• Ismertető
• 2026.11.07. 16:00:00

Titánok, flották, birodalmak – így hódítja meg az asztalt az EVE: War for New Eden

Ha azt hitted, lehetetlen, de legalábbis nehézkesen adaptálható az asztalra, hát tévedtél. Itt a valódi 4X űrstratégia, méghozzá a népszerű videojáték alapján. A lengyel Titan Forge pedig semmit sem bízott a véletlenre, elvégre a teljes csomag olyan extrákat tartalmaz, amelyek alaposan megváltoztatják a játékélményt.

Az EVE Online a videojáték-történelem egyik legegyedibb, grandiózus sci-fi MMORPG-je, amely egyetlen hatalmas közös szerveren (Tranquility) futtatja a teljes galaxist. A játék a hírnevét a teljesen a játékosok által irányított gazdaságnak, a komplex politikai intrikáknak, a hatalmas szövetségek háborúinak, valamint a kíméletlen szabályrendszernek köszönheti, ahol a hajók elvesztése végleges, és akár valódi pénzben mérhető anyagi kárt jelent.

EVE: War for New Eden

A játékot az izlandi CCP Games (mai nevén Fenris Creations) fejlesztette, és 2003. május 6-án indult el Észak-Amerikában és Európában. A rajtot akkor még számos probléma jellemezte a kiadói nehézségeknek és a rendkívül szűkös kezdeti büdzsének köszönhetően. Az EVE Online-t Európában eredetileg a Crucial Entertainment adta ki, de a CCP még abban az évben visszavásárolta a jogokat, hogy digitális terjesztéssel függetlenül üzemeltethesse a játékot. Ekkor az EVE még egy rendkívül fapados, nehezen átlátható rétegprogramként indult, de a fejlesztők kitartó munkájának és az elkötelezett rajongótábornak hála lassan növekedésnek indult, hogy aztán évről évre fejlődve végül igazi klasszikussá nője ki magát.

EVE: War for New Eden

A játékosbázis méretéből kiindulva az EVE Online legnépszerűbb időszakának a 2010-es évek eleje mondható, hiszen az abszolút egyidejű játékosrekordot 2013. május 5-én állították fel, amikor a játék 10 éves évfordulójának előestéjén egyszerre 65 303 fiók volt bejelentkezve egy időben ugyanarra a szerverre. Ekkoriban az aktív előfizetők száma is 500 000 felett mozgott. Bár az egyidejű bejelentkezések szerverrekordja azóta sem dőlt meg, az EVE Online gigantikus űrcsatáinak rekordjai többször is változtak. 2018 januárjában a Siege of 9-4RP2 összecsapásban 6142 pilóta vett részt, majd 2020 októberében a Fury at FWST-8 két Guinness-rekordot is felállított: összesen 8825 játékos kapcsolódott be a csatába, a harc egy pontján pedig 6557-en voltak jelen egyszerre. Éppen ezekből az adatokból kiindulva a Lobotomy-sorozatot kiadó lengyel Titan Forge sem kis fába vágta a fejszéjét, amikor ezt a kolosszust tervezte asztalra adaptálni. Vagy inkább Titánt, ha már erről a kiadóról és játékról beszélünk. És hogy sikerült-e?

Az EVE: War for New Eden társasjáték története a népszerű EVE Online MMO univerzumának gazdag lore-jára és politikai alaphelyzetére épül. A cselekmény a távoli jövőben, a New Eden univerzumban játszódik, ahol az emberiség a Földdel való kapcsolatot biztosító EVE-kapu összeomlása után elszigetelődött. Évszázadok sötétsége és a technológia újjáépítése után a galaxisban négy hatalmas, egymástól teljesen eltérő kultúrájú és ideológiájú szuperhatalom (birodalom) emelkedett fel: a vallásos és tekintélyelvű Amarr Birodalom, a militarista és megavállalatok által irányított Caldari Állam, a demokratikus és liberális Gallente Föderáció, valamint a szabadságukért és függetlenségükért küzdő egykori rabszolgák, a Minmatar Köztársaság.

EVE: War for New Eden

A játékosok ezen négy frakció egyikének élére állnak az EVE: War for New Eden társasjátékban, amelynek történetét maguk a résztvevők írják egy galaktikus sakktábla segítségével. A birodalmak célja pedig alapvetően az, hogy az ismeretlen csillagrendszerek felkutatásával, új nyersanyagok kibányászásával, technológiai fejlesztésekkel, diplomáciai cselszövésekkel vagy nyers katonai erővel elérjék az úgynevezett Ascendancy (Felemelkedés) állapotát, majd egyedüli uralkodóként vonuljanak be New Eden történelmébe.

Ehhez a Titan Forge Games egy kimondottan nagy, közel egy kallaxnyi alapdobozt és számos extrát tett elérhetővé, miközben sikerült alaposan rácáfolni az esetleges félelmekre. A PC-s játék ugyanis híres a komplexitásáról és „táblázatkezelő” jellegéről, ami miatt eleve a rajongók is nagyon tartottak attól, hogyan lehet ezt asztalra ültetni. Őszintén, én ugyan soha nem játszottam az MMO-val, de egy darabig még a megnyugtató visszajelzések ellenére is tartottam a társasjátéktól. A végeredmény azonban egy minőségi, hangulatos 4X (felfedezés, terjeszkedés, erőforrások kiaknázása, kiirtás) stratégiai játék lett.

EVE: War for New Eden

Sőt, a veteránok szerint a fejlesztőknek nemcsak az online játék mechanikáit, de a hangulatát is sikerült átültetniük az asztali verzióra. Ezt nem tudom megerősíteni, hiszen előbbit nem ismerem jól, de az tény, hogy a War for New Eden egészen egyedi világot, frakciókat, járműveket és képességeket biztosít, és kimondottan jól is kezelhető, nemcsak a szabályrendszerét, de az előkészítést és elpakolást tekintve is. Megijednie pedig senkinek sem kell: a társasjáték sem csak a harcról szól. A kutatás-fejlesztés, a nyersanyag-kitermelés és a gazdasági motor építése ugyanolyan hangsúlyos és hű az alapjaihoz.

EVE: War for New Eden

Ami engem leginkább meglepett, az az, hogy mennyire pörgős és elsőre is egyértelmű a társasjáték szabályrendszere. Amitől tartani lehetett, hogy olyan monumentális és véget nem érő, mint a műfaj talán legismertebb darabja, a Twilight Imperium, az egyáltalán nem igaz. A War for New Eden szabályai elsőre is egészen átláthatóak, és a 10 győzelmi pont elérésére törekvő rendszer miatt a játékidő is barátságos (valóban nagyjából 1 órával számolhatunk játékosonként). Ráadásul olyan játékosok is maximálisan élvezhetik, akik sosem látták a PC-s verziót.

A mechanika alapja, hogy a saját rendszerből indulva a frakciók elkezdik felfedezni a hexamezőkből álló galaxist, közben pedig jutalmakat szereznek, nyersanyagokat gyűjtenek, különböző kiszolgáló intézményeket építenek, amelyek könnyítik a dolgukat, és bevételt is termelnek. Ehhez az egészhez egy szimpla játékostábla nyújtja a lehetőségeket: alapból három akciókockából teszünk át körönként egyet a megfelelő akcióhelyre, ami az utazást, az építkezést vagy akár a kutatást is biztosítja. Amennyiben elég pénzünk van, akár még két akciót vásárolhatunk – ha pedig mindenki passzolt, jön a bevétel és az újabb forduló.

EVE: War for New Eden

Ami mindezt az alapvetően egyszerű felépítés mellett is még izgalmasabbá teszi, az a különleges harcrendszer. A kockadobáson alapuló csatákban nemcsak simán összecsapnak az ellenfelek, de három pályára, avagy orbitra állva a három eltérő hajóméret szerint tehetik ezt meg, mindegyik kategórián belül egy flottavezérhajót választva, annak tulajdonságait kihasználva, miközben a flottavezér mögé beosztott támogató hajók módosíthatják a kockadobások számát és eredményeit. Ettől egészen egyedi taktikázás alakul ki, ráadásul mindenki felhasználhat egy stratégiakártyát, amely valamilyen módon befolyásolja a harcot. Nem utolsósorban akár az alsóbb pályáról is támadhatunk az előrébb lévő flotta vezérére, ami még jobban megfűszerezi az egyébként sem unalmas csatákat.

Különösen tetszik, hogy az EVE: War for New Eden társasjáték készítésekor a Titan Forge Games tervezői nem áldozták fel a PC-s verzióra jellemző logikát a könnyedebb asztali játszhatóság oltárán. Ott van például a hajókat érintő DIF (Difficulty) érték, ami a kisebb hajóknál magasabb, míg a nagyobb gépeknél alacsonyabb – hiszen a kisebb járműveket valóban nehezebben találjuk el. Ez egyébként a PC-s játékból ismert Signature Radius (hajóméret/kitérési esély) és Tracking Speed (lövegtorony forgási sebessége) páros zseniális asztali leképezése, ami azonban csak a jéghegy csúcsa.

EVE: War for New Eden

Merthogy számos más olyan mechanika van a társasjátékban, ami a színtiszta logikára és az űrhajózási realizmusra épül. A már említett harci pályák lényege például az, hogy a leggyorsabb, legkisebb hajók (Frigate, Destroyer) képesek a legközelebbi pályákra manőverezni. Minél közelebb van egy hajó az ellenfélhez, annál korábban lőhet a harci fázisban, avagy egy fürge fregatt hamarabb pozícióba kerül és lő, mint egy behemót Cruiser vagy Battleship, amelyeknek idő kell, hogy lőtávba lassuljanak vagy beforduljanak a lomhaságuk miatt.

EVE: War for New Eden

Aztán ott vannak a rejtett technológiai fejlesztések, amelyek ugyan az analízis-paralízisre hajlamos játékosok legszörnyűbb rémálmát jelenthetik, de mégis kiváló lehetőséget biztosítanak egy lazább aszimmetriára, hiszen minden esetben a játékos dönti el, hogy a kimondottan vaskos pakliból éppen melyik négy fejlesztésen kezd el dolgozni. Ez valahol lemodellezi a katonai hírszerzést és a fejlesztési titkokat, elvégre egy csatában óriási meglepetést tud okozni, ha hirtelen előrántasz egy olyan technológiát, amire az ellenfél flottája egyáltalán nincs felkészülve.

Próbálom visszafogni magam, pedig az EVE: War for New Edenről még rengeteget lehetne beszélni. Bár az alapjáték is brutális méretű dobozban érkezik, ez lényegében a kötelező alkatrészek és a négy frakció teljes flottája miatt van. A játék pedig már ekkor is kiválóan működik. De akinek egy idő után túl egyszerű a négy frakció és az alapmechanika, az komolyabban is csavarhat a játékmeneten. Mert nemcsak vizuális csomagok érhetők el a kiadónál a zászlók, a nyersanyagok (ásványok és építőanyagok) és az épületek képében, de különböző extra bővítmények is.

EVE: War for New Eden

A Titan kiegészítő például behozza az igazán behemót űrhajókat, amelyeket egy, a kezdő rendszerhez csatolt külön játékostáblán építünk egészen addig, míg el nem készülnek, akkor pedig a hexák közötti csatlakozási vonalakon haladva minden esetben négy szomszédos rendszerre fejtik ki hatásukat. Nem mellesleg a győzelmi kondíciókat is megváltoztatják, elvégre a végjáték kezdetéhez már nem 10, hanem 12 győzelmi pontot kell valakinek összegyűjtenie, az pedig győzelmi kondíció, hogy a saját Titán is megépüljön.

EVE: War for New Eden

A Succession kiegészítő behozza a komolyabb aszimmetriát, mivel minden frakción belül hat új vezetőt tesz elérhetővé, akik mind más képességekkel és bevétellel rendelkeznek. Az ötödik játékosra tervezett Havoc expanzió pedig a kalózok képében egy olyan teljesen egyedi csoportosulást vezet be a játékba, amelyik átírja a szabályokat, több kezdő rendszerrel rendelkezik, a galaxisban pedig a káoszt és a bűnt terjeszti, amely tokenek formájában erősíti a frakciót a többi résztvevővel szemben. És persze szintén rendelkezik egy saját Titánnal, ami megint egy külön kiegészítő.

Kezdem… Az EVE: War for New Eden zseniális komponensekkel és dizájnnal rendelkezik. A minik minősége kiváló, de az egész látványvilág olyan, amibe nem nagyon tudok belekötni még akkor sem, ha csak az alapdobozt veszem figyelembe a tokenekkel és az egyszerűbb játékmenettel. A vizuális extrákkal és a bővítésekkel azonban teljesen egyedivé lehet szabni a társasjátékot, amelynél minden meccs más, minden alkalommal más események mentén zajlik le az űr meghódítása. A kimondottan jól elszeparált részekkel rendelkező inzert már csak egy apróság, ahogy a dobozba csomagolt mini tapadókorong is, amellyel a szorosan egymás mellett lévő űrszektor-lapkákat lehet könnyen megfordítani anélkül, hogy szétbarmolnánk a táblát.

Hozzáteszem, hogy bármennyire is jó ötletnek tartom a kiegészítőket, bizonyos frakcióvezérek képességei egyértelműen felborítják azt az egyensúlyt, amely az alapjáték jellemzője, míg a Titan kiegészítő képes elnyújtani a játékidőt – bár én nem értek egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint ez elrontja a játékmenetet. Nálunk három főnél 3 és fél óra alatt simán lement a Titan-meccs is, noha az azért tény, hogy a végén direkt rohantam néhány pont megszerzésével. Ennek azonban más stratégiai okai voltak, és nem az, hogy hamarabb hozzam el a játék végét. A modellek pedig gyönyörűek, ez vitán felül áll.

EVE: War For New Eden - Official Board Game Promo

The Pledge Manager on Gamefound is going live April 2024!

Nem értek egyet azzal sem, hogy az alapdobozban a négy nagy birodalom játékmenet szempontjából túlságosan hasonlít egymásra, és probléma, hogy a valódi aszimmetriát, az egyedi taktikákat csak a kiegészítők vagy a haladó technológiák hozzák be a játékba. Szerintem pontosan így működik jól a játék, és így jelent konkurenciát a sokkal komplexebb, szintén 4X űrstratégiák mellett, amelyeknek az előkészítése és elpakolása sokkal több időt vesz igénybe, szóval az itt tapasztalt 15-20 perc miatt sem nyafognék. Mert ugye minden csak viszonyítás kérdése.

A Roman Łakomiak és Radosław Dmochowski által tervezett War for New Eden szerintem egy nagyon jól sikerült adaptáció, amely hűen tükrözi az EVE világát, de attól különválasztva, asztali formában is abszolút megállja a helyét. Vérbeli 4X társasjáték, amely különleges alkalmakra szól. Bármikor nem ül le mellé az ember, amikor viszont igen, akkor rááldoz 3-5 órát és kellő figyelmet, hogy a hangulat vigye magával. Igen, a közel 140 ezer forintos teljes pakk méregdrága, pont mint a már bemutatott Cysmic, de a vizuális extrákkal nagyjából a feléért, vagy a teljesen core változatban már 50 ezer forintért megvásárolható alapjáték önmagában is elég lehet ehhez az élményhez. Szerintem megéri, mert a témában az egyik legjobb asztalkép és legáramvonalasabb mechanika a végeredmény, amelyhez már pénztárca és megszállottság tükrében pakolhatunk hozzá bármit, amire szükségünk van. Összegben ráadásul szerintem még így is jobban jövünk ki, mintha éveken át az online verzióba dobálnánk az érmét. És még csak szerverhez sem vagyunk kötve.

JÁTÉK

A hozzászólók közül valakit véletlenszerűen kisorsolok november 30-án, és a War for New Eden csomagban lévő EVE Online – Starter Pack kódját elküldöm neki üzenetben.