The Castles of Burgundy társasjáték

Régóta a polcomon van, a top10-es listámról pedig közel 10 éve levakarhatalan Feld legnagyobb mesterműve. Ronda, és finom, akár a megboldogult Csokitó. Dióhéjban erről szól: Dobok és lépek helyett, dobok és lerakok vagy felveszek egy lapkát, amiket olyan módon helyezek le a táblámra, hogy minél több pontot szerezzek értük. Néha a kockák szeretnek kibabrálni velünk, de általában mindig vannak menekülőutak, ha esetleg előnytelen számokat dobnánk velük. Könnyen tanulható, és tanítható, akár azoknak is, akik szeretnének szintet lépni a könnyedebb játékok világából. A témát felesleges ecsetelni, mert lehullik róla pillanatok alatt. Szerintem ketten a legjobb, 3 főnél megjelenik benne a királycsináló effektus, ha két játékos ugyanazokért a lapkákért kezd el harcolni. A népszerűségéről azóta két bőrt is lehúztak, hogy minél több pénzt el tudjanak kérni érte. Szerintem nem túl korrekt dolog, én kiegyeztem volna egy 20-25Ft körüli ráncfelvarott, szép grafikájú játékkal, de a kapzsiság az úr ebben az iparágban is ugyebár.

Vakon beleugrás, de otthon már az első játék első fázisa meggyőzött, hogy ez bizony tényleg egy szuper játék. A beszámolók alapján ketten nagyon jó, így ezt csak megerősíteni tudom én is.
---
Több játék után még mindig kiváló, nagyon ajánlom az euro játékok kedvelőinek. De csak ketten, máskülönben nagyon elhúzódik.

A régivel még nem játszottam, a képekről megitélve nagyjából rendben lenne, ahogy pl az Alhambra is. Inkább az a fura, hogy az új kiadást nem lett szebb, ha már próbálták csicsázni, szinezni.

Igen abszolút kopottas hatású, ebben igazad van. Nyilván szubjektív dolgokról kár vitázni, mert mindenki ízlése más, és ez így van rendjén, de szerintem ez a játék messze nem olyan csúnya mint mondjuk a Nagyfeszültség, a Hansa Teutonica első kiadása, vagy a Le Havre. Semmi giccs ez tény, de az alap dolgokat hozza, nem ver arcon a felismerés játék közben, hogy micsoda vizuális förmedvényen kell pakolgatnod a dolgokat, míg mondjuk a Nagyfeszültség központi táblája számomra feldolgozhatatlan ilyen értelemben. 😀

Nagyon szeretem, de szerintem is használható rá a csúnya jelző. Nekem az új kiadás van meg, ott a borító nagyon szép, a lapkák is rendben vannak a maguk egyszerű módján, de a játéktábla elég csúnyácska a játékosok táblájára meg rátettek egy teljesen giccses képet egy lovagról. Olyan keretben van a kép, amilyet egy gipszoroszlános házban tudok elképzelni. Amennyire a képekről meg tudom itélni a régi kiadás olcsó, kopott hatású, de ilyen izléstelenséget legalább nem tettek rá.

Stefan Feld nagy kedvencem, a második helyre tudnám rangsorolni őt a favorit szerzőimnek fenntartott dobogón, Luciani mester első helye nagyon fix. Ugyan a Bora Bora kipróbálása még várat magára, de szerintem nem kétségbe vonható, hogy a Castles of Burgundy Feld legismertebb és legklasszikusabb játéka. Anno a BGA-n tanultam meg a játék szabályait, a kezdőknek melegen ajánlom ezt a metódust, a BGA rendszere nagyon jól menedzseli a dolgokat, később az asztalnál is könnyen fog menni majd. Társasjátékos "karrierem" kezdetén kifejezetten ötlettelennek és visszataszítónak tartottam a hatszöglapkás megvalósítást, valahogy nagyon nem tetszett az asztalkép amit ezek a játékok mutattak. Talán a Burgundy és a Twillight Imperium volt az a két játék, ami megváltoztatta ezzel kapcsolatban a véleményemet. Igazi szuper középnehéz euró, remek mechanizmusokkal, a kockák ellenére jól menedzselhető szerencsefaktorral. Több irányba is el tudunk indulni a lapkagyűjtögetés és lepakolás során, a különböző taktikai lehetőségeket jól lehet variálni, így ha nem ragaszkodunk görcsösen egy nyomvonalhoz még akkor is sokat tudunk kihúzni pár opcióból, ha nem az az elsődleges célunk. Sok dologgal termelhetjük a győzelmi pontokat, de az időzítésre mindenképp oda kell figyelni. A központi depó ahonnan ezüstért cserébe vásárolhatunk lapkákat nagyon jó ötlet, sokszor bizony érdemes kereskedni és innen megszerezni a limitált lapkákat, vagy esetleg olyan épületeket, amivel be tudjuk fejezni a megkezdett területet. A pontok lelépésére oda kell figyelni élőben, mert elég nagy pontsalátává válik a történet a végére, így ha belekavarodunk szinte lehetetlen visszakövetni, hol hagytunk bent pár pontot ami akár a végén a különbséget is jelentheti. Folyamatos kritika a játékkal szemben, hogy mennyire csúnya a megjelenése. Szerintem inkább a minimalista lenne a megfelelő jelző rá, nekem a régi kiadás van meg, de nem tartom ocsmánynak, bár az új kiadás lapkái valóban szebbek. Kötelező olvasmány mindenki számára!

Szuper játék! Egyik kedvenc játékom. De igen kiégeti az agyat a sok logikázással és számolgatással, szóval csak óvatosan vele :D

Hatalmas játék! Top 5-ben simán benne van. Igazán ingerszegény a grafika és a színek...hát valamit ott nagyon elrontottak. Ettől függetlenül egy szuper játék és csak ajánlom!

Zseniális játék, Feld nagyon jót alkotott ezzel! A színeken lehet vitatkozni, van aki szerint nem lehet megkülönböztetni benne bizonyos dolgokat, engem mondjuk nem zavar, de színtévesztőknek/színvakoknak nagyon nem ajánlom azért.

Mindenképp ajánlom a játékot! Párommal folyamatosan vita tárgya, hogy csúnya-e vagy szép. :D Zseniális maga a játék! Ritkán botlom bele ilyen masszív játékélménybe!