Nova Luna társasjáték

Nálunk elég nagy sláger. Nem hiába, hiszen kiváló alapanyagokból készült (Habitats, Patchwork). A könnyed versenyjátékok közül kiemelkedik, és azóta sincs párja ebben a kategóriában. A kivitelezése gyönyörű, szép színes, de azért nincs túltolva.

Egy agyolvasztó absztrakt. Bár alapvetően a tematikus eurókat szeretem, néha be-becsúszik egy absztrakt darab. Abszolut nem bántam meg hogy kipróbáltam a Nova Lunát, egyszerű szabályokkal egy igazi agybizsergető Rosenberg. A lapkák kölcsönhatásban vannak egymással, a legtöbbön szerepel saját pontozás és a saját színükkel hozzájárulnak más lapkák pontozásához. Szeretem a Patchwork/Théba féle az idősávon leghátsó következik mechanizmust is.

Két dolog nem tetszett benne: a piac elég szerencsefüggő, ráadásul látod hogy sokkal jobb lapka is lenne még a készletben, csak épp neked nem elérhető. Másrészt négy fővel kicsit nyögvenyelős volt, mindenki szereti végigpróbálgatni a lehetőségeit, ettől nem egy kifejezetten pörgős darab. 2-3 fővel mindenképpen kevesebb a holtidő.

Senkit ne tévesszen meg, hogy Thomas kacsintgat ránk a dobozról, ő nem egy gőzmozdony, hanem maga a Hold istennő - ez ugyanis egy nagyon jó Uwe Rosenberg játék (a Patchworkből némi átcsempészett "fizess az időért" érzéssel).

A játék során lapkákat pakolunk le, a lapkák kívánalmai szerint lehetőleg úgy egymás mellé/közelébe, hogy teljesítsük azt a szerződést, amit a lapka kér. Ha megvan, akkor rátehetjük a pontjelölőink egyikét, a játék addig tart, amíg valakinek előbb el nem fogynak a jelölői.

A játék elején az asztal közepére kitett holdtábla köré véletlenszerűen kipakolunk megfelelő számú lapot, a holdjelölőt a felső jel fölé tesszük, majd a kezdőjátékos a holdjelölőtől számított három hely egyikéről elvesz egy lapkát és leteszi maga elé. A lapkán szerep a lehelyezési időköltség, ezt a játékos lelépi a saját korongjával a holdtábla jelölő sávján. Mindig az lesz a következő játékos, akinek a jelölője hátrébb van (mint a Patchworkben). A lapkákat mindig oldalszomszédosan kell letenni, az egyforma színűek, ha egymással érintkeznek, mindig egy csoportnak számítanak a szerződések teljesítésében.

A játéknak van szóló módja is, itt arra kell figyelni, hogy a letett lapkák összértéke ne érje el a 100-at, nagyon jó ketten is (úgy a legtervezhetőbb), de klassz hárman és négyen, de itt el kell engedni azt, hogy a holdtáblán előre bármit kiválasztunk, mert nagyon nehéz kiszámolni, hova ér a hold, mire ránk kerül a sor, és hogy vajon mi lesz akkor a választék.

A játék teljesen nyelvfüggetlen, kb 8 évesekkel már lehet játszani, igazi családi játék, a nagyszülőket is leülteti az asztalhoz. A setup gyors, szinte azonnal lehet kezdeni játszani. A dobozméret kicsi, sokszor vittük kirándulásra, nyaralásra, randikra.

Akinek tetszett a Nova Luna, feltétlenül próbálja ki Rosenberg következő játékát, a Frameworköt is: onnan hiányzik a központi tábla, a lapkák közvetlenül húzózsákból kerülnek elő. A grafika közel sem olyan szép és színes, mint a Nova Luna, de a játék pazar. Mindkettő :)

Nálam is nagy kedvenc volt, de nagyon hamar kiffuladt a játék számomra, mondhatnám unalmassá vált, érdektelen és ismétlődő választási lehetőségekkel. Mindenképpen az Azul és a Patchwork után helyezkedik el, de ez szubjektív.

A Nova Luna nagy kedvenc, villámgyors kipakolási és elpakolási idővel, gyönyörű külsővel és fantasztikus játékmenettel, ami Rosenbergtől nekem a kedvencem. Pillanatok alatt bele is jön az ember, aztán már azt veszi észre, hogy kombózik össze-vissza.

A Nova Luna az első modern társasjátékok egyike volt, amit szerettem volna kipróbálni. Győri Zoli keltette fel az érdeklődésemet a játékismertetőjével. A társasjátékok piaci árát ismerve szerintem ez a játék ár-érték arányban bőven hozza a színvonalat, bár ízlések és pofonok, ismerőseim körében nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Volt, aki közös játék után megvette, és volt, aki többször nem akart asztalhoz ülni vele.

A lapkalehelyezős játék egyszerű szabályokkal bír, melyeket megesett, hogy nehezen sikerült elmagyaráznom. Főleg azok körében okoztak értetlenséget a szabályok, akik nem találkoztak még a modern játékokkal.

Gyors játékmenet miatt könnyen ráveszi magát az ember a játékra. Ketten szoktuk játszani. Van néhány társas, amire egyikünk megfigyelhetően jobban ráhangolódik, gondolkodásmódjával eredményesebb, ilyen pl. a Nova Luna, vagy az Ébredő erdő. Ezt a játékot általában én nyerem, szemben a másikkal, mégha a különbség egy hajszálnyi is. 😁

Mivel nem felváltva kerül sorra a két játékos, a játék végén meg szoktam számolni, hány lapkával sikerül lerakni az összes korongot. Akár 4-6 db különbség is szokott lenni.

Nagyon alkalmas 2 fő számára egy viszonylag nyugis kiszámítható meditatív játékra. 3-4 fővel már kevésbé lehet rászámolni, de ha sodródsz az árral akkor is meg marad az a chillezős hangulata.

Vagy kétszer szaladtam bele még béta fázisba, hogy hárman játszottunk, én le is tiltottam ezt a lehetőséget, mert azonfelül, hogy nagyon elhúzódik, már úgy éreztem, hogy semmi beleszólásom nincs a kimenetelbe.

Az Azul? Elsőre, 3-4 fővel. XD Aztán a BGA-n kb. a harmadik 1-1 meccs után rájöttem, hogy kőkemény adok-kapok az egész. Aztán amikor otthon, békés családi körben a fiam befeszült, hogy ugyanaz a csempe kell neki, és beleállt a hiszti-démon, hogy el ne vigyem, akkor félre is tettük a játékot. Nyilván odaadtam neki, de egyikünknek sem volt ezek után kellemes élmény a játék.

A Nova Lunában több utam van. Ha bezárnak egyet, tudok másikat nyitni. Ha Azulban blokkolnak, akkor szívok és próbálom belőle kihozni a legtöbbet, menteni a menthetőt.

Szerencsefaktor mindkét játékban van, talán a Nova Lunában több is. Volt, hogy a kerék újratöltésekor tudtam, hogy ezt a meccset elvesztettem, pedig a játék közepénél tartottunk. Ott is van, hogy azért veszek el egy lapkát, mert ha nem teszem, akkor az ellendelemnek az instant 4-5 pont (a 20-ból.) Vagy azért veszem el, hogy újra én jöjjek és elérjem az áhított lapkát (pl. a keréken az egyetlen sárgát, ami mindkettőnknek kell.)

Most vettem meg a dobozos játékot, kíváncsi vagyok a szóló módjára. Azt írják a review-k, hogy ott még nagyobb a szerencsefaktor. Majd kiderül, hogy jó lesz-e egyfősnek is vagy játszuk továbbra is többen.

3-4 fővel amúgy a párbaj jellege nincs meg. Ott annyira random a dolog, hogy elég arra fókuszálni, hogy az épp aktuális 3 lapkából melyik lesz nekem a legjobb.

Én azt olvastam, láttam az ismertetőkben, hogy az Azul egy békés, meditatív, szép csempéket egymás mellett gyűjtögetős játék? Nem így lenne? 😆😎

Az egyik kedvenc játékom, BGA-n már közel 200 meccsem van benne. Nagyon tetszik benne, hogy én választom meg a célokat, amiket teljesíteni akarok és közben figyelek arra, hogy a cél lapka színe melyik másik cél lapka teljesítésében tud segíteni. (Na még fél szemem mindig az ellenfél tábláján van. :) ) Két fővel szeretem a legjobban. Tetszik a verseny hangulata, van benne csipkelődés, ugyanakkor nem érzem annyira durván konfrontatívnak, mint például az Azult, amit két fővel kifejezetten nem szeretek játszani.

Nekem tetszik a grafikája és a holdas téma is. A körbe-körbe haladás és rakosgatás hoz egy flow élményt.

A Nova Luna szerintem is 2 fővel teljesedik ki. Próbáltuk 3 ill. 4 fővel is, de így nem volt meg a tervezhetőség, ami a játék egyik nagy élményét adja: kiszámolom, hogy ha elveszem ezt a lapkát, akkor vélhetően mikor jövök újra én és melyik lapkák közül választhatok. 3-4 fő esetén szimplább lesz a játék: az aktuális 3 kártyából próbálom kiválasztani a legjobbat, de tovább tervezni nincs sok értelme.

Sokáig vaciláltam ezen a játékon. Főleg eurokkal szeretek játszani, néha nap absztrakt játékokkal leginkább békés pihentető voltuk miatt. Nekem az Azul család sem az izgalmat jelenti inkább egyfajta meditatív rákoncentrálást. Aztán úgy alakult, hogy az uram is hajlandó lett velem leginkább nyugisabb mókolgatós játékokat játszani. A számok embere nem vágyik még munka után is a számolgatásra így maradtak a zenebb játékok. Így lett Nova Luna . Nagyon bejön a grafika , kifejezetten tetszik az kicsit Art decora emlékeztető stílusa. Egyből egy némafilm ugrott be róla , aholt a Holdra próbálnak eljutni .Logikus a játékmenete , nem kell sokat magyarázni gyakorlatilag 2 perc megtanulni. Talán a lapkák előkerülése az egyetlen lutri volt olyan körünk hogy piros nem került elő és emiatt jo sok letakaratlan lapkán lett. A közepén kezdenek begyorsulni az események , amikor már annyi letakarni való van hogy semmiképp nem tudjuk a másik térfelét szemmel tartani, így bizony gyorsan vége lehet a játéknak ha a másik egy lapka lehelyezésével akár 4-5 korongot is letehet. Szinte mindig 1-2 korong volt a különbség közöttünk , ami izgalmassá tette a partit végi.Ketten kifejezetten nyugis tervezhetőnek túnik 3-4 fővel nem biztos hogy szívesen játszanám.

Két fővel próbáltam ki - ellenfelem sokkal jobb nálam a taktikai és stratégiai játékokban, de ennél a játéknál éreztem, hogy egyáltalán nem zavar, hogy kikapok. Valahogy megnyugtat a játék, inkább befelé figyelek a saját magam kis lapkáit pakolászom, ahelyett, hogy az ellenfelet is szemmel tartanám. Mondjuk nem ártana :) Gyors a setup, könnyű a szabálya, szerintem tökéletes hétköznap munka után.

Nagyon jó gondolkodós, tervezős, relax játék. A hold téma igazából csak szép absztrakt kinézetet ad a játéknak, a lényeg a megfelelő színek, lapkák, pöttyök egymás mellé lepakolgatásában van. Két játékoson is élvezhető, sőt itt még egész jól előre is tudsz tervezni, négy játékosnál már néha egy kis sikerélménynek is ujjongva örülsz :D A sok kicsi sokra megy érzés végig uralkodik a játékon, mert itt nem az a lényeg, hogy minél több győzelmi pontot érj el, hogy minél nagyobb számú lapot gyűjts be, hanem hogy azok a fránya kis korongok minél hamarabb elfogyjanak és ehhez jól kell színeket párosítani. Igazi gyöngyszem, végtelenszer újra játszható, könnyed nyugis esti levezetőnek tökéletes.