Underground Panic társasjáték

Kommentek

• Floranna

  2020-09-05 12:53:50
  

  A játékról már láttam videót, mielőtt megláttam a Tesco polcán leértékelve. Nagyon megfogott, a téma is és a grafika is.

  • Ürgéket mentünk ki a lakóhelyükről, mielőtt elöntené a víz. Maga a téma nagyon aranyos, és ehhez hasonlóval még nem találkoztam, így ez már alapból berántott.
  • A grafika nagyon el lett találva, az asztalképe nagyon szép. Minden kis ürgének a lakja részletgazdagon ki van dolgozva, tényleg a föld alatt érezhetjük magunkat.

  A játék különlegessége szerintem, hogy ez egy félkooperatív játék, ami eléggé érezhető is a játék közben. Végig az ürgéket mentjük [úgy,hogy sajátunk nincs, csak közös bábuk], és próbálunk közösen stratégiát kialakítani, miközben minden körünk végén gyűjtjük a pofazacsinkba a saját kis pontjainkat.

  Ezeket a pontokat nem látjuk, ez nem nyílt információ. Így mi nem is szoktunk foglalkozni azzal, kinek hány pontja van. Én ezt nagyon szeretem ebben a játékban, ez teszi nekem igazán családi játékká. Nyilván azon felül, hogy kooperálunk. A párom eléggé versengő típus, de ezzel a csavarral őt is be tudom rántani abba, hogy nem a pofizacsi a lényeg. :)

  Mi ezt egyelőre csak ketten játszottuk, többedik alkalommal már nekünk sem kellett a szabálykönyvet elővenni, így gördülékeny volt a játék. Alapvetően könnyed nagyon a játékmenet, de sok szimbólummal dolgozik, ezért kér a játék energiát az elején, hogy egy kicsit tanulmányozzuk ezeket a szabálykönyvben.

  Családi játék révén gyerekekkel is fogjuk majd játszani, de az biztos, hogy nem az elsők között lesz. Kell a játékban azért gondolkozni, és van benne egy olyan döntés, hogy mikortól és mennyit fordítunk inkább a "magán gyűjtögetésre".

  Szerintem egy különleges játék, nekünk biztosan a polcon marad. :)

• Meteora

  2020-06-14 22:47:16
  

  A játékkal volt szerencsém még a megjelenés előtt egy játékesten játszani (akkor még Ürgefrász néven). Izgalmasan hangzott a koncepció: a játékban ürgéket kell menekítenünk az egyre közelebb hömpölygő víz elől. Oké, akkor ez egy valamilyen versenyjáték. Igen ám, de nem teljesen az! Senkinek sincs dedikált ürgéje, azaz bárki irányíthat fordulónként más figurát, és itt máris találkozhatunk egy kooperatív jelleggel. A végén viszont mégis az nyer, aki a nagy menekülés közben a legtöbb pontot gyűjti – mert erre is van lehetőségünk, a győzelemhez pedig kell is!

  
  Egy békésen tévéző ürgecsalád játékosszámmal megegyező tagjait irányítjuk tehát, különböző színű és jelzésű kártyák segítségével tudunk a következő járatba sietni és a köreink végén a pofazacskóinkba menekíteni pár makkot vagy bogyót, amelyek pontokat fognak majd érni. A járatok között más és más „vámot” kell fizetnünk, ez a leggyakrabban bizonyos színeket jelent, de néha a lapok típusát (levél, dió, toboz) kéri el a játék tőlünk. Igen könnyen megeshet, hogy nem tudunk minden ürgét időben kimenteni (lapok hiányában, amely pl. abból is fakadhat, hogy az előző köreinkben inkább elraktároztuk pontok reményében), ilyenkor a játék minden játékost megbüntet: negatív pontot is érő sérüléskártyát kell mindenkinek húznia, mert a hátramaradt ürgé/ke/t a víz automatikusan tovább sodorja. Azaz a játszma közbeni folyamatos kommunikáció szinte követelmény, fontos, hogy megbeszéljük, hogy ki melyik ürgét tudja tovább vinni a kijárat felé. Ugyanakkor a pofazacskózás már mindenki saját (titkos) döntése és ennek értelmében pontja is lesz. A menekülés közben bónuszlapkákat is szerezhetünk, amelyeket később (vagy a pontozásnál) fel is tudunk használni.

  A játékidő tekintetében mindennel együtt legalább 1 órával érdemes számolni, persze ez függ a játékosszámtól is. Az illusztráció szerintem kimagasló, a játéktáblán vicces, elrejtett dolgokat találhatunk, de például mindegyik helyiség másképpen néz ki, egyik jobb, mint a másik! Egy inzertet elbírt volna a kiadás, egyedül ezt a negatívumot tudom felhozni a kivitelezéssel kapcsolatban. Páros játékként is élvezetes, de igazán 3 vagy 4 fővel lesz kiváló. Több a mozgási, tervezési lehetőség, és azért 4 ürgével menekülni a víz elől mégiscsak hangulatosabb. :)