Jaipur - A rúpiák ura

Kommentek

• Barnil

  2020-10-26 21:58:46
  

  A játékot még a régebbi (kékeszöld) dobozos kiadásában láttam meg először és hát nagyon vonzotta a tekintetemet már akkor is. Amit elsőre észrevettem, hogy nagyon színes, egyszerű elemekkel dolgozó játék. Az, hogy ez egy csak ketten játszható társas, a veteránok már bizony tudhatják, hogy egyenes utat jelent a szívembe.
  Anno a karácsonyfa alá bekerülő játékok között nagyon az élen volt, de aztán valahogy eltűnt számomra. Bevallom kicsit elfeledkeztem róla, és ebben a külcsíny megváltoztatása is csak segített.
  Pedig imádom az egész voltát, újra belemászott a fejembe.
  Igen, lehet hogy a mechanizmusa már lerágott csontnak számít, de végülis ami évek óta működik és szerethető, azt miért kéne elfelejteni vagy nem használni?
  A szabályok végtelenül egyszerűnek tűnnek, bár ezt óvatosan mondom, mert történt már velem egy-egy pofánesés. :) Ez még az egyszerűbb tanítani kategória, és ahonnan én jövök oda csak ilyen játékok kellenek.
  Indiát idéző témájában, nem is illeszkedhetne jobban a kereskedés mechanikájához. Ez a játék sokkal közelebb hozza a szubkontinenst, szinte már a különleges fűszerek illatát is érezni. Sajnos nem sok társasjáték kap ekkora figyelmet ebben a témában, pedig engem nagyon érdekelnének.

  Egyébként gevanda.93, a bácsival kapcsolatban, aki a borítón és a lapok hátulján van, én pontosan így képzelek el egy arab mikulást. :)

• Cygnus

  2020-10-26 15:08:52
  

  A cikk valóban nagyon humoros lett, azóta is látom a lelki szemeim előtt az öleb tevéket... :D

  A két fős játékok nekem sem a kedvenceim ár/érték tekintetében, annyira sajnálom, hogy kiadok pénzt valamire, amit csak és kizárólag ketten játszhatunk. A Jaipur nálam kivétel ez alól, még a karantén ideje alatt a BGA-n próbáltam ki, és nagyon bejött ez a könnyed, gyors játékmenet, ami mégis ad taktikázási lehetőséget, de nem zsibbaszt le annyira, hogy ne lehessen elővenni egy fárasztó nap után.

  A több fős verziókkal kapcsolatban én picit szkeptikus vagyok, hiszen mégiscsak 2 főre optimalizálták, persze, lehet próbálkozni házi szabályokkal, de azért nem teljesen ugyanaz, mint ketten. Kipróbáltam, nem rossz, de ha választani kell, inkább maradok az eredeti verziónál. :)

• Marcike

  2020-10-23 10:45:06
  

  Gevanda.93, egy csomó mindenben egyetértek a kommenteddel :-) Most kiemelhetném, vagy leírhatnám, hogy tényleg, papíron unalmas, kipróbálva meg tökjó, de szerintem annyira jól összefoglaltad, hogy cswak nyomok rá egy lájkot és beírom ide, hogy egyetértek :-D

  Egy komment pluszban: az inzertétrt nagyon nagy pirospontot adok a kiadónak/tervezőknek. Nagyon szép és szexi, mikor egy játékban nem borulnak szanaszét az elemek, hanem mindennek van helye és könnyen-gyorsan tudunk setupolni. :-) A régebbi bugyirózsaszín inzert elég undi volt, ez az új napsárga (hölgyek, segítsetek, hogy jó árnyalatot mondta-e) szerintem menő és gyönyörű ezzel a pirosas bordó dobozzal.

• Alleira

  2020-10-21 10:26:06
  

  Nagyon tetszett a cikk stílusa, a belecsepegtetett humor, amitől nem csak informatív, de élvezetes is az olvasása :)

  Nekem ez is egy olyan játék ami fel-le kerül a kívánságlistámról, viszont most a cikket elolvasva a visszakerül szcenárió lesz. Nagyon tetszik, ahogy a kereskedelem kereslet-kínálat-ár egymásra utaltságát kezeli, visszatükrözi a játék. Amiért pedig külön köszönet, hogy megtudtam, hogy van 3-4 fős játékvariáns is, így sokkal kívánatosabb lett a Jaipur. Annyi játék van, ami ketten is fantasztikus, de többen is lehet élvezni, hogy kifejezetten két fősre nem szívesen adok ki pénzt, de így már egészen más a dolgok állása.

• gevanda

  2020-10-20 20:56:25
  

  Nekem a cikk alapján most se keltené fel az érdeklődésemet, hatalmas szerencsefaktor, szokásos kereskedős játék bónuszkorongokkal, átlagos grafikával. Semmi egyedit nem sejtet a játék, szokásos piac, ahonnan veszed el a lapjaidat, és töltöd fel a húzópakliból, szokásos győzelmi pontért lapeladás. Ráadásul egy körben vagy lapot szerzek vagy lapot adok el, más opció nincs, ez elég egyhangú és unalmas.
  De kipróbálva egy szuper pörgős és meglepően taktikázós játékhoz volt szerencsém, amit azonnal fel is raktam a kívánságlistámra. :)

  A lapszerzés sokszínűsége miatt (piacról veszek egy árut a kezembe, piacról veszem el az összes tevét a karavánomba, piacról cserélek legalább két árut a kezembe) nem éreztem egyhangúnak és unalmasnak az akciólehetőségeket.
  A szerencsefaktor tényleg nagy a húzópakliból piacra kerülő áru miatt. Viszont nagyon sokat lehet taktikázni, főleg ha megjegyzed, miket vesz el ellenfeled a piacról, és így átlátod a szándékait. Sokszor piacról elvevés helyett inkább cseréltem, nehogy jó lap kerüljön felütésre az ellenfelem szerencséjére, és számára kevésbé hasznos árukat tettem le. Ha követed fejben ellenfeled lapjait, szabotálni is tudod a tervét: elveszel olyan árut/tevét, ami neked nem is kéne, de tudod, hogy neki igen. És így azt is tudod, mikor lesz lehetősége egy adott árutípusból eladni. Ha ugyanazt gyűjtögettétek, gyorsan be tudod előzni. De kockáztathatsz is, hogy hátha sikerül többet összegyűjtened, és még ő se adja el az adott árutípust. Nagyon sok győzelmi pontot érnek a bónuszkorongok, sokszor megéri kockáztatni értük.

  A grafika számomra semmi különös, oké. A lap hátulján levő bácsikát viccesnek tartom. :D A gyémánt engem zavar, hogy piros. Tudom, hogy létezik piros gyémánt, de jobban szeretem a klasszikus fehér ábrázolását.

  Én úgy éreztem, hogy nem véletlen két fős ez a játék, sokkal élvezetesebb ketten, mint négyen. A játék lényege a pörgős játékmenet, aminek az érzetét négy főnél csillapítja a holtidő. De úgy se volt rossz, egy próbát megért.