Sobek: 2 Players társasjáték

A "legyártás" egy eléggé csúnya szó erre a hobbyra, de valahol jogos, pláne több játéknál :) Mi, a 2 fiammal először is elterveztük fejben, hogy milyen (kisebb) szabályok módosításával fogjuk elkészíteni az adott játékot, főleg annak fényében, hogy addigra én már rengeteg játékszabályt és mechanikát ismertem, mire iskolások lettek. És amig az általános iskolába jártak, az ugye 10 év összesen, mert 2 év van köztük, addig mindig benne voltak/tunk valami projectben. Segítettek kivágni a lelaminált A3-as lapokat ( a Dominion volt talán a legdurvább vágni való az 500+ lapjával...mondjuk elég időt álló lett, mert olyan erősek lettek a 300 gr-os laminált lapok, hogy kenyeret lehetett velük vágni :) ) és amikor nagyobbak lettek, már a tervezésbe is bele avattam őket : pl. a kiegészítőket helyből belegyártottuk a készülő játékba, átvariáltunk lapokat, ötleteket merítve a BGG-s hozzászólásokból, kútfőből stb. stb. Pl. nálunk a Spyrium Star Wars témát kapott, mert nagyon szerették / tük az SW világát :) Az elején persze elég ovis szinten nyomtuk a "gyártást", mai szemmel nézve már egész másképp készíteném el, de a célját teljesen elérte és a mienk volt, egész más érzés vele játszani, mint egy "gyári" játékkal. Egyedül talán a feleségemnek volt kissé nyűg ez a hobbi, mert volt, hogy hetente / két hetente új játékot KELLETT tanulnia, mert a lurkók nálunk mindig elsődleges prioritást élveztek, rengeteget játszottunk és tanultunk velük :) 9-10 éves koruk körül, már a 14+ os játékok sem kottyantak meg nekik. Arról meg már nem is beszélve, hogy 12 / 14 éves korukban már NAGYON oda kellett figyeljek a játékra, ha lépést akartam velük tartani a pontszerzésben :)

Manyócra nem kell rákeresnem, régóta könyvjelzőzve van. Tényleg fantasztikus dolgokat csinál, szeretem néha olvasni, még akkor is, ha én nem követem a gyártásban, nem is tudnám, sokkal ügyesebb nálam. Gyártottam már le játékot magamnak (Bullfrogs, Chartae), de csak mert nem lehetett kapni. Ti ebben sokkal profibbak vagytok. És ahogy írod, a legyártás maga is tanulás és szórakozás, nem beszélve az eredmény adta sikerélményről.

A rajztanárod mondása tetszik. Én azt ismerem, hogy: A specialista az, aki semmiről tud mindent, a polihisztor meg az, aki mindenről tud semmit. Mindannyian valahol a két véglet közöt vagyunk. Én talán közelebb a specialistához 😃

(folyt.)

Azt nem szeretem, amit a jutuberek terjesztenek, és ezért eléggé általános véleménnyé vált, hogy a társasjátékos fejlődésnek az az útja, ha egyre több, és egyre összetettebb játékokkal játszol. Nem azért mert ez engem lenézne, mint aki csak egyszerű játékokkal tud játszani (remélem tudom értékelni a saját teljesítményemet és határaimat), hanem mert olyanokat is erre az útra visz, akik esetleg jól ellennének pár kedvenc játékukkal, de hát akkor ők nem lesznek igazi gémerek. A társasjátékgyűjtés, az más tészta, az egy teljesen jó és szép hobbi, csakhát elég költséges. És a saját készítés is nagyon kreatív dolog, és szintén remek szórakozás.

A sok szerencse + kevés tanulás lehet az "egyszerűbb" emberek játéka, ahogy írod, meg azoké, akik csak egy könnyed kikapcsolódásra vágynak. Ez így igaz. De a tanulás nemcsak szabálytanulás lehet, ezt is írod, és ebben is egyetértek veled. A tanulásnál én csak azt szeretem, amikor a lejátszás technikáját kell tanulni, és nem a szabályt. Itt is van azért egy kivétel, a magas tarokk, aminek a szabálya azért van akkora, mint egy fajsúlyosabb euróé és megtanultam, mert hát a társaságért mindent. De aztán játszottuk is egy évtizedig majd minden héten. Mostanában viszont maradok az egyszerű játékoknál, elég az nekem 😃

"Csak nem a tied az a társasjáték-legyártós blog? " Nem, nem az enyém, de nagyon jóban vagyok a sráccal, igaz csak online, mert külföldi a fiú. Ő Manyóc, akinek SOHA nem érek a nyomába, de többek között az Ő hatására készítettem a sok játékot magunknak, + a fiaim kézügyességét, gondolkodását, kombináló képességüket is fejlesztettem ezekkel a projectekkel. ( Meg is látszik : mindkettő szín ötös tanuló a mai napig ! ) Ő egy őrült, a szó szoros értelmében :) Írd be google-ba : "manyoc társasjáték" és láthatod, mire is képes Ő ! :)

" A modern eurók esetén sokáig tanulod a szabályt (atyaég, mennyi pirosat fogok kapni, de csak leírom) és ehhez képest relatív kevésszer játszol a játékkal, tehát nincs is igazán módod megtanulni jól játszani."

Ebben teljesen igazad lehet, mert a társasos emberkéket, akiket én ismerek, mindig valami újat, változást keresnek, új játékokat, új szabályokkal. Ha valaki ezért a mondatodért leminuszol, akkor nincs képben :) Tényleg relative keveset játszanak egy komplex euro játékkal és már el is adják, vagy felkerül a polcra, ahol bizony belepi a por....Vannak a gyűjtők, akiknek sok pénze van, megvesznek sok játékot, de előbb utóbb eladják ezeket, vagy csak úgy otthon van, de sosem kerül elő....Sok olyan blogot látok YT-on, hogy ott van a háta mögött vagy 300 doboznyi játék, kérdem én, mikor is játszik ennyivel ? :) Ha minden másnap ( ! ) társasozik is, akkor sem ér egy év alatt a végére és elég mazohistának is kell lenni ahhoz, hogy ennyi szabályt megtanuljon valaki PONTOSAN :)

" Én azokat a játékokat szeretem, amiknek a szabálya egyszerű, de lehet benne fejlődni, van mélysége, azaz több tudásszintje."

Én is. Én azt vallom átvitt értelemben, amit anno a rajztanárom mindig elmondott : "kevés víz, sok festék" :) A mai emberekre a "sok víz, kevés festék" a jellemző, vagyis játsszunk sok játékkal, de felszínes tudással. Természetesen a kivételek itt is erősítik ezt a szabályt, de nekem ez a tapasztalatom.

Csak nem a tied az a társasjáték-legyártós blog? Akár igen, akár nem, minden elismerésem a 70+ házikészítésű játékért.

Nem Sobek-téma, de beszélhetünk itt is, mert amúgy ez a szegény topik úgyis üres lenne.

Amit írsz a tanulásról, azzal teljesen egyetértek, a modern eurókat bizony tanulni kell. Csakhogy, a sakk esetén (és bridzs, gó) nem a szabályokat tanulod hosszasan, hanem a játék technikáját, a jól játszást. A sakkot általában 5-6 évesen tanultuk meg, gondolom ma is kb akkor, és pár óra alatt el lehet magyarázni. Ha nagyobb gyerek találkozik vele, akkor 15-20 perc. A gó szintén, a bridzs is ennyi, csak akkor több, ha még nem látott a tanuló francia kártyát.

A modern eurók esetén sokáig tanulod a szabályt (atyaég, mennyi pirosat fogok kapni, de csak leírom) és ehhez képest relatív kevésszer játszol a játékkal, tehát nincs is igazán módod megtanulni jól játszani. Meg nem is van miből, a sakk könyvtárnyi irodalma mellett a Brass Birmingham irodalma mennyi is? 30-40 (blog)oldal? Továbbá a z eurók esetén a szabályok bonyolultsága miatt sokszor vannak lejátszás közben szabálytalan lépések, ami iránt egészen elnézőek a játékosok, mert tényleg benne van a pakliban ez a lehetőség. A sakkban azért ritka, hogy mindketten elnézik a sakkadó vonalon keresztüli sáncolást. A góban meg szinte nem is lehet szabálytalanul lépni (bizonyos helyzetekben lehet azért, ha nagyon akarunk). Persze bőven vannak olyanok is, akik sokat játszanak egy euróval, és ha még a társaság is változik, akkor lehet fejlődni ott is. De ehhez bizony kell a több tucat, vagy inkább több száz parti.

A sokféle játék tényleg azért jó, mert mindenki találhat neki tetszőt, és olyat, ami, ahogy írod, igazodik a felfogóképességéhez. Én azokat a játékokat szeretem, amiknek a szabálya egyszerű, de lehet benne fejlődni, van mélysége, azaz több tudásszintje. És szeretem az ilyeneket egyre jobban játszani, már amennyire tőlem telik, és ezért sokat játszani velük. Ezért aztán én kevés játékkal játszom. folyt. köv.

Ui : a Sobek játékot már jó régen elkészítettem itthon ( többek között, mert 70+ játékot gyártottam le ( Maori, Spyrium,Évszakok,Dominion,Five Tribes,Automobile,Alhambra, Carcassonne,Caylus,Puerto Rico,Tzolk'in,Power Grid,Troyes,Targi, stb. stb. a neten fellelhető + általam Corel Draw-al átalakított pdf-ekből ) és vettem hozzájuk olyan jelölőket, hogy megszólalnak + legoból építettünk meg dolgokat hozzájuk a 2 fiammal, amikor még kisebbek voltak :) ), szerintem egy jó játék, nem a "szabvány" szabályok szerint működik, de szerencse van benne azért bőven :) Engem az utóbbi pár évben a játékok mechanikája fogott meg, mindig elolvasom egy új megjelenésű játék működési mechanikáját és ilyenkor sokszor lelombozódom : na megint egy olyan "új" játék jelent meg, amiben SEMMI új mechanika nincs, csak más tematikát és más színű / rajzolatú kartonlapokat kapott :( Nincs új a Nap alatt, a mostani tervezők visszanyúlnak a régebbi játékok mechanikájához és max mixelnek belőle valamit, ami vagy jól fog működni, vagy nem, mert rohanó világ van és nincs idő rendesen letesztelni egy kiadott játékot sem...De kell a lóvé és adjunk ki világszinten 2000+ "új" társast évente, mert kell a bevétel... Ez nagyon szomorúvá tesz és olyan "rókabőrökkel" találom szembe magam az "új" játékoknál, hogy sírni lenne kedvem :( Amit nagyon utálok ( sakkos aggyal :) ), azok az ameri társasok = játszol 2 órát vele és a végén egy rossz D6 dobás és oda az egész játék...Persze tudom, hogy emberek ezt a 2 óráért játsszák és nem az utolsó kockadobás miatt, de nekem ez a fajta nagyon nem jött / jön be. Az Azul egy jó játék, de a helyén kell kezelni : eléggé sok benne a szerencse, már csak a kövek zsákból kihúzása miatt is. Talán a Királyné kertje, ami viszi a prímet az Azulok között, de ( szerintem ) a Sagrada gondolkodósabb, mint egy alap Azul, pedig ott is zsákból húzás van.

"Mostanában" találtam erre az oldalra és sok érdekes hozzászólást láttam, gondolom jelzi a gép, ha valaki válaszol akár egy régi posztra is :) Idézlek : " Teljesen igazad van, de közepes erősséggel sakkozni vagy gózni bizony jó sok tanulás. " Miért, az összetettebb euro játékokat JÓL játszani, az mennyi tanulás ? :) Amikor van olyan euro, hogy 20+ oldalas a szabálykönyve ? A sakk abból a szempontból jó, hogy az alapszabályokat / lépéseket megtanulni kb 1/4 óra. Az extra dolgok, mint az "en passant" gyaloglépés, vagy a "mikor lehet és mikor nem sáncolni" , gyalogátváltozás stb. az megint kb. 1/4 óra annak, aki euro játékokkal már játszott előzőleg és elég hamar felfogja a játékok lényegét. Mondj egy olyan hard euro-t , amit 1/2 óra alatt meg lehet "tanulni", de nagyon összetett, sok-sok lehetőség van benne ? Nem igen tudok olyat....A szabálykönyvek elég "mókásan" hosszúra sikerülnek, sokkal több befektetést ( tanulást ) kér, mint egy sakk. Azután persze lehet csiszolni a sakktudást egy ÉLETEN át, nem lesz repetitív, ami nagyon sok társas "halála" szerintem. A sakknak Szabó Ervin könyvtárnyi anyaga van, ( ha CSAK sakk könyv lenne a könyvtárban és SEMMI más, TALÁN elférnének a könyvek, ujságok ) egy euro-ról sem tudok, ami ennyi "háttérrel" rendelkezne. Még a BGG top 10 euro játékai is több 1000 fényévnyi távolságban vannak a sakk hátteréhez képest. Aki kevés tanulással szeretne egy igazán jót társasozni, azt el kell szomorítsam : sosem fog. A társasok azért jók ( többek között ), mert lehet balanszolni az emberek felfogóképességéhez, a sakkal, go-val ellentétben ! Sok szerencse + kevés tanulás : az "egyszerűbb" emberek játéka, vagy a gyerekeké, vagy akik munka után csak egy kis felüdülést keresnek, stb. = családi alap játékok / belépő szintű játékok. És így tovább felfelé. Senkit nem akarok ezzel megbántani, de befektetés nélkül el lehet szórakozni egy kockapókerrel is munka után, viszont ha komolyabb játékok kerül(né)nek elő, ott bizony kell a tanulás.

Teljesen igazad van, de közepes erősséggel sakkozni vagy gózni bizony jó sok tanulás. Szerencsére a nulla szerencsés játékok között vannak azért kevesebb tanulással is elég jól, mondjuk közepes szinten játszhatók. Annyi van, hogy nem is kezdem sorolni. Na jó, egyet, Hive, mert az is sakk, ugye 😃

Abban meg teljesen egyetértünk, hogy a szerencse nem baj egy játékban, és abban is, hogy azért jó, ha lehet kezelni, vagyis pusztán a szerencse nem lesz elég a győzelemhez a nagyobb tudás ellen.

Jó régi posztra válaszoltál, mért itt? Játszod a Sobeket? Vagy csak a szerencséről való beszélgetésünk keltette fel a figyelmedet? Remélem Mardaenas már nem haragszik rám, amiért nem kellő lelkesedéssel dícsértem a Sobeket. Pedig így utólag átolvasva is inkább jókat írtam róla, csak épp nem tetszett meg nekem. Ez még a játékkeresős korszakomban volt, akkor próbálgattam az esélyes játékokat. Aztán kipróbáltam az Azult, és hát azzal sok minden eldőlt 😃

Aki egyáltalán nem akar szerencsét egy játékban, az tanuljon meg legalább közepes erősséggel sakkozni, vagy játsszon go-t :) Én imádok sakkozni, mesterjelölt szintig vittem fiatal koromban, de e mellett szeretem azokat a társasokat, ahol van szerencse, de azért az legyen ERŐSEN befolyásolható : pl. dobott kocka értékének valamilyen szintű megváltoztatása, vagy egy szabályban szereplő 3 lap húzása : házi szabályként lehessen húzni 5-öt és kettőt eldobni stb. stb.

Kicsit talán tizenkettő egy tucat, így engem annyira nem is fogott meg elsőre. Persze, nem rossz ez a set collection, plusz a többi ötlet is viszi a játékot, adjatok neki egy esélyt mindenképpen.

Mindig vannak olyan játékok, amelyeket átfutok rajtuk. Na nem azért mert félválról venném őket, csak azért, mert rengeteg van. Azért örülök, hogy vetettem rá egy pillantást erre a játékra és megnéztem a hozzá tartozó videókat is. Szerintem - ahogy a videón is mondták - valóban nem különös elsőre ez a játék, de tényleg van benne valami. Sajnos még nem tudtam kipróbálni, de ezek az infók alapjám úgy gondolom, hogy nekem való ez a játék. Nem baj, hogy nincs hatalmas története, a kereskedés amúgy sem egy olyan téma ami "kalandos" lenne. Az egyiptomi témájú ráhúzás szerintem nem rossz. Emelett a készítő neve sem ismeretlen. A taktikázás is ad több lehetőséget a győzelemre. Nem soliter a játék, inkább talán párbaj szerű. (Nekem még az is tetszik, hogy nem kell nagy asztal a játékhoz, viszonylag kis helyen elfér minden.)

D3meeples a youtube-n

Sziasztok!

Valahol fellelhető a magyar szabálya?

Köszi a segítséget előre is 🙂

De ha nem játszottad jól/eleget/bárhogy, akkor hogy tudod megítélni a szerencse szerepét megfelelően? :D Na de ne vitázzunk, más véleményen vagyunk. Van ilyen. :)

Ebben nincs vita. Írtam is, hogy csak pár partit játszottam, meg párat megnéztem. Így nyilván nem ismerem elég jól, játszani meg végképp biztos nem játszottam jól. (Mostanra meg már eléggé el is felejtettem a szabályokat is.)

Ettől még, hogy mennyire játszik a szerencse szerepet a játékban, azt meg lehet ítélni, akkor is, ha rosszul játszom. Sőt, jelen esetben az, hogy rögtön az első partimat megnyertem, az épp a szerencsétől lehetett, mert játszani biztos nem játszottam jól. Aztán persze a következő kettőt már elvesztettem, mert azért tudás is kellett volna 😃

Írni meg azért írtam róla ilyen kevés tapasztalattal, mert úgy éreztem megérdemli, hogy legyen itt róla valami, kerüljön be a köztudatba, mert elég jó kis játék. Nekem nem lett a kedvencem, de könnyen lehet, hogy másnak megtetszik. Ahogy neked is.