Oroszlánszívű Richárd - Versenyfutás Anglia trónjáért

Az Oroszlánszívű Richárd társasjáték első ránézésre nem fogott meg. De az első kipróbálás óta már teljesen másképp látom ezt a játékot. Semleges frakciót képviseltem és 4 barátommal játszottuk. Amilyen taktikai döntések voltak a háttérben, az nagyon komoly volt. Tulajdonképpen ugye mindkét féllel voltam, de egyikkel se. Úgy költöttem a pénzt, és raktam a kártyáimat a hadjárat pakliba, hogy egyszer ide egyszer oda segítettem kihasználva a két frakció döntéseinek az előnyeit.

Egy forduló hét fázisból áll:

1. Egy eseménykártya felcsapása és semleges támogatásról dönt
2. Utazás és Találkozás
3. Vásárlás
4. Hozzájárulás a keresztes hadjárathoz
5. A keresztes hadjárat kimenetele
6. Az eseménykártya végrehajtása
7. Játékvége-feltételek ellenőrzése

De röviden a játék első felében, ahogy a cikk is írja csak ide-oda lépegetünk, pontokat és kártyákat gyűjtve, a második felében pedig vásárolgatunk és csatározunk.
Azért imádom nagyon ezt a játékot, mert egyszerre kooperatív és kompetitív. Ha nyersz, akkor egyedül nyersz, de ha veszítesz, akkor csapatban veszítesz. Nem tudom hogyan jött ez az ötlet, de nagyon jól működik. Meg tetszik, hogy a játéknak úgymond van megtestesülése a játéktáblán a zsoldos és a kereskedő személyében. Míg a kereskedőtől két érmét lehet bezsebelni, addig a zsoldos 2 kártyát ad az ellátáspakliból. Egy-két apróság van azért a játékban, amiken lehetne változtatni, de gondolom felesleges, mert a balansz miatt találták ki ezeket a megoldásokat. Ilyen például Little John képessége, ami szerint, ha olyan mezőn fejezi be a lépését, ahol egy másik karakter áll, akkor azt a figurát "ellöki" onnan egy szám szerinti következő területre. Számtalanszor okozott ez kellemetlenséget néhányunknak. Még talán egy kicsit unalmas lehet, hogy a frakcióknak ugyanaz a különleges képessége. Tehát Richárdnál egy piros helyszín akciójának végrehajtásakor fel kell húzni 1 kártyát az ellátáspakliból és eldobni 1 kártyát a talonra. Szaladinnál ugyanezt lehet csinálni, csak a zöld helyszínnél. A semleges frakciónak viszont teljesen más a képessége és sokkal jobb. A vásárlásfázis során 2 azonos kártyáért 4 kártyát húzhatunk az ellátáspakliból. A vásárlás fázis is olyan, hogy kicsit lelassítja a játékot, mert mindenki órákat gondolkodik, hogy akkor most mit is kéne venne. Mi az, ami megéri, mert utána, ahogy halad előre a játék egyre drágább lesz például a győzelmi pont, viszont egyre olcsóbb lesz a hajó és a ló. Bár a hajózást nagyon ritkán vette meg bárki is, mert fontosabbak voltak a győzelmi pontok meg a kártyák. De az unalmas vásárlás után izgalmas lesz a csata része. Az élőszületek is kicsit hosszasak, hiszen rengeteg kártya van, amiket alaposan meg kell keverni, hogy ne menjen a játékélmény rovására. Alapvetően a játék tökéletesen működik, a fázisok jól fel vannak építve, illetve a csata szerencsefaktora pont akkora, hogy izgalmas legyen. Még nem játszottam hasonló társasjátékkal se, de annyira bejött, hogy kipróbálnék még ilyeneket, hátha valamelyik jobban fog tetszeni. De ezt a játékot is bátran ajánlom mindenkinek.