• Ismertető
• 2023.02.07. 16:23:00

Azul: Csokoládéműhely – Hogyha hozzád is közelebb áll a csokoládé, mint a csempézés

Ki ne hallott volna Michael Kiesling 2018-ban Év játéka díjat nyert absztrakt családi játékáról, az Azulról?! A nagy sikernek hála, azóta megjelent a játéknak három önállóan játszható verziója - Sintra üvegcsodái, A királyi pavilon, majd A királyné kertje –, valamint újrajátszhatóságot növelő és csúszásmentes táblákat nyújtó kiegészítői - Kristálymozaik és Színpompás Pavilon. A téma maradt a palota csinosítgatása: palotát és nyári pavilont csempéztünk, ablakot és kertet építettünk. Majd tavaly megjelent limitált példányszámban a Csokoládéműhely, ahol végre témát váltunk, és az édesszájúak nagy örömére a legkülönlegesebb bonbonválogatás összeállításán dolgozunk.

A Csokoládéműhely doboz tartalma senkit sem fog meglepni: négy kétoldalas játékostábla, négy pontszámjelző, egy húzózsák, öt féle „csempe”, egy kezdőjátékos-jelző és kilenc manufaktúrakorong. Az új manufaktúrakorongok különlegessége, hogy két oldalasok. Az egységes, kék virágos oldalukat használva a játékmenet teljes egészében megegyezik a klasszikus Azuléval.

Viszont a manufaktúrakorongok arany oldalát használva egyedi hatások bolondítják meg az alapjátékot. Ezt a módot játszva minden forduló elején ki kell készíteni a játékosszámnak megfelelő számú korongot a kék oldalával felfelé, majd fel kell fordítani játékosszámmal megegyező számút a különleges oldalára.

A „+1”-es korongra eggyel több elem kerül az előkészületek során, így itt ötre nő a kínálata. Öt korong közepén egy-egy bonbonszimbólum van: hogyha az előkészületek során a szomszédos korongokra kerülne az adott típusú bonbonból, akkor azokból egyet-egyet át kell raknunk ide. Hogyha a „0”-s manufaktúráról veszünk el csokoládét, megkapjuk a korongot is, amely egy extra padlóvonalmezőnek számít – tehát egy bonbon leeshet pontlevonás nélkül. Hogyha a „<- ->”-as korongról veszünk el alkatrészt, akkor a maradék édesség nem középre, hanem a két szomszédos manufaktúrára kerül, hogyha pedig a „-> <-”-ról, akkor a maradék nem mozdul.

Ez az apró módosítás kicsit megfűszerezi a már megismert játékmenetet, és felkelti azoknak az Azul-rajongóknak is a figyelmét, akiknek egy egyszerű témaváltás és a limitált kiadás exkluzivitása nem volt elég.

Hogyha be szeretnél szerezni egy klasszikus Azult, és nem tudod eldönteni, hogy a csempézés vagy a bonbonrendezés szimpatikusabb téma, vagy melyik színvilága és grafikája áll közelebb hozzád, akkor az utóbbit ajánlom a kétféle játékmód miatt. Hogyha pedig már van Azulod (Kristálymozaik kiegészítő nélkül), de téged is jobban vonz a csokoládé, vagy felkeltették a kíváncsiságodat a különleges manufaktúrakorongok, ne habozz lecserélni a verziódat erre a limitált kiadású szépségre! A Kristálymozaik kiegészítő átlátszó, csúszásmentes tábalaborítója hibátlanul működik a Csokoládéműhellyel is, de a további négy kétoldalas játékostábla csak a hagyományos játékkal játszható, így a Kristálymozaik-tulajdonosoknak nem ajánlok váltást. (Bár megbeszélhető, hogy a kiegészítő tábláján melyik csempét melyik bonbonnak feleltessük meg, vagy apró, házilag rajzolt kartonlapokkal lefedhetőek a mezők az új ábrákkal, azért ez kicsit macerás és kényelmetlen.) A két verziót egymás mellett a polcon csak gyűjtőknél és hatalmas Azul-rajongóknál tudom elképzelni.

Azul- és édességrajongóként tudtam, hogy számomra kihagyhatatlan az Azul: Csokoládéműhely. Bár a játék absztrakt, ahol jó fogású alkatrészeket pakolgatunk, a bonbonok egyértelműen ínycsiklandozóak. Személyes kedvenceim a krémszínű és a világosbarna alkatrészek, ezeket kész kihívás nem megkóstolni. A bordó és a világoskék bonbonok a legkevésbé élethűek, de gyönyörűen színt visznek a játék barnás világába. A színvilág így sem a megszokott azulos harsány, vidám, de ezt egyikünk sem sérelmezte. Az asztalkép gyönyörű, a manufaktúrakorongok különleges hatásai izgalmasok, a doboz pedig a polcon is remekül mutat.