• Kedvcsináló
• 2020.06.15. 11:09:00

Friss szerzemények - Ügyességi társasjátékok

A magyar társasjátékos közösségben általánosnak mondható, hogy az ügyességi társasjátékokat nem igazán veszik játékszámba. Bevallom ez sokáig rám is igaz volt. A Carcassonne Katapult kiegészítőjéről hallva, eltartott kisujjal tartottam el a fülcimpámat is. Egy valamire való társasjáték, csak az agy reflexeit és izmait veheti igénybe. A többi csak valami ócska trükk lehet. Gondoltam...

Aztán tavaly egy társasjátékos rendezvényen megismertem a Klaskot, majd lehetőségem volt cikket is írni róla és ez alapjaiban változtatta meg a látásmódomat. Az volt a probléma, hogy nem a helyén kezeltem az ilyen típusú játékokat. Ezek nem azok, amelyre egy játékestet fel lehet fűzni, viszont a lefáradt agy pihentetésére, egy jó nevetgélésre, esetleg gyerekek lekötésére tökéletesen alkalmas levezető, felvezető vagy köztes fillerek lehetnek.

Így amikor szembejött a Gémklub egyik kuponakciója, akkor hezitálás nélkül dobtam a kosárba néhány botrányosan olcsó ügyességi játékot. Ezeket szeretném röviden bemutatni.

Tulajdonképpen nem is értem, miért nem durrant nagyot ez a játék itthon: a spagettiwestern népszerű, a Bang és a Vadnyugati legendák is. A tízmillió szövetségi kapitány hazájában a gombfoci sem áll távol az emberektől.

A Vigyázat, Vadnyugat ugyanis egy western témába oltott gombfoci játék, azonban a pöckölt korongok itt nem a labdát, hanem a mozgó cowboyokat és a kilőtt lövedékeket jelképezik. Különböző tárgyak és speciális szabályok árnyalják az egyszerűnek tűnő játékmenetet. A játék 2-10 főig játszható 10 kalandon keresztül, és az ördögszekéren kívül minden jellegzetes tereptárgyat megtalálunk benne, a whiskyshordótól kezdve, a temetkezési vállalkozó irodáján át, a kaktuszokig. A kalandokban (melyek szabályokban is mindig kicsit eltérnek az előzőektől) a sherif és csapata küzd a banditák csapatával. Egy merő  klisséhalmaz az egész, de a westernzsánernek ez kell. Az alkatrészek minőségiek, és még remek inzertet is kapott a játék.

Forrás: gemklub.hu

Ismeritek azt a sztorit, amikor a kincsvadász, a falusiak figyelmeztetései ellenére mégis belép a dombtetőn álló, mindig sötétségbe burkolózó, de villámok által rendszeresen megvilágított, esőben ázó, ódon, elhagyatott kúria ajtaján? Igen, ez az a sztori, vagy legalábbis ezzel kezdődik. Az még hagyján, hogy mindenféle förtelmes szerzetek (óriáspókok, kígyók, hatalmas lebegő szemek, szellemek) állnak hősünk és a vágyott kincsesládák közé, de ráadásul még a ház elátkozott is, és vadul rázkódni kezd. Ember vagy pók legyen a talpán, aki megbirkózik a feladattal. Szellemet, kígyót és hatalmas lebegő szemet most azért nem írtam, mert nekik nincs talpuk, vagy legalábbis nem éri a földet.

Tehát adott egy épület, 8 szobával, 4*2-es elrendezésben, minden szomszédos szobát egy ajtónyílás köt össze. Ez a Panic Mansion. Ebbe kerül az összes fent felsorolt entitás és néhány kincsesláda. A feladatunk az, hogy az aktuális szobakártyán látható szobába rázzuk azokat és csak azokat a játékelemeket, amelyek a másik kártyán láthatóak. Bonyolultnak tűnik? Nos igen, az. A kígyó mindenbe beakad, a szemgolyók mindenhova elgurulnak, a pókok jobban tapadnak a felülethez…

A különféle formák és anyagok kombinációja igazi kihívássá teszi a feladatok teljesítését.

Ha azt látod, hogy (legfeljebb) négy ember egy-egy kartontálcát fogva, izzadva, anyázva, nevetgélve, olyan mozdulatokat tesz, mint egy aranymosó, akkor valószínűleg Panic Mansiont játszanak. Ha meglátod a játék dobozát is, akkor szinte biztos lehetsz benne. Apropó doboz. A hátoldalán van egy vastag fólia, és úgy van becsomagolva, hogy az érdeklődő még kibontás előtt ki tudja próbálni a játékot.

Forrás: gemklub.hu

Ez a harmadik szerzeményem, és talán leginkább olyan játék, ami az ügyesség mellett más készségeket is igényel. Adott két fémtálca, rengeteg mágnesezett szivacselem, fagolyók, rudak, homokóra. Szükség van még két mindenre elszánt labirintusépítőre, akiknek aztán Thészeusz szerepében is be kell mutatkozniuk (viszont Ariadné fonala nélkül). A játék ugyanis két részből áll. Előszös mindkét játékos megépíti a megoldhatatlan labirintusát, majd kicserélik a tálcáikat és megoldják a másikét. Hogy mi ebben az ügyességi elem? Hát az, hogy egy golyót kell végigvezetni a pályán. Ennél fogva a tervezés/építés is könnyen elmegy abba az irányba, hogy nem szemmel nehezen megoldható labirintusok készülnek, hanem olyanok, amelyek, könnyen zsákutcába vezetik a guruló golyót, ahonnan aztán nehezen lehet kilavírozni. Észvesztő, nem? Ezzel ugyanis időt lehet veszteni, és az ellenfél esetleg hamarabb befejezi a feladatot. A megoldás előtt a farudakkal ellenőrizni kell, hogy át tudnak-e jutni a golyók legalább egy útvonalon keresztül.

Forrás: gemklub.hu

Összességében elégedett vagyok a “vadászattal” és az elejtett “zsákmányokkal”. Mindegyikben megvan az a plusz, az az egyedi, amiért szerethető. És amiért nyugodtan helyet kaphat egy gémer apuka gyűjteményében. Biztosan elő fognak kerülni, akár mint egy nevetgélős, lazító játék egy-egy agyzsibbasztóbb darab után, akár egy apás-fiús program részeként, mert családi játékként mindegyik remekül megállja a helyét.