• Ismertető
• 2026.08.26. 14:00:00

Mókusfutam – Mogyorógyűjtő verseny

A Mókusfutamban 2-4 mókus verseng egymással a fa körül, hogy ki tudja a legtöbb mogyorót összegyűjteni, miközben ügyesen el kell kerülniük a rókát és a baglyot.

A Mókusfutam központi látványeleme a fa, amelynek tetejéről indulnak útnak a mókusok, hogy minél több mogyorót gyűjtsenek össze és raktározzanak el télire. A játék előkészítésekor először össze kell illeszteni a fát, ügyelve az egyes elemek megfelelő elhelyezésére. Ezután a mogyorókat a levelekkel jelölt mezőkre kell felpakolni, különválasztva az egy és két mogyorós korongokat. Minden játékos választ magának egy mókusfigurát, amelyet a fa legfelső szintjére helyez. A róka egy mancsnyommal jelölt mezőre kerül, és mindig a legalsó, aljzati szinten mozog, míg a bagoly egy madárnyomra kerül és a fa középső szintjén röpköd.

A mókus mozgását a négy dobókocka eredménye határozza meg, de az így kapott lehetőségek közül a játékosnak kell kiválasztania a számára legkedvezőbb útvonalat. A mókus a kidobott színeknek megfelelő mezőkön haladhat, néhány fontos szabály betartásával: csak oldalszomszédos mezőkre léphet, ugyanazon az útvonalon oda-vissza nem mozoghat, a fa különböző szintjei között pedig csak az erre kijelölt mezőkön keresztül lehet ugrani. A két színt ábrázoló kockaoldal esetén a játékos szabadon választhat a két szín közül, míg X dobása esetén eggyel kevesebb mozgáslehetősége lesz. A legalsó szinten négy alagútmező található, amik lehetőséget adnak arra, hogy a mókus gyorsabban haladhasson a táblán, észrevétlenül átbújva az aljazot lévő levélkupacok alatt. Ha a mókus olyan mezőre érkezik, amelyen mogyoró található, azt felveheti, majd a saját játékostábláján, a mókusa kezében szállíthatja tovább. A mancsában egyszerre mindig csak egy korongot vihet, azonban kicserélhet a későbbiekben egy egyes mogyorót egy kettesre. A célja az lesz, hogy minél gyorsabban eljusson egy - még a tábláján szabad - rejtekhelyre (méhkaptár, páfrány, gomba és madárfészek), ahol biztonságosan elrejtheti a megszerzett zsákmányt.

Ebben próbálja megakadályozni a két ragadozó, a róka és a bagoly. Az ő mozgásukat az határozza meg, hogy a játékos a négy dobott kocka közül hányat nem használt fel a saját mókusa mozgatásához. A megmaradt kockák száma adja meg, hány mezőt lép a ragadozó, míg azt, hogy melyik állat és milyen irányban mozog, a ragadozókocka határozza meg. A játékosnak a mókusa léptetése után kell dobnia a ragadozókockával, ha legalább egy kockát nem tudott vagy nem akart felhasználni a mozgásához. A bagoly a mókusok feje fölött repül át, mindig a középső szinten mozog és csak azon a területen okoz riadalmat, ahová megérkezik. A saját mezője és az őt körülvevő nyolc mező tartozik a hatókörébe. Ha ezen a területen mókust talál, elijeszti: a mókus elejti a nála lévő mogyorót, majd visszaszalad a fa tetejére. A róka a legalsó, aljzatszinten szaladgál. Minden mancsnyomos mezőt érint, amelyen áthalad, és megijeszti az ott, illetve az őt körülvevő nyolc mező valamelyikén tartózkodó mókusokat. Így a játékosoknak a saját útvonaluk megtervezése, valamint a mogyorók összegyűjtése és elrejtése mellett a ragadozók mozgását is folyamatosan figyelemmel kell kísérniük.

A játék akkor ér véget, amikor valamelyik játékos mind a négy üregét megtöltötte mogyoróval. Ekkor a többi játékosnak még egy utolsó köre van arra, hogy a náluk lévő, már begyűjtött mogyorókat elraktározzák. Ezután következik a végső értékelés: megszámoljuk, ki gyűjtötte össze a legtöbb mogyorót. A győzelemhez tehát nem feltétlenül az vezet, ha valaki a leggyorsabban tölti meg mind a négy üreget. Könnyen lehet, hogy az a játékos kerül ki győztesen, aki kevesebb üreget töltött meg, de azokba két mogyorót tartalmazó korongokat sikerült helyeznie.

A cseh szerzőpáros - Eliška Holubová, Marek Vejborný - első társasjátéka a Mókusfutam, amelynek látványvilágát szintén egy cseh származású, gyermekkönyveket illusztráló művész, Tereza Šajnerová álmodta meg. A játékot 6 éves kortól javasolják és körülbelül fél órás játékidőre lehet számítani. Tapasztalataink alapján ezek az ajánlások nagyjából helytállóak, bár a korosztály adta lehetőségeket és a játékidőt több tényező is befolyásolhatja. A szabályai egyszerűek és könnyen befogadhatóak. Egy tapasztaltabb játékos azonban átgondoltabb döntéseket hozhat, és az sem mindegy, hányan ülünk az asztalhoz. Négy fővel játszva mi az esetek többségében túlléptük a félórás játékidőt. A 3D kialakítású fa és a tematikusság sokat hozzáad a játékélményhez. A térbeli elhelyezkedése a fának mennyivel látványosabb játékelem, mintha egy táblán játszanánk ugyanezt. A "történet" könnyen beszippantja a gyerekeket az erdei életbe: a mókus ide-oda ugrándozva gyűjti a télirevalót, ám amint feltűnik egy ragadozó, inába száll a bátorsága: eldob mindent, és hanyatt-homlok menekül. Aztán újra próbálkozik, kockáztat, hiszen korog a pocakja. Az útja során akadályokba ütközik, nem mehet akármerre: a kockadobás határozza meg a haladási irányát. A gyeplő mégis a kezében marad: dönthet, hogy a kocka adta lehetőségek közül mit és hogyan használ fel. Ez segíti rávezetni a gyerekeket arra, hogy tervezzenek, előre gondolkodjanak és megtalálják a legjobb útvonalat. Végül az az opció is a szeme előtt lebeghet, hogy a többi mókus sorsát miként befolyásolja: el tud-e valakit ilyeszteni, ha kevesebb kockát használ fel? Itt lehet egy kicsit azzal taktikázni, hogy komiszkodjon a többi mókussal.

Ha egy könnyen tanulható, mégis gondolkodtató és látványos, gyerekeket megszólító társasjátékot keresel, a Mókusfutam remek választás lehet.