• Kedvcsináló
• 2024. szept 6. 14:07
• 2  
• Link másolása
  Megosztás

Három boros társasjáték, amit magyarok terveztek [bor.hu]

Pörgős-szívatós kártya- és szinte birtokigazgatói kvalitásokat igénylő táblajáték egyaránt szerepel az utóbbi évek magyar fejlesztésű boros társasjátékai között.

Még a társasokon (is) látszik, hogy boros nemzet vagyunk: 2020 óta három, magyar tervező által kifejlesztett, boros tematikájú játék jelent meg a piacon. A kezdő társasozók, az agyafúrt gamerek, de még a gyakorló borászok is garantáltan meg fogják találni köztük a kedvükre valót.

Cuvée

Marosi Z. Tamás Pierrot művésznéven elsősorban a zene területén szerzett magának hírnevet, de azt már kevesebben tudják róla, hogy évtizedek óta termékeny társasjáték-tervező. Olyannyira, hogy mára már saját kiadót is alapított hozzá. 2023-ban megjelent, Cuvée című társasa a saját honlap tanúsága szerint egy „kiemelkedően tematikus, akcióválasztó stratégiai játék, mely hasonló feladatok elé állítja a játékost, mint egy valódi borászat üzemeltetése esetében”. A cikkben szereplő három játék közül kétségtelenül ez adja vissza legjobban egy borász mindennapjait, döntési helyzeteit, és ez az állítás nemzetközi összehasonlításban is igaz.

A játék menete évekre és azon belül évszakokra oszlik, minden évszakban a való életben is esedékes feladatok között válogathatunk. Tavasszal például végezhetünk zöldszüretet, így kevesebb, de magasabb minőségű termésünk lesz. Nyáron választhatjuk a szőlőmunkát, de – szőlészetileg valamivel nyugisabb időszakról lévén szó – ekkor fejleszthetjük a birtokunkat is. Ősszel nyilvánvalóan a szüreté a főszerep, azonban bíbelődhetünk a korábbi szüretek terméséből készített borokkal is. A játék során dönthetünk arról, hogy milyen fajtákkal dolgozunk, mennyi ideig érleljük a bort (így növelve értékét), mennyi időt szánunk a vendéglátás kiépítésére, benevezzük-e valamelyik tételünket versenyre, de még arról is, hogy próbálunk-e védekezni a kórokozókkal szemben.

Mindez természetesen jelentősen leegyszerűsítve és a valóságtól többé vagy éppen kevésbé elrugaszkodva zajlik, de csak azért, hogy maga a játék átlátható, dinamikus, vagyis jól követhető legyen. A játékosok között viszonylag kevés az interakció, legfeljebb egy-egy terület megszerzésénél, a borversenyeken, illetve a kereskedőknél alakulhat ki némi rivalizálás. Viszont ott sem arról szól a dolog, hogy kiszúrjunk a vetélytársunkkal, hiszen a borász sem azért adja el a saját tételeit, hogy a kollégája elől elvegye a piacot. Garantáltan nem fog tehát senki sértődötten felállni a végén az asztaltól.

Ezzel együtt egyáltalán nem egy könnyed, családi játékról van szó. Eleinte kifejezetten összetettnek tűnhet, amíg az ember próbálja végiggondolni, hogy egy-egy döntésének milyen következményei lehetnek. Ha nem is olyan bonyolult, mint az igazi borászkodás, azért észnél kell lennie annak, aki nyerni szeretne. Ami viszont nagyon jó hír: a boros előképzettség egyáltalán nem jelent előnyt, így mindenki azonos esélyekkel száll ringbe.

[Cikk folytatása]

Három boros társasjáték, amit magyarok terveztek

Pörgős-szívatós kártya- és szinte birtokigazgatói kvalitásokat igénylő táblajáték egyaránt szerepel az utóbbi évek magyar fejlesztés