• Ismertető
• 2024.11.02. 15:00:00

Bájos árnyak - Legyél Te a leghatalmasabb árnyékmester!

Idézz magad mellé egy társat, öltsd fel árnyalakodat, gyűjts erőforrásokat, tanulj erősebbnél erősebb varázslatokat, és üsd ki ellenfeleidet!

"Te vagy az állatkirályság egyik legragyogóbb reményű harcosa – ám minél erősebb a fény, annál nagyobb árnyékot vet."

A Bájos Árnyak előkészületei során mindannyian választunk egy karaktert, és a hozzá tartozó játékostáblát magunk elé tesszük a cuki alapalakkal felfelé (Kétél Tündérrel, Aprókával, Aripofával vagy Gekkóborlóval). Beállítjuk a két tárcsát: az életerőnk kezdetben tizennyolc, az árnyenergiánk pedig nulla lesz. A táblánk jobb oldalán hagyjunk helyet a varázskönyvünknek - itt fogjuk gyűjteni a kártyákat.

Ezután felépítjük a térképet a hatszögletű lapkákból. Az Ősi rúna kerül középre, bal oldalára a Homokos sivatag, jobb oldalára pedig a Föld alatti vulkán. A maradék négy lapka egy-egy karakter otthona: a tündéré a Lebegő tó, a rókáé a Borostyán-hegy, a farkasé a Sötét erdő, a gekkóé pedig a Gombabarlang. Minden helyszínnek van egy egyedi képessége, amellyel a rajta ácsorgó hőst segíti: adhat erőforrást, életerőt vagy segíthet a védekezésben. Aki játékban van, annak a bázisa kerül be, körsorrend szerint haladva, a rúna alól indulva. Mindenki a saját otthonából kezd a fafigurájával. Ezután kiosztjuk a mezők mellé a varázslatokat: a sivatag mellé kerül a védekezésre való ellenvarázslat-pakli, a többi szélső helyszínhez pedig egy-egy varázslatot csapunk fel a főpakliból (ezek erőforrások, átalakítóvarázslatok vagy támadóvarázslatok lehetnek). A társpakliból három kártyát fedünk fel, a dobókockákat és a jelölőket pedig kikészítjük.

Aktív játékosként három fázisból fog állni a köröm. Először dobok az öt dobókockával. A kockákon piros, kék és lila joker - vagyis pirosnak és kéknek is felhasználható - kristálygömbök és drágakövek, valamint árnytöredékek és elátkozott kristályok szerepelnek. Ezeket a nyersanyagokat költhetem el a következő fázisban - plusz hogyha olyan lapkán kezdtem a köröm, amely biztosít valamilyen erőforrást, akkor még azt.

Dobás után négy akciópontot költhetek el. Minden akció egybe kerül, és ugyanazt többször is végrehajthatom. Átutazhatok egy szomszédos lapkára, begyűjthetem a lapkám melletti kártyát, vagy frissítésként lecserélhetem a felfedett lapot onnan, varázsolhatok a könyvemből, nem elátkozott, tetszőleges kockáim újra dobhatom, az elátkozottat pedig védelemmel eldobhatom.

A begyűjtött kártyámat az öt férőhelyes varázskönyvembe teszem, innen fogom tudni használni a varázslás segítségével. Ezért a két akcióért nem csak akcióponttal, de általában adott erőforrásokkal is fizetnem kell. Bizonyos támadásoknál lehetőségem van rá, hogy többet fizetek be, de nagyobb sebzést is osztok ki. Minden támadásnak van egy hatótávolsága, amely meghatározza, melyik lapkákról választhatom ki az áldozatomat. Az utazás emiatt, a különböző kártyák megszerzése és a helyszínek egyedi ereje miatt is nagyon fontos.

A harmadik fázisban elnyerem a megmaradt árnytöredékeket: ennyit állíthatok az árnytárcsámon. Hogyha megszereztem a harmadikat, magamra ölthetem az árnyalakomat (Túlél Tündért, Katasztrókát, Parapofát vagy Gekkórságot), és megidézhetek egy felfordított társat a társportálból. Ezután az árnytöredékek arra lesznek jók, hogy az egyedi képességem aktiváljam. Ezt mindig a második fázisban tehetem majd meg, a használata pedig nem kerül akciópontba, csak a töredékekkel kell fizetnem érte.

A fázis fájdalmas része pedig, hogy minden megmaradt elátkozott kristályért elszenvedek egy-egy sérülést, majd eldobom a megmaradt erőforrásjelölőim és kockáim.

Ha nullára csökken az életem, kiesek. Ha csak egy valaki marad játékban, ő nyer, ő lett a leghatalmasabb árnymester.

A Bájos Árnyak a Bájos Kis Bestiák világában játszódó, de attól teljesen eltérő játék, más játékmenettel, még erősebb konfrontációval, de a megszokott minőséggel, pörgéssel és izgalommal. A tárcsák állítgatása, a kis fafigurák rakosgatása és a kockák dobálása szuper érzés, a grafika gyönyörű, az elnevezések ötletesek.

Bár a Bájos Árnyak stratégiai játékként van hirdetve, én inkább taktikainak érzem, ahol igyekszem a legjobbat kihozni az adott körömből. A dobókockák és a varázslat-, ellenvarázslat- és társkártyák véletlen sorrendje miatt a szerencsefaktor óriási, és nem igazán lehet előre tervezni. Sokszor hiába van tele a könyvem erős varázslatokkal, kedvezőtlenül dobok, így nem tudom kihasználni azokat, máskor meg hiába frissítek egy szimpatikus varázslatért. Ennek a véletlennek, a partinként változó térképnek, az egyedi képességgel bíró lényeknek és helyszíneknek, valamint a változatos társaknak köszönhetően az újrajátszhatóság óriási.

Nagyon megosztó, hogy ki hány fővel élvezi a legjobban a harcot: mivel a játék kiesős, három vagy négy főnél megeshet, hogy már a parti legelején kiesek, és fél órán át csak nézőként lehetek jelen, két fővel viszont nincs választásom, hogy kit ütök. Ketten kicsit olyan, mintha az Unmatched cuki, leegyszerűsített, szerencsével teletolt verziójával játszanánk.

Hogyha szereted az Unstable games játékait, most sem fogsz csalódni! Cukiság, pörgés, és töménytelen konfrontáció vár Rád a Bájos Árnyakban.

"Fedezd fel az erőt. Aknázd ki a hatalmadat. Add át magad a sötétségnek."