• Kedvcsináló
• 2023.03.29. 15:30:00

Carpe Diem – Római kirakós [Társalgó]

Már megint a rómaiak... ezúttal Stefan Feld tolmácsolásában helyezünk le lapkákat egy virágzó város alapjaiként.

Stefan Feld neve talán ismerősen csenghet, elég a The Castles of Burgundy vagy a City-sorozat (Hamburg, Amsterdam, New York, Marrakesh) címét megemlíteni, de nálunk a Kokopelli és a régebbi Bora Bora társasjáték szabályait újragondoló Cuzco is megfordult már. Az biztos, hogy a játéktervező nagyon szereti a városokat, ezt támasztja alá cikkünk alanya, a Carpe Diem is – az először 2018-ban megjelent játékban ugyanis római patríciusokat alakítunk, és a feladatunk a legnagyszerűbb város megépítése.

A legnagyszerűbb város megalapításához pedig először is egy várostáblát és annak a játék végi pontozáskor fontos szerepet betöltő, négy darabból felépített keretét kell kiosztanunk mindenkinek. Emellett előkészítjük a központi játéktáblát is, a közepén található hét „piacteret” négy-négy épületlapkával és patríciusainkkal, oldalt pedig a „fórumot” a célkártyákkal töltjük fel. Végezetül a játékossorrend szerint meghatározott kezdő győzelmi pontkészletet is kiosztjuk, amit itt szokatlannak nevezhető módon kártyákkal tartjuk számon. A győzelemhez eme lapokból kell a legtöbbet begyűjtenünk, összesen négy körön és körönként hét fordulón át.

Egy fordulónk során az első a piac fázis, ekkor kezdésnek mindig patríciusunkkal mozgunk egy szomszédos piacmezőre, utána annak kínálatából kiválasztunk egy épületlapkát, amit a táblájukra helyezünk. Ügyelve közben arra, hogy a lapkákat mindig érintőlegesen helyezhetjük csak le, és természetesen egy épületkezdeménynek a neki megfelelő folytatással kell találkoznia. Az esetlegesen elkészült egy, kettő vagy négy mezőből álló házakért és termőföldekért terményt, kenyeret, pénzt vagy egyéb előnyöket zsebelhetünk be, a villákon pedig a kémények száma fontos. Mindezt a kör végén válthatjuk győzelmi pontra, oly módon, hogy a fórumon két kártya közös oldalára helyezzük egy jelölőnket, ezzel vállalva azt, hogy az azok felső felében látható feltételeket teljesíteni tudjuk. Persze egyáltalán nem biztos, hogy ez mindig sikerül, ekkor négy győzelmi pontunknak inthetünk búcsút. A negyedik, utolsó kör fórum fázisa után jön a végső pontozás, ahol megmaradt terményeink, szökőkutakkal szerzett és teljesített célkártyáink, valamint a városunk keretén meghatározott épületek még pontot hoznak a konyhára.

Nem lenne teljesen igaz, ha azt állítanám, hogy a Carpe Diem ugyanúgy működik két játékossal, mint néggyel. Egy apró szabálymódosításnak köszönhetően – amint két lapkára csökken egy piacmező készlete, a maradékot el kell dobni – másképpen kell előre gondolkodni, mint négy játékos esetében. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet „csiki-csukizni” két roppant szimpatikus mező között, így ugyan a szó szoros értelmében a szabály elvesz a lehetőségeinkből, de véleményem szerint valójában hozzáad a játékélményhez, taktikázáshoz. A játékosszám növekedésével pedig egészen megváltozik az élmény, többet vagyunk útban egymásnak, nyilvánvalóan nő az emberi tényező jelentősége és kiszámíthatatlansága. A pontgyűjtés is taktikázást igényel, ha ugyanis két kártyát „lefoglaltunk” a fórumon, a jelölő kettejük közül nem távozik, ezzel azt a kombinációt még egyszer már nem pontozhatjuk le.

[Cikk folytatása]

[Társalgó] Carpe Diem a Gamewiztől - Római kirakós

Már megint a rómaiak... ezúttal Stefan Feld tolmácsolásában helyezünk le lapkákat egy virágzó város alapjaiként. Stefan Feld neve talán ismerősen csenghet, elég a The Castles of Burgundy vagy a City-sorozat ( Hamburg, Amsterdam, New York, Marrakesh) címét megemlíteni, de nálunk a és a régebbi Bora Bora társasjáték szabályait újragondoló is megfordult már.