• Kedvcsináló
• 2023.05.20. 17:10:00

Heat: Padlógáz – Need for Heat [Társalgó]

A kezdeti Formula One-versenyek világát és hangulatát hozza el asztalra a Heat: Padlógáz, mely híre alapján az eddigi legjobb versenyjáték, amivel találkoztunk.

A Heat: Padlógáz a korai Formula One-versenyek világát tárja elénk, mikor még szivar alakú autókkal, szinte nulla bizonsági berendezéssel és padlógázzal száguldottak végig a pályákon. Bár autóversenyeket régebben is tartottak már, az első hivatalos F1 bajnokságra 1950-ben került sor, és azóta nem telt el gy év, hogy ne került volna megrendezésre. Ha a társasjátékunkat nézzük, akkor 1961-ben csatlakozunk a motosportok non plus ultrájához, ahol nagyjából ekkortájt vették át az uralmat a középmotoros járgányok. Bár nyilvánvaló okok miatt a sportot uraló igazi gyártókkal nem találkozunk, a hangulat abszolút a helyén van. Vajon a játék is?

A játék előkészületei mindössze a négy versenypálya egyikének, továbbá egy szimpatikus szín és tartozékainak (játékostábla, autó, sebváltó és pakli) kiválasztására, valamint a rajtrácsra sorakozásra szorítkoznak. De nem okoznak fejfájást még akkor sem, ha a rendelkezésre álló összes, tetszés szerint és szabadon kombinálható kiegészítő modult szeretnénk az asztalon tudni. Persze az első játékot ezek nélkül ajánlott elkezdeni, de ha már így szóba kerültek, összesen négy közül válogathatunk: ott a garázs-modul, melynél némi draftolás után aszimmetrikus paklikkal játszhatunk; a legendák-modul, mely nagyon egyszerűen kezelhető, nem-játékos ellenfelekkel bővíti a rajtrácsot; az időjárás-modul, mely mindenféle módosítókat ad a pálya egyes szakaszaihoz; és a bajnokság, mely eseményekkel és négy versenyen át tartó rivalizálással teszi teljessé a játékot.

A játék kilenc fázisból áll, de nem mindegyikre van minden esetben szükségünk. Alapvetően két fontos lépésből, ellenőrzésekből és némi adminisztrációból áll egy kör. No, meg egy sor döntést is meg kell hoznunk, mérlegelnünk, kockáztatnunk, és legalább egy lépéssel előre terveznünk – magyarán azért nem olyan egyszerű a dolog, mint elsőre tűnik. De lássuk a két alapvető lépést: először meghatározzuk a sebességfokozatot, melyet legfeljebb kettővel állíthatunk fel vagy le; az éppen aktuális fokozat pedig meghatározza, hogy hány kártyát vagyunk kötelesek kijátszani a kezünkből. A kijátszott kártyák összege pedig megadja, hogy hány mezőt haladhatunk pöttöm autónkkal a pályán. Csakhogy a versenypálya ugye nem csupán egy szál egyenes, akadnak kanyarok is. Az ezeket jelölő kanyarhatárt csak meghatározott sebességgel léphetjük át, vagy a különbözet után a játékostábla motor-részéből hőkártyákat kell eldobnunk. Ha nem tudjuk kifizetni a különbözetet, akkor autónk kipördül, és erre a fordulóra a kanyarban ragadunk.

És elsőre fel sem tűnik, de itt van elrejtve a játék egyik nagy csavarja: az eldobott kártyákat ugyanis először a paklinkba, majd onnan a kezünkbe húzhatjuk. Ám a motorba a soron következő reakció-fázisban, a kijátszott kártyákon és a játékostáblán szereplő ikonok után járó, esetleges extra lépésekkel tehetjük csak vissza. Magyarán be kell osztanunk a hőkártyákat, csak a megfelelő pillanatban bevetve őket, majd a későbbiekben kijátszott kártyával, vagy sebességváltással visszapakolni a motorba. Közben stressz-kártyák is a kezünkbe kerülnek a pakliból, melyek kijátszásával némi véletlenszerűséggel is számolnunk kell, ugyanis learakásuk után addig húzunk lapokat, míg egy sebességkártyát nem fedünk fel, és ezt a módosítót kötelesek vagyunk alkalmazni is.

[Cikk folytatása]

[Társalgó] Heat: Padlógáz - Need for Heat

A kezdeti Formula One-versenyek világát és hangulatát hozza el asztalra a Heat: Padlógáz, mely híre alapján az eddigi legjobb versenyjáték, amivel találkoztunk. A Heat: Padlógáz a korai Formula One-versenyek világát tárja elénk, mikor még szivar alakú autókkal, szinte nulla bizonsági berendezéssel és padlógázzal száguldottak végig a pályákon.