7 Csoda: Építészek társasjáték

Végre sikerült kipróbálnom ezt a játékot. A 7 csoda: Párbajt már ismertem és ennek tudatában ültem le játszani. A kártyák, a dizájn szinte teljesen ugyanolyan, mint a Párbajnál. A grafika szép, de nem olyan különleges számomra. Sajnos a játék közben a kinézet egyszerűen másodrangúvá válik, amit azért egy kicsit szomorúvá tesz. Tudjuk, hogy az eurók már csak ilyenek. Nyilván a játékmechanikán nem változtat még egy remek grafika sem, de azért mindenképpen jobban odafigyelnek a vásárlók a különlegességekre. Azt gondolom, hogy ez nem egy különleges játék, viszont nagyon sok pozitív dolgot ki lehet emelni. Engem például az tetszett először, hogy nagyon könnyű megtanulni a szabályokat. Az előkészületekhez nem kell sok idő, és a visszarakás is gyors. Nagyon praktikusak az inzertek. Igaz, a doboz emiatt kicsit magas. Egy parti akár negyed óra alatt is lejátszható (mondjuk nem 7-en, max 3-an). A győzelmeknek több útja is lehet, viszont csak taktikázni lehet, hosszútávon tervezni nem mindig célravezető. A 2-3 kártya kiválasztásán nagyon sokat nem kell gondolkodni. Birodalom építésről nem nagyon van szó. Ez szerintem egy egyszerű családi játék. Az, hogy mindegyik csodának meg vannak a saját jellegzetességei az szintén pozitív számomra. És bár mindenki építgeti a saját csodáját, azért érdemes figyelni a többiek kártyáira is, mert például a csaták megnyerése igen jelentős pontokat generálhat egyes játékosoknak.
Összességében én jól éreztem magam ebben a játékban, akár nyertem, akár nem.

Engem még nem tudott felidegesíteni, pedig veszítettem már sokszor. Valóban magas a szerencsefaktor benne a lapjárásnál, de valahogy nekem a játék maga a fontos, nem az számít, hogy nyerek e vagy veszítek. :)

Vigyázz vele, mert sokadjára már elég idegesítő. Amikor már láttad az összes, valóban nagyon változatos és meglepő győzelmet, akkor előtérbe kerül, hogy végülis szinte semmi befolyásod nincs a játékra (egy pici azért van).

Hosszú kihagyás után, ma mentem vele pár kört, pillanatok alatt lehet a ligákban feljebb lépkedni, és ha kellően fáradt az ember, mint ma én, és csak ahhoz van ereje, hogy ész nélkül nyomkodjon pár gombot, akkor tényleg szórakoztató is. De annak idején 100 parti kellett, hogy megunjam, most már 5 is elég volt. Családban, asztalon azért más lehet. Jól néz ki, tényleg meglepő előzések és nagy kombók vannak benne. Csak mindenki tűrje, ha akár 5-6 körben is haszontalan lapot húz. Utóbbi miatt gyerekeknek nem tudom mennyire jó, ők azért nehezebben viseleik a pechszériát.

BGA-n játszottam vele először és már sokadjára. Hálás vagyok, hogy megmutatta egy ismerősöm ezt a játékot és megtanította. Sokat játszom vele, könnyen tanulható, gyors, taktikus és szerintem szép játék. Annyira tetszik, hogy lehet megrendelem itthonra is, hogy ne csak a BGA felületén tudjak vele játszani, hanem a családdal és a barátokkal is.

Szép, praktikus, ideális családi játék. Egy 1-2. osztályos, alapvető számolásokat ismerő gyereknek igazi sikerémény lehet egy ilyen "stratégiai"(-nak tűnő) játék. A szülőknek pedig igazi felüdülés lehet a sokadik Junior társasjáték kistestvér után. Nem hiába nem 7 Wonders - Family vagy 7 Wonders - Junior lett a neve, mert annál azért sokkal többet tud adni a játékosoknak.

A 7 csodát már ismerő és legalább 7 csoda komplexitású játékokat ismerő felnőttek számára baromi unalmas lehet. Én nem szívesen játszom felnőtt társaságban, ahol nem olyanok vannak, akik most ismerkednek a modern társasjátékokkal. Nekem az eredeti 7 csoda hozta az áttörést a társasjátékozás hobbiba és el tudom képzelni, hogy ezt valakinek ugyanúgy megadja az Építészek. Szóval alapvetően nem tartom egy bőrlehúzásnak, 2020as évekre illeszkedő játék ez.

Amit nagyon hiányolok belőle az a draft rendszer. A szerencsefaktor így sokkal nagyobb, és úgy érzem az interakció is sokat csökkent ennek az egy mechanizmusnak a kivételével.

Még egy kis adalék a játékhoz. A BGA-n megnéztem, melyik 7 csodát milyen arányban nyerik a minden idők aréna ranglistáját vezető játékosok. Nos az alapot, a párbajt és az építészeket is 70%-kal nyerik. Ennek alapján kb. mind a három egyformán stratégikus vagy, ha úgy tetszik, szerencsés játék. Több játékot is megnéztem, egy kis táblázatot tettem be a BGA játékos topikba.

Ez az azonos arány amúgy nagyon jó tervezői munkát mutat. Nem tudom mennyire figyeltek erre, de gondolom igen, és nem akartak egy stratégiainak elkönyvelt játékból szerencsejátékot csinálni. Az már más kérdés, hogy a BGG besorolás és a BGA-n a játéknál megadott jellemzők nem ezt mutatják. De tudjuk, hogy mindkettőben vannak elég súlyos melléfogások. Azzal együtt a besorolás annyiban igaz, hogy érezni, valóban így érezzük játék közben. Csak hát az érzékünk olykor megcsal.

Kiegészítés: a legmagasabb ELO-számok viszont alátámasztják, hogy az Építészek erősen szerencse alapú. Listát szintén a BGA topikban találsz.

Minden amit eddig írtunk megállja a helyét, de valahogy szegény Építészek rosszabbul jött ki belőle, mint megérdemelné. Jár neki annyi, hogy összeszedjem a jó tulajdonságait.

• nagyon jól néz ki az asztalon, és könnyen ki- és elpakolható
• hibamentesen játszható asztalon; kis odafigyeléssel biztos nem hibázunk el semmit, a másik kettőnél a vásárlásokat könnyű elszámolni
• mivel nemcsak egyes csodáknak, de egyes tudománykorongoknak is van újrahúzó képessége, ezért remek láncolatok indulhatnak be, ami itt sokkal érzékelhetőbb, látványosabb, mert pl. kétszer építkezhetsz a körödben
• gyorsan, csak megérzésre alapozva és a szerencsében bízva is lehet játszani, úgy is nagyon szórakoztató, de akinek van kedve, kicsit taktikázhat is
• ha szerencsétlenül kezdünk az elején, akkor is feljöhetünk a végén, nincs reménytelen helyzet
• bármelyik út vezethet győzelemhez, akár a győzelmi koszorúk gyűjtése, akár a harci győzelmek, akár a tudományos pontok, akár a csodából szerzett pontok; és ezek bármilyen kombinációja is
• a játékok többségében kevés ponton múlik a győzelem; ha nem számoljuk menet közben, akkor jó kis meglepetések lehetnek a végén, ami családi játéknál nagyon jól emeli a hangulatot

Nyilván nem szorulsz bevédésre egy vélemény miatt, rádásul rosszul is fogalmaztam, a veleményed "védtem be" nem téged, azzal, hogy egyetértettem vele. 😊

Köszönöm(?) - bár szerintem a különböző vélemény miatt, nem kell még bevédeni meg megkövetni senkit. :)

Amit írtál a 3 játékról, 99%-ban egyet tudok érteni vele - lehet néha egy picin nyersen vagy erősen fogalmazok, nekem az Építészek önmagában elment volna, csak ha az eredeti nagytesókhoz nézzük, akkor találtatott könnyűnek.
Nem rossz... csak kicsit olyan mint a Keresztapa 3, a trilógia első két részéhez képest ;) (de ettől még nem Uwe Boll azért :D)

(De sanszos, hogy ebben benne van az én ízlésem, mert én a középnehéz/nehéz eurókat kedvelem... szóval mindenki kezelje így.)

Basszus, most, hogy olvaslak jutott eszembe, hogy "beakartam védeni" Deimost, csak nem volt időm, utana meg ki ment a fejemből. Mindent a kategoriájaban kell nézni. A 7 csoda családi játekok közt kezelve eleg mély szerintem, sok a döntesi lehetőség, gondolkodós a tervezés, ami aztan borulhat is, majd jön újra tervezés. Nyílván nem heavy euro. De úgylátom te is már hasonloként látod, kemény társasághoz kevés, de újoncokkal, fiatalabbakkal nagyon jó erősebb játéknak.

Megkövetlek, játszottam azóta pár partit az eredeti 7 csodával és tényleg tök jó taktikai, stratégiai mélység van benne, élveztem a játékokat és szívesen vissza fogok térni hozzá. Viszont azt gondolom, hogy pont emiatt jobban díjazza azt, aki többet játszott vele, ami egyáltalán nem negatívum. Megerősít abban, hogy tartsam az álláspontom az építészekkel kapcsolatban, valahogy így foglalnám össze a játékcsaládot:

7 Csoda: Építészek - szerintem ez tökéletes kapudrog, gyors, a legszebb az asztalképe, legkevésbé igényli az absztrakciót, családi játéknak szerintem szuper. Aki az eredetin nevelkedett annak megértem, hogy kevés, de szerintem más célt szolgál ki a kettő, ezért nem húznám rá a vizes lepedőt.

7 Csoda - könnyed középszintű játék több játékosra, inkább ezt gondolnám második lépcsőfoknak. Van benne elegendő taktikai lehetőség, ezért viszont olyan helyekre ajánlanám, ahol mindenki szívesen játszik és verseng. Számomra is élvezetes játék, viszont ez a baráti társaságomba kevés, a potenciálisan bevonzandó áldozatokat, pedig, ahogy mondtam inkább a fentivel cserkészném be.

7 Csoda: Párbaj - Szerintem ez a leginkább stratégiai játék, könnyednek tűnik, de nagyon nehéz megverni benne egy tapasztalt játékost. Nagyon jókat csavarnak rajta a kiegészítők, viszont ez nem szolgálja ki azt, amit a fenti kettő igen, hogy sok játékossal is lehet játszani.

Hát ez érdekes volt. Elmondom. Akartam reggel egy gyors ébresztő partit nyomni a BGA-n, aminél nem kell agyalni, és gyorsan lepörög. Erre az Incan Gold lenne a kedvencem, de azt kevesen játszák, általában nem találni asztalt. Most se volt. Jó, legyen még egyszer az Építészek. Azonnal van asztal, gyorsan pörög, jól néz ki, legfeljebb nem akarok semmit taktikázni, csak lekattintom a szimpatikusabb kártyát. Piramissal voltam, na, gondoltam annyi taktika belefér, hogy próbáljam gyorsan építeni, mert ez a csoda több pontot ad, mint a többi. Ehhez ugye kéne valami építést segítő tudománykorong, meg arany. Előbbi nem lett, mert összesen 1 tudománylappal találkoztam, arannyal kettővel, a többieknek abból is több jutott kicsivel. Hát, ennyit a taktikáról, a csoda lassan halad, tudomány semmi, a katonai pontokat a két szomszéddal döntetlenre tudtam hozni, 3-3 pont, de a negyedik játékosnak 18 katonai pontja lett, és 5 tudománykorongja (a csodája miatt is vehetett fel), és a csodája is jól halad. Győzelmi pontos lapokat húzogattam, főleg középről, mikor nem tudtam nyersanyagot felvenni, nem is figyeltem, de abból 17 pontom lett, míg a többieknek 14-10-7. A nyerasanyagok is nehezen jöttek, de emiatt az utolsó két szintnél már volt fel nem használt is, így volt esélyem befejezni is a csodát, de pont előttem azt is befejezte egy másik játékos. Hát, ennyi, hülye játék, ha nem jól jönnek a lapok bukod az egészet. És akkor jött a pontozás, a pontokat elsőre nem is néztem, minek, a többieknek úgyis sokkal több van. De mért villog a nevem? Az a győztesnél villog. Nézem a pontokat, és egy nagyon szoros partiban 44-43-43-41, nekem lett 44 pontom. A fekete macska, ugye? Mert az nálam ragadt a végén. Ez így eléggé feldobta a reggeli hangulatomat 😃

Agyalni továbbra is más játékokban fogok, de szerencsepróbálós gyors játéknak lehet, hogy az Építészek lesz a nyerő. Aztán ki tudja, lehet hogy majd kicsit meg is okosodok, és nemcsak akkor nyerek majd, amikor nem figyelek 😃

Mindenkinek köszönöm az észrevételét, javaslatát, véleményét.

Nem lettem sokkal okosabb, illetve dehogy nem. Egy csomó információt kaptam és megismertem jó néhány véleményt tapasztalatot.

Én pont ezért (is ) szeretem ezt az oldalt, hogy nem csak pozitív egy oldalú vélemények vannak.

Nekunk is meg van az eredeti 7 csoda és a párbaj is. Ha csak az ismert társasjáték bemutatókra támaszkodva döntenék, valószínűleg ennek a társasnak is a beszerzése mellett tenném le a voksom. Így viszont, amiket írtatok hátrébb kerül a sorba, hátha beszerzi valaki más a társaságból, bár ha ez sem történik meg akkor sem lesz most már olyan óriási hiány érzetem, hogy lemaradtam valamiről.

Mindenkinek Köszi az infókat.😌

Volt egy két tönkreverős sima partim a párbajban. Hol engem vertek, hol én vertem (ez a ritkább), de a partik többsége kevésen múlik, vagy épp van benne ügyes, szerencsés megoldás, amikor a hatalmas polgári fölény ellen sikerül katonai vagy tudományos győzelmet aratni. És ezekre jó előre figyelni kell, és látni, mire készül az ellen, mert a végén, az utolsó lépéseknél, az utolsó korongoknál már késő. És ez a készülés, figyelés nagyon jó feszültséget és hangulatot teremt. Ezt kevés játék tudja. A párbajban, ha vesztek, az letaglóz, ha nyerek, hadvezérnek érzem magam. Zseniális. Ja, és asztalon ... tudjátok 😃 De még kezdő vagyok, app ellen 100, BGA-n 50 játékom van, sokat kell még tanulnom.

Én azért próbáltam ki az Építészeket, mert akartam a BGA-n egy gyors, laza, nem is kell figyelni, de azért szórakoztató, szerencsepróbálós játékot. És ez alkalmasnak látszott. Majdnem az is, de azért annál egy picit jobban vonz a téma, jobban szeretnék valamit elérni, hogy csak úgy ész nélkül elvegyem a 3 épp elérhető lapból, amelyik a legszimpatikusabb. Csak-csak szeretném a csodámat befejezni, vagy katonai pontokat szerezni, ha már kolosszusom van, stb. És itt bukik nálam, mert lazának már kicsit komoly, de odafigyelni komolyan meg nem tudok rá, mert alig van befolyásom arra, mi történik. Persze lenne valamennyi, ha kitanulnám, mert, mint oly sok tingli-tangli játéknál, látszik, hogy vannak jó játékosok, akik ellen semmi esélyem, pedig, hát, ha csak a szerencsén múlik, akkor néha illene nyernem, de nem fogok. Mert hát nemcsak azon múlik.

De, ahogy írtátok is, könnyed levezetésnek el tudom képzelni, és családdal még játszanám is, de nem hiszem, hogy megveszem, mert vannak erre a célra jobbak a polcon.

Hogy a 7 csodában mért van több stratégia, az jó kérdés. Szerintem nem a draft és a 3 pakliból húzás a különbség, hanem hogy bizonyos dolgokat meg tudok-e építeni, van-e erőforrásom vagy pénzem, rá tudok-e készülni, tudok-e olyan lapokat venni, amik jobban kellenek nekem. És az alapjátékban tudok, az Építészekben meg alig, mert itt az egyforma, vagy különböző az túl sablonos, és túl egyszerű. A csodaépítési kötelezettség még attól is megfoszt, hogy akkor építsek, amikor komolyabb haszna van.

A párbaj az egy másik szint. Szerencse van bőven, egy jó játékba kell is, de hogy ki tudom-e használni, vagy épp a balszerencsémet tudom-e mérsékelni, az rajtam, és a tudásomon múlik. A játék feszültsége engem teljesen rabul ejtett. Lehet a következő lapokért izgulni, vagy hogy egy látható lapot el tudok-e érni, vagy épp hogy az ellent meg tudom-e gátolni az elérésében. Hogy mikor melyik győzelmi utat válasszam, és az ellenfelet meg tudom-e akadályozni abban, amit ő választott.

folyt