jelzi, hogy amiután mindenki betette a lapokat, és azok felfordításra kerülnek, milyen mennyiség melyik fajta lapból milyen fajta változást eredményez az adott körben (pl.: Richard király eggyel közelebb lép a háború megnyeréséhez, de közben 2 vel "csökken a kincstár) Ezután jöhet a következő kör. Nem mindig lesz olyan lap a kezünkben, ami a frakciónknak kedvez, ha nem mozogtunk eredméynesen. Ugyanakkor a hadjárathoz való hozzájárulás kötelező. Vannak módszerek amivel a saját hozzájárulásunk mértékét növelhetjük ( több lapot rakhatunk be, tehát nagyobb befolyással lehetünk az eseményekre.)

Mikor nyernek a franciák, hogyan részesülnek a csapatokra szabott bónuszokból?

A Francia karakter(ek) biztosítják a frakciók közti egyensúlyt mivel akkor nyernek, ha sem a kincstár, sem a háború nem éri el egyik lehetséges végpontját sem a hadjárat táblán. Ehhez minden kör elején kiválasztják, hogy az adott körben a zöld vagy a piros csapattal tartanak, és ha pl. a kör elején a pirosak mellett döntöttek, akkor abban a körben végig annak számítanak a kártyák szövege és az esetleges lopás szempontjából is. Mivel a franciák kimagasló presztízsponttal indulnak, amennyiben a 12 kör végére nincs végletes eltérés a hadjárat táblán, valószínűleg megnyerik a játékot.

Forrás: Szellemlovas
Az üzletekben most 20% kedvezménnyel kaphatod meg ezt a játékot!
  • 18 290 Ft-tól
  • 8 ajánlat

Kategória: Kártyajáték, Középkori, Miniatűrök
Mechanizmus: Váltakozó képességek, Szövetségek, Pakli tervezés, Kártya húzás, Terület mozgatás, Pontról pontra mozgás, Munkás-elhelyezés, Contracts

Szabálykönyv

Ehhez a társasjátékhoz elérhető magyar szabálykönyv, amit ide kattintva le is tudsz tölteni!

Videók

A társasjátékhoz MAGYAR bemutató videó is tartozik! Nézd meg őket és nem lesz gond a szabályokkal!

Üzletek

Ez a társasjáték kapható a boltokban! Nézd meg partnereink ajánlatát, vagy próbáld ki az árkalkulátort!

Oroszlánszívű Richárd társasjáték vásárlása, árak és üzletek

A felhasználók ajánlatai

Oroszlánszívű RichárdIllena, Budapest XI. kerület

Csomagküldéssel, vagy személyesen itt: Budapest XI. kerület! Az ár NEM tartalmazza a csomagküldés árát!

Igényesen kifestett miniatűrökkel eladó, kihasználatlanság miatt! Kérésre küldök fényképet!

2 érdeklődő




Árkalkulátor

Egyszerre több játékot vásárolnál? Próbáld ki az Árkalkulátort és kiszámoljuk neked a legoptimálisabb feltételeket, hogy a legjobb árat kapd meg!

Szabálykönyvek (1)

Oroszlánszívű Richárd társasjáték videók (6)

Kapcsolódó cikkek

Kommentek

Kommentek

  • crazyoh

    2020-03-14 09:36:38

    Az Oroszlánszívű Richárd az egyik kedvenc játékom, mert egyszerre kooperatív és kompetitív. Együtt kell dolgoznod a társaiddal, hogy legyőzzétek a másik csapatot, de ugyanakkor azzal még nem lesz vége a játéknak, mert csak egy ember nyerheti meg az egészet. Pont ezért egy kicsit lazább így a játék, és senki nem görcsöl rá annyira, hiszen akik veszítenek ők csapatban veszítenek, akik nyernek, azok pedig együtt nyernek, kivéve azt az egy embert a győztes csapatban, aki úgymond az egyszemélyes dobogóra kerül. Mindamellett, hogy segítjük egymást, a saját érdekünket kell szem előtt tartanunk és a lehető legtöbb pontot összegyűjtenünk. Még egyet csavar a játékon az, hogy páratlan játékosszámnál egy valaki mindig egy semleges frakciót képvisel, aki minden körben eldöntheti, hogy kinek az oldalára áll, ami szerintem zseniális megoldás. A karakterektáblák, a figurák, de még a játéktábla is nagyon szépen van kidolgozva. Mondjuk hozzátenném, hogy elég nagy asztal kell a játékhoz, de ez nem változtat a játékélményen. Minden körben a legizgalmasabb rész, amikor a csata eredményét húzzuk ki a pakliból és kiderül, hogy mennyire eredményesen rakosgattuk bele a pakliba a lapjainkat. Talán, ami egy kicsit kiszúrás a játékban az Little John képessége, mely szerint ha olyan mezőn fejezi be a lépését, ahol egy másik karakter áll, akkor azt a figurát "ellöki" onnan egy szám szerinti következő területre. Még talán egy kicsit unalmas lehet, hogy a frakcióknak ugyanaz a különleges képessége. Egyébként meg a játék tökéletesen működik, a fázisok jól fel vannak építve, illetve a csata szerencsefaktora pont akkora, hogy izgalmas legyen a játék. Remélem, hogy lesz hozzá kiegészítő, mert az hatalmasat dobna a játékon. Vagy legalább új eseménykártyák vagy figurák.

  • osztheimertamas1

    2019-09-05 22:58:49

    Oroszlánszívű Richárd a Richard I. társasjáték feldolgozása a CMON által. Ez egy fél kooperatív játék, A játékban két frakció küzd egymással: Robinék (Richárd oldalán) a Nottinghami bíró és társai ellen (Földnélküli János oldalán). A játék elején mindenki kap egy karaktert, egy frakciólapot, hozzá egy-egy gyönyörű minit, illetve némi pénzt. A játékmechanika nagyon egyszerű. Minden körben mozgunk a térképen (közben kirabolhatjuk társainkat, bérelhetünk zsoldost, kereskedőtől pénzt szerezhetünk) és a mozgásunk végén, az adott város akcióját végrehajtjuk (kártyacsere, pénzszerzés, kártyahúzás, játékcélok befolyásolása stb...). Ha mindenki sorra került, akkor fejleszthetjük a karakterünket (lóval, hajóval, kártyával, stb...), majd mindenki bead pár kártyát egy közös pakliba, amiből véletlenül sorsoljuk ki, hogy mi történik Jeruzsálemben Richárddal és a keresztes hadakkal, illetve hogy áll a kincstár Angliában és mi hír Richárd visszatéréséről. A zöld frakció (Földnélküli oldalán) próbálja üríteni a kasszát és a Szentföldön Szaladint próbálja támogatni, míg a piros frakció Richárd győzelmét kell, hogy elősegítse és a király visszatértét. Tehát ennek megfelelően próbálnak a játékosok a frakciójuknak megfelelő kártyát beadni, majd a folyamatosan hízó-fogyó pakliból kiforgatunk 10-12 kártyát, amivel tulajdonképpen "lejátszuk" a keresztes háborút és az angliai eseményeket.
    A játék győztese az lesz, aki valamelyik tulajdonságát hamarabb kifejleszti.

    A győzelemben nem osztoznak a győztes frakció tagjai, hanem csak egyikük lehet a játék nyertese: az, aki a titkos célját a legjobban teljesítette és a játék folyamán emellett a legtöbb GYP-ot gyűjtötte. Ehhez pedig a játék rengeteg csábítást és lehetőséget biztosít (főként a körök elején felcsapott eseménykártyákkal, amelyek többnyire pénzt, kártyát vagy GYP-okat kínálnak "bizonyos" cselekedetek vagy eredmények után): árulásgyanús szituációk, önzés, önfeláldozás, megtévesztés, sok minden előjön a játékban. A játék balanszát az alábbi ökölszabály adja: ha a frakcióm nem nyer, hiába van rengeteg GYP-om, de ugyanúgy hiábavaló az is, ha valaki csak önfeláldozóan nyomja a közös célt és közben magának nem "harácsol", mert akkor, ha nyer is a frakciója, ő biztos alul marad a társaival szemben. Köszönjük a tapasztalatokat és hogy megírtad ez Tamás Fischer. (Plenni)

    És egy kis infó Oroszlánszívű Richárdról, ha valakit érdekel olvassa el...... :D

    A trónra kerülésig vezető út[szerkesztés]

    Richárd személyiségének és pályafutásának meghatározó elemei vezethetőek vissza neveltetésére és családi körülményeire. Szülei, (Anjou) II. Henrik angol király és Aquitániai Eleonóra a 12. század legfélelmetesebb alakjai közé tartoztak. Henrik Eleonóra második férje volt, első házassága VII. Lajos francia királlyal köttetett. Az új, 1152-ben megkötött házasságból eredendően Anglia kiterjedt franciaországi birtokrendszerhez jutott. Angol fennhatóság alatt állt így ekkor Anjou, Normandia, Bretagne, Aquitánia és Gascogne. A francia király azért vált el Eleonórától, mert nem tudott fiúörököst szülni neki. Eleonóra a válás után nyomban hozzáment Henrikhez, és házasságuk első hat évében öt gyermeket szült, köztük három fiút, Vilmost (csecsemőkorában meghalt), Henriket és Richárdot, aki a kedvence lett.[1]

    Richárd 1157. szeptember 8-án született Oxfordban, de vajmi kevés angol vonást örökölt. Ifjúságát anyjával töltötte Aquitániában, mivel Eleonóra Dél-Franciaország szabados kultúrájában érezte a legjobban magát, ritkán is merészkedett át Angliába. Az anyja udvarában eltöltött évei nagy hatással voltak Richárdra: számára a nő, és elsősorban az anyja egy isteni személy, akit tisztelettel és hódolattal kell megközelíteni.[2]

    Apja, II. Henrik alapvetően dinasztikus szemléletű volt, de igen nehezen engedett bármennyit is átruházni hatalmából, fiainak nagy területeket adott, de csak formálisan. Az ifjabb Henriket például Anglia királyává koronázták ugyan, de a gyakorlatban semmilyen befolyással nem bírt, ami igencsak felbőszítette fiait. 1169-ben Richárd hűbéruraként ismerte el a francia királyt az aquitániai hercegség fejében, amit egyébként apja is neki szánt, és tervei szerint Richárdnak el kellett jegyeznie VII. Lajos lányát, Alizt. Végül 1172-ben iktatták be Richárdot Aquitánia hercegévé. Henriknek a kontinensen lévő birtokok szinte állandó gondot okoztak. Az állandó lázadozások voltak jellemzőek a jelentéktelen bárók által, valamint a francia királlyal is háborúskodott. Viszont amint sikerült rendezni a viszonyokat VII. Lajossal, saját fiai fordultak ellene, fegyveresen is. Az ifjak sérelme abból eredt, hogy címeik csak névleges hatalommal jártak, valamint egyszerre kellett hűségesnek lenniük Angliához és Franciaországhoz is.[3]

    Henriknek még egyéb gondjai is voltak, ugyanis a nemesek állandóan lázadoztak a király ellen. Csak 1169-ben sikerült megtörni az ellenállásukat, Becket Tamás canterburyi érseket hűtlenség vádjával kivégeztette, ami az egyház haragját is maga után vonta. Így Henrik a nemesek, papok és fiai ellen kellett, hogy harcoljon. Becket szentté avatásakor, 1173-ban a fiúk nyíltan szembeszegültek apjukkal. A lázongásoknak hamar véget vetett Henrik, Eleonórát börtönbe zárta és a fiúk kellő támogatás nélkül végül behódoltak apjuknak és hűséget fogadtak 1174-ben. Richárdot pedig megkérte Henrik, hogy számoljon le a lázadó nemesekkel, így nem nemcsak tapasztalatot szerezhetett a csatatéren, hanem sikerült biztosítani a hatalmat és nem tudott az apja ellen szervezkedni. 1179-re sikerült felszámolni az összes lázadást és búvóhelyet, ahol megbújt az ellenség. Sikerült bevenni a bevehetetlennek tartott Taillebourg-erődöt is. Ettől kezdve tisztelte a király Richárdot, sikerült visszanyernie apja bizalmát és közben féltek a főurak Richárdtól, mert látták benne az elszántságot.

    A nemzetközi politikában változást hozott VII. Lajos 1180-ban bekövetkezett halála, ami megváltoztatta az európai egyensúlyi helyzetet. Utódja fia, II. Fülöp (Ágost) lett, aki nyolc évvel volt fiatalabb Richárdnál. Ezt követően Henrik követelte Richárdtól, hogy tegyen hűbéresküt bátyjának, az ifjabb Henriknek, ugyanis ő volt a trónörökös. Richárdnak esze ágában nem volt ezért ismét fegyvert fogott apja ellen. Újabb lázadásokra került sor, és az „aki nem velünk van, az ellenünk” elvet követve Richárd kegyetlenül megtorolta az ellenszegülést.[4]

    1183-ban egy csapásra véget értek a lázadások, ugyanis a trónörökös Henrik meghalt így Richárdot illette meg a trón. Henrik mindent megtett annak érdekében, hogy még véletlenül se Richárdé legyen a trón és másik fiát akarta királlyá koronázni. 1187-ben szerzett tudomást Richárd a keresztesek hattíni katasztrofális vereségéről, és Jeruzsálem keresztény városállamként való bukásáról. A hír mindenkire derült égből villámcsapásként hatott, mikor meghirdették a harmadik keresztes hadjáratot. Richárd felvette a keresztet, Fülöp Ágosttal és Barbarossa Frigyessel együtt. Richárd döntése a kereszt felvétele mellett felbátorította délvidéki vazallusait az ellene fordulásra. A felkelés vezetője Toulouse-i Rajmund volt. Richárd Toulouse dúlás közben értesült az angol-francia ellentétek kiújulásáról. Mivel II. Henrik megtagadta tőle az angol trónt, a harcokban apja helyett a francia király pártjára állt: nyilvánosan letérdepelt Fülöp előtt, és hűbéresküt fogadott az összes franciaországi Anjou-területre. Richárd és Fülöp egymással karöltve indítottak támadást Henrik ellen szülőföldjénél, Le Mans-nál. Az öreg királynak sikerült élve megmenekülnie, de ekkor már haldoklott, és 1189. július 6-án meghalt, így Richárdra szállt a korona.[5] Így már semmi nem választotta el az újdonsült uralkodót, hogy elindítsa a hadműveleteket a Szentföldre.

    A hit hős védelmezője, Oroszlánszívű Richárd[szerkesztés]

    Megindult a szervezkedés, a hadseregtoborzás. A hadjárat előkészületei hatalmas pénzösszegeket emésztettek fel. A nehézpáncélos lovagok mellett fegyverhordózik, gyalogos katonák, műszaki alakulatok és az angol hadseregben számszeríjjal felszerelt íjászok is voltak. A műszaki alakulatok fegyverei közé tartozott a mechanikus íj, mely a számszeríj nagy testvére volt. A korábbi két keresztes hadjárattól eltérően itt a sereg professzionális és jól felszerelt volt. A pénz egyik forrása onnan eredt, hogy akik a keresztesi eskü letétele után meggondolták magukat, visszavásárolhatták adott szavukat. Egy másik fontos bevételi forrás a még II. Henrik által kivetett „Szaladin-tized” volt. Eszerint minden egyes angol polgárnak, beleértve még a papságot is, 3 éven keresztül a jövedelmeiknek az egy tizedét beszedték. Akik nem fizettek, azokat kiátkozták.[6]

    Richárd mindent előre megtervezett, tartalékokat is felhalmozott, vállalta a felelősséget minden ember étkeztetéséért, és 4000 lovag teljes felfegyverzéséért. Inkább a főnemesség, mint a köznép vett részt angol félről, az ország érdekeit előtérbe helyezve a vallással szemben. A keresztes haderők 1190. július 1-jén találkoztak a vézelay-i bencés apátságban. Így 1190 nyarán elindult az egyesített francia és angol hadsereg és Lyonig együtt is maradtak, majd kettévált a sereg. A franciák Fülöp oldalán Genováig mentek, addig az angolok Richárd oldalán Marseille-be, és ott találkoztak az angol flottával. Sikerült is megérkezni több mint 100 hajónak. Elindultak Szicília irányába. Miközben lassan, de biztosan haladtak előre a franciák és az angolok a tengeren, közben a német seregek is elindultak a szárazföldön.

    Miután Richárd megérkezett a Szentföldre, az angol királyra hárult a teljes III. keresztes hadjárat levezénylése. Hiszen a másik két király, aki útnak indult, semmilyen szerepet nem vállalt a harcokban. I. (Barbarossa) Frigyes, német-római császár, aki Richárd mellett Európa egyik legharciasabb és legsikeresebb uralkodója volt, 1187-ben ugyan elindult a Szentföldre 100 000 fős seregével, de 1190-ben Antiochiában belefulladt egy folyóba. Egyesek szerint a hideg víztől görcse támadt és elsüllyedt a vízben, mások szerint viszont lezuhant lováról és a vízbe fulladt, így a német-római császár nem messze céljától 67 évesen meghalt, seregei pedig visszafordultak. II. Fülöp Ágost, bár kitűnő egészségben elérte a Szentföldet, betegségre hivatkozva visszatért Európába. Így a hadjáratot lényegében I. Richárd vezette.

    Ciprus meghódítása[szerkesztés]

    Richárd Szentföldre tartó flottáját 1191 áprilisában egy vihar szétszórta. Három hajója Ciprus közelébe sodródott, és kettő hajtörést szenvedett, míg a harmadik, amelyen a király jegyese Navarrai Berengária és a király húga Johanna Szicília királynéja is tartózkodott sikeresen lehorgonyzott Limassol közelében. A sziget ura, Komnénosz Izsák azonban ellenségesen fogadta és vélhetően megpróbálta csapdába csalva túszul ejteni a nyugati hölgyeket. Richárd flottájának több hajójával, egy héttel később érkezett Limassolhoz, és az eseményekről értesülve seregével azonnal felvonult a város elfoglalására, amit harc nélkül be is vett, míg a közeli Amathuszt elpusztította. Izsák eleinte tárgyalásba bocsátkozott vele és a történtekért kárpótlást, a keresztes hadjárathoz pedig katonai segítséget ígért, de később – mivel Richárd katonai erejét gyengének ítélte – megszegte ígéreteit és az angolok távozását követelte. Richárdhoz azonban egy újabb hajó csatlakozott a Szentföldön harcoló keresztesekkel, köztük Guidó jeruzsálemi királlyal, és pár nappal később saját flottájának maradéka is befutott. Richárd - talán a frissen érkezett szentföldi lovagok tanácsára – kihasználta a kedvező alkalmat és a keresztes hadjárat szempontjából stratégiailag fontos Ciprus teljes elfoglalása mellett döntött.

    Richárd és Berengária Limassolban 1191. május 12-én házasságot kötött, majd az angol uralkodó Izsák nyomába eredt. Csapatai végigűzték a szigeten Izsákot, aki – miután csapatait Tremithosz mellett legyőzték, családját elfogták, négy legfontosabb vára közül hármat elfoglaltak vagy bekerítettek – végül megadta magát. Ezzel a keresztesek megvetették a lábukat a szigeten.

    A Szentföldön

    Csakhogy miután 1191-ben megérkezett Akkó kikötőjébe (ma Izrael), súlyosan megbetegedett. Ellenfele, a muzulmánok vezetője, Szaladin szultán, Egyiptom és Szíria uralkodója, tanúságot téve „lovagiasságáról” egy tál gyümölcsöt küldött a beteg Richárdnak, hogy felépüljön. A király hamarosan jobban lett és megostromolta Akkót. A város néhány napi ostrom után elesett. A keresztesek 3500 foglyot ejtettek. Richárd ezért a csatáért kapta az „Oroszlánszívű” jelzőt. Ezt követően Richárd hadai dél felé indultak. Az Akkótól mintegy száz kilométerre fekvő Jaffát többször is megostromolták, de csak kemény harcok árán sikerült bevenni. A keresztesek szorongatott helyzetbe kerültek, és ellentétben az Európában bevett szokásokkal, melyeket mellesleg maga Richárd is ezt megelőzően vallott, parancsot adott az Akkónál fogságba ejtett 3500 arab fogoly kivégzésére, mert Szaladin nem volt hajlandó a foglyokért odaadni cserébe a keresztesek legfőbb ereklyéjének, Jézus keresztjének egy darabját, amit korábban (1187-ben, Jeruzsálem bevételekor) megszerzett. Később sok győzelmet arattak az arabok fölött, de számottevő sikert nem értek el. 1192-ben megostromolták ugyan Jeruzsálemet, és elméletben be is vették, de már nem tudták birtokba venni.

    Végül békét kötött Szaladinnal. Az arabok Askelónt akarták, amelyet meg is kaptak. A béke szövegében az állt, hogy Askelónt földig kell rombolni, és senki nem építheti újjá 3 éven keresztül. Jaffa és környéke a keresztesek kezén maradt, kivéve a keleti erősségeket: Ramlát, Lüdát, Jebnát és Medzsdel Jabát. A parti menti városok, Cézárea, Arszulf, Haifa, Akkó és Türosz függelékeivel együtt szintén a kereszteseké maradnak, kivéve a Galileai-tengerhez vezető út mentén lévő Názáret és Szaffurjai erősségeit. A kereskedelmet mindkét félnek biztosították. A keresztény zarándokok szabadon látogathatták a Szent Sír Bazilikát Jeruzsálemben. Majd miután megkötötték a békét, elindult a sereg hazafelé, de nagy része a hosszú idő alatt odaveszett, pontosan nem tudjuk, hogy hányan haltak meg, de a krónikások szerint háromszázezren vesztek oda. Ezzel, részleges sikerrel, lezárult a III. keresztes hadjárat.

    Fogságban a király

    Richárd elkövette azt a súlyos hibát, hogy a Szentföldön inzultált egy lovagot, név szerint V. Lipót osztrák herceget. Richárd lehajíttatta egy vár fokáról a Babenbergek zászlaját, mondván, egy osztrák hercegi család zászlaja alacsonyabb rendű annál, hogysem az övével egy helyen lobogjon. Lipót herceg bosszút esküdött ellene.

    Richárd hajótörést szenvedett Velencénél, ezért szárazföldön kellett tovább mennie Anglia felé. Bécsen álruhában utazott át, de felismerték, és Lipót herceg elfogatta. A legenda szerint a konyhai segédnek öltözött Richárd elfelejtette levenni gyűrűit, erről ismerték fel. Ausztria hercege Dürnstein várának börtönébe vetette az angol királyt, majd hamarosan átadta őt VI. Henrik német-római császárnak. A császár horribilis összeget kért cserébe I. Richárdért. A király öccse, János herceg hajlandó volt az egész országot felforgatni azért, hogy visszavásárolhassa bátyját, és ezzel megvegye hatalmát. II. Fülöp Ágost is megpróbálta megkaparintani Richárdot, hogy kizsarolhassa tőle a franciaországi angol birtokokat. 1193-ban VI. Henrik szabadon bocsájtotta Richárdot, miután Eleonóra kifizette a 60 ezer fontot, amit az angol nép gyűjtött össze. Elrendelték, hogy minden angol alattvalónak be kell fizetnie 1193. évi jövedelmének egynegyedét.[10]

    A vég kezdete

    A király ezzel még nem fejezte be a hadjáratait. A Szentföldön és a fogságban töltött évei alatt Fülöp Ágost Jánossal szövetkezve „hadat üzent” Richárdnak, és megszállta Normandiát. Richárd öt éven át büntetett Franciaországban. Ám előtte még (utoljára életében) útba ejtette Angliát és megfosztotta öccsét minden hatalmától. 1199-ben a mai Limousinban fekvő châlus-i vár ostrománál egy fiatal lovag számszeríjának nyilával eltalálta. A seb elfertőződött, Richárd belehalt sérülésébe. Utolsó lovagias cselekedeteként a haldokló király megjutalmazta az őt megsebesítő lovagot. Egy zacskó aranyat adott neki és elengedte fogságából, ugyanis időközben az angolok bevették a várat.

    Halála után

    Akárcsak szüleit és János feleségét Angoulême-i Izabellát, őt is a fontevraud-i apátságban temették el. Az apátságot 1099-ben alapították és különös módon együtt éltek benne szerzetesek és apácák. Apátnőinek csak a pápa volt a felettese. A lenyűgöző sírok és faragott domborművek kiállták az idő próbáját. A francia forradalom után a fontevraud-i rendet eltörölték, és az apátság épületét Napóleon uralma idején állami börtönként használták. Bár Richárd holtteste Fontevraud-ban nyugszik, kérésére szívét a roueni katedrálisbanhelyezték el. 1838-ban találták meg a szívét egy ólomdobozba zárt ezüstdobozban.

Az Oroszlánszívű Richárd társasjáték és kiegészítői (1)

  • Ricardo Corazón de León: Nuevos personajes társasjáték Kiegészítő

    War advances and, meanwhile, conspiracies and alliances play their role behind the scenes. More and more allies want to join the fight on the side of Ricardo or Juan. This promotional box contains 5 new Characters with new skills! -Will Scarlet: Whenever you are going to earn prestige points, earn 1 additional prestige point. -Wandering Knight: At the...

    • Játékidő: 90 perc
    • Min. játékidő: 90 perc
    • Max. játékidő: 90 perc
    • Max. játékosszám: 6
    • Min. játékosszám: 2
    • Ajánlott életkor: 14+ éves

Részletes adatok

Részletek

  • Játékidő:  1.5 óra
  • Játékosok:  2 - 6
  • Ajánlott életkor:  14+
  • Komplexitás:  Egyszerű
  • Tervező:  Andrea Chiarvesio
  • Illusztrátor:  Stef Kopinski
  • Kiadók:  Edge Entertainment, Delta Vision Publishing, Conclave Editora, Cool Mini Or Not, Spaghetti Western Games
  • Elérhető nyelvek:  angol, francia, magyar, portugál, spanyol

Alternatív nevei


Kiadások

  • English edition
    • Kiadás éve: 2017
    • Nyelv: angol
  • French edition
    • Kiadás éve: 2018
    • Nyelv: francia
    • Méretek: 35 cm x 35 cm x 8.3 cm
    • Súly: 2.5 kg
  • Hungarian edition
    • Kiadás éve: 2018
    • Nyelv: magyar
  • Portuguese edition
    • Kiadás éve: 2018
    • Nyelv: portugál
  • Spanish edition
    • Kiadás éve: 2018
    • Nyelv: spanyol
    • Méretek: 35 cm x 35 cm x 8.3 cm
    • Súly: 2.5 kg

Hasonló játékok

Az alábbi játékok a hasonlítanak leginkább a(z) Oroszlánszívű Richárd társasjátékhoz