• Ismertető
• 2025.02.21. 13:00:00

Jégkocka – Ice Ice Baby...

Bár még javában a télben járunk és, ha italról van szó inkább kortyolunk egy csésze forró teát, mint egy jéghideg limonádét, a Jégkocka kártyajátéktól garantáltan nem fog lefagyni a kezed és legkevésbé az agyad.

A Blue Orange kiadó elsősorban absztrakt játékairól ismert. Sikerjátékaik közt szerepel a Kingdomino, a Photosynthesis, és a Planet. Ezek mellett sok kisdobozos, minden ízében filler játékot is köszönhetünk nekik, ilyen a Nem én voltam, vagy a Szókapocs.

Új, hazai megjelenésű játékuk, a Jégkocka egy teljesen absztrakt kockajáték, melyben a kidobott kockákat kártyákra rendezzük, melyekért pontokat kapunk és aki elérte a 100 pontot, az győz.

Először össze kell állítani a játékosok tablóinak kártyáit, amihez használhatjátok a szabályban javasolt összeállításokat, vagy összeválogathatjátok saját magatok is. Egy a fontos, minden játékos ugyanazt az öt kártyát használja!

Minden kártya egy pontozási feltételt határoz meg, de körönként csak egyikkel szerezhetsz pontot. A lapokon látható kockamezők megmutatják, hogy hány kockát kell kötelezően rátenni, és mennyit lehet maximum. 

A játékos a körében vagy pontot szerez (kockát dob és kártyát teljesít), vagy olvaszt (az inaktív lefordított kártyáit felfordítja).

Az aktív játékos dob a kockákkal, majd arra a lapra rendezi őket, amivel a legtöbb pontot szerezheti. Ha nem elégedett az eredménnyel, lehetősége van tetszőleges számú kockát újra dobni, de ehhez le kell fagyasztania, vagyis képpel lefelé kell fordítania egy kártyát. A köre végén felírjuk a játékos pontjait, majd a felhasznált kártya is megfagy. A fagyott kártyákat addig nem lehet használni, míg a játékos fel nem olvasztja őket.

A játékban az lesz a győztes, aki eléri a 100 pontot. Ez általában 6-8 kör után szokott bekövetkezni, játékos számtól függetlenül.

Vannak kártyák melyek segítik az interakciót. Ezek használatakor az ellenfeleknek „bónuszként” vagy le kell fagyasztaniuk egy kártyát vagy egyet felolvaszthatnak.

Téged is emlékeztet egy másik játékra? Könnyen meglehet. Ha ismered a Yahtzee-t (mezei nevén kockapókert) na ez olyan, csak pepitában.

A Jégkocka ugyanis egyetlen alap mechanizmust használó, mondhatni vázjáték. Nincsenek benne sallangok, nincsenek túlgondolt szabályok, és nincs téma sem. Az egészet kizárólag a kockadobás működteti, melyhez apró csavarként illesztették a kártyákat, melyek erőforrásként is működnek. 

A játékban sokat kell számolgatni, és igazából a játékosok számára általában elég egyértelmű lesz, hogy éppen melyik kártyával nyerhetik a legtöbbet. Ezen az automatizmuson kissé lazítanak az interaktív kártyák, mellyel meg van az a döntése a játékosnak, hogy kevesebb pontért kicsit kiszúrjon a többiekkel, de tapasztalatunk szerint ez legtöbbször nem éri meg.

Az interaktív kártyáknak köszönhetően lesz meg a játékosokban az az illúzió, hogy ebben nem az számít, hogy összességében ki dobja a legtöbb pöttyöt a játék végére.

Kettőtől négy főig játszható. Két fővel nagyon gyors, 5-10 perc alatt lejátszható, mi így játszottuk a legszívesebben. Négy fővel már van egy kis holtidő, nem sok, de pont annyi, ami egy ilyen szintű játéknál, már zavaró lehet. A sok számolgatás miatt mi 8 éves kor alatt nem feltétlenül ajánlanánk.

A dizájn elég funkcionális, a kockák viszont nagyon mutatósak, sok nagy játék megirigyelhetné.

A Jégkocka egy igen egyszerű taktikai játék, kevés mélységgel, cserébe kevés szabállyal és rövid játékidővel. Ebben a játékban nem kell sokat gondolkodni, hogy mikor mit érdemes tenni. És általában a szerencse fog dönteni a győztes kilétéről. 

Leginkább olyanoknak ajánljuk, akik egy játékban nem keresik az eredetiséget, de egy fáradt este mégsem egy sorozat előtt szeretnének bambulni. Vagy kisiskolásoknak, akiknek remek játék lehet, ha a számolást szeretnénk gyakoroltatni velük. Esetleg kezdőknek, akik nem bánják, ha a szerencse forgandó.