• Kedvcsináló
• 2020. okt 11. 7:00
• Link másolása
  Megosztás

Scythe: Hódítók a messzeségből + Csapás a fellegekből [Társalgó]

Egy borzasztóan tehetséges művész és egy borzasztóan tehetséges játéktervező találkozásából már-már elkerülhetetlen volt, hogy jó dolog szülessen, a Scythe pedig ennek maximálisan eleget tett. Megnéztük az ikonikus stratégiai játék első két nagyobb kiegészítőjét, melyek új frakciókkal, új egységtípussal és a végjátékot felforgató szabályokkal bővítik Jamey Stegmaier játékát!

A társasjátékok világának „tyúk vagy a tojás” kérdése legalább annyira örök, mint az élet más területeinek hasonló problémakörei – csak itt a téma és a játékmenet hadakozik egymással, vagy legalábbis e fölött azon felek, akik esetlegesen elemző szemmel közelítenek egy-egy címhez. Az ugyanis tagadhatatlan, hogy a napjaink társasdömpingjében elég sok az olyan sikeres, népszerűségi listákon impozáns helyet elfoglaló társas, ahol azt érezni, hogy a téma igazából csak a jó előre kigondolt összefüggések és algoritmusok ízléses csomagolása, vagy fordítva, a játékmenet igazából csak kifogás ahhoz, hogy egy korszak, egy szituáció, egy szakma megelevenedjen az asztalok körül. Akármi is legyen az igazság, az egészen biztos, hogy a Scythe nem jöhetett volna létre a lengyel Jakub Różalski nélkül, aki egy komplett univerzumot épített fel a rajzasztala mellett, melyből megszületett minden idők egyik legjobb társasa. Mondom ezt nemcsak én, teljesen szubjektíven, de a Boardgamegeek is, amely a stratégia kategóriában jelen sorok írásakor a 12., a társasok összesített listáján pedig a 11. helyre sorolja a 2016-ös klasszikust.

[Cikk folytatása]