Ez azért is nehéz téma, mert nálunk például nagyjából az egy óra, ami lélektanilag belefér, tehát a legtöbb játékunk inkább gyors és pörgős, ezért nem vagyok híve az eladásnak sem, mert amiket szeretünk, úgyis előkerülnek. A nehézség tényleg, hogy egy idő után kevés a hely, viszont iszonyú sok jó játék van és folyton jönnek újak. Talán kicsit olyan ez, mint a könyvek, van akinek rengeteg könyve van, van, aki inkább kölcsönöz, de mondjuk könyv terén én nem vagyok az újraolvasás híve, ezért járok könyvtárba, míg a játékok újra és újra előkerülnek. Viszont ugye mivel nálunk inkább sok gyorsabb játék van, no meg gyerekkompatibilisek, ezért a darab szám is több, de azokból azért tényleg jónéhány kártyajáték, amiket simán egy-egy lazább délután is elő lehet kapni. De bevallom azoktól is nehezen válok meg, amiket nem használunk annyira, talán majd életkorilag lesznek távozó játékok, amikből a legkisebb lassan kinő és nem veri ki a balhét, ha eladásra kerül, mint pl. egy Lotti Karotti, ami már nem igazán kerül elő, csak amikor elkezdek agyalni rajta, hogy meg kellene válni tőle, akkor tuti, hogy pár nap múlva leveszi a polcról a lányom. :D
Egyébként, amiket eladtok azok olyan játékok, amiket nem annyira kedveltetek meg, vagy ami már unalmassá vált? Sose tudom ezt igazán, mert valahogy mi minden játékot szeretünk és tuti, hogy ami régebben volt terítéken újra előkerül majd. Maximum tényleg olyat tudok elképzelni eladásra, ami nagyon nem jött be, de mivel igyekszünk kipróbálni a játékokat és utána nézünk, ez igen ritka esemény. Így nehéz készletet optimalizálni, hogy minden kell. :D

Én is erősen agyalok rajta, tuti, hogy először majd kipróbáljuk, mert például az Álomház kiegészítőt se nagyon használjuk. Mi eleve csak hárman játszunk, ha a kisebbik nagyobb lesz akkor is max négyen, szóval én például nem érzem egy kiegészítő erejét abban, hogy többen lehet vele játszani onnantól. A Cascadia szépsége pont az, hogy nagyon egyszerű, mégis gondolkodós játék, de én is attól félek, hogy a kiegészítő csak ezt az egyszerűségét venné el, mint ahogyan az Álomháznál is ezt érezzük. Nekem is nagyon kérdőjeles a kieg.

Ez egy szuper kisebbekkel is játszható játék, amivel tanulható egy kis taktika, beleérzés, hogy vajon mit tesz majd le a másik és ez amúgy cuki grafikával ötvözve. Árban pedig igen kiváló, gyakorlatilag ennyiért ajándék és mégis egy lépeketős kis taktikus játékot kapun kézbe. A pályát is kártyákból építjük össze, ahol maga a doboz a cél. A bábuk zöldségek, mi pedig kártyákkal operálunk. Mindenkinek állatok vannak a kezében, amikből egyet tesz le maga elé képpel lefelé, aztán egyszerre fordítjuk fel. Van, amivel fixen egyet léphetsz, de van amivel akár hármat is, ám a kutya például elijeszti a tyúkot és a nyulat, így ők nem adnak lépést, ellenben a kutya annyit ahányat sikerült elijeszteni. Figyelni kell arra mit játszottak ki a többiek, hogy vajon mit fognak következőre, hiszen nagyon is számít, hogy mondjuk az ő lapja üti-e a tiédet, vagy épp ellenkezőleg összejátszanak és így többet léphetsz. A végén pedig, vagy akár csak két lap kijátszása után visszahívod a síppal a kezedbe az állatokat és újra teljes csapattal indulsz. Az győz, aki így legelőször lépi át a célvonalt.
Talán a takika része miatt mondhatjuk, hogy 7 éves kortól ajánlott, de egy ügyes 5-6 éves szerintem már simán elboldogul vele és tud nagy meglepetéseket okozni. Tökéletes átmenet a dobsz-lépsz játékokból, mivel lépegetünk, de még sem a szerencse dönti el, hogy mennyit, hanem a többiek cselekvése, egy kis intuíció és egy csipetnyi gondolkodás. E mellett pedig tényleg igen kedvező ára van, hogy helyet kapjon kisgyerekes családok polcán. :)

Ebben amúgy van valami. Amikor megvettük az Erdőt szülinapomra én lelkesen gyűjtöttem mindenfélét, mert szép, a férjem meg nekiállt még utána is olvasni (a kis galád :D), hogy mik a legjobb kombók. Mondjuk azóta már azt is kipróbáltuk, hogy kitiltjuk az általa kedvelt szarvas-farkas részleget a játékból, és úgyis nyert. Szóval nálunk az Erdő, amit hiába én szerettem volna, csak néha szavazunk rá a lányommal, mert úgyis a férjem nyer. :D

Huh, hát nálunk változó, a férjem durcizós, de nála inkább a fárdtság hozza ki, ha valami nem ért, nem jól magyarázunk el és ezért hátrányban érzi magát, mert úgy érzi azért nem nyert, mert nem volt jó a szabály magyarázat. Azért ezzel szembe megy, amikor a Macskák szigetében két játékok játszottunk le úgy, hogy egy idő után rájöttünk a lányommal félreértett a szabályban a férjem egy részt, amitől folyamatosan előnyben volt. Azt nem vette annyira zokon. 😆
De például az említett Azult a lányommal szavaztuk le sok sorozatos vereség után. Nálam azt hiszem hangulat, vagy kedv függő is ez. Van, hogy végignyomunk egy hétvégét és semmiben se nyerek, vagy mindenben második leszek és nem zavar. Ha mondjuk a lányaim nyernek, az se zavar, de vannak játékok, amiknél jobban fáj és ott én is tiltólistára tudom tenni egy időre, vagy inkább ritkán elővenni, mint pl. az Erdő. De pl. a Pontsalátában azt hiszem még sose nyertem és ott valahogy nem zavar a dolog. Meg amit én tudok magamról, nehezen viselem a konfrontálódást. Volt egy elég húzós első Citadella játékunk, aminél folyton lerabolt a férjem az első körökben. Ott volt egy kis sértődésem. 😅 Igyekszem ezekben is fejlődni. :D De mondjuk abban a játékban végül felszívtam magam, legjobb védekezés a támadásba mentem át és végül én nyertem, hiába szórt a játék közepén villámokat a szemem. Nem véletlen, hogy a társasjátékozás remek jellem fejlesztő is, ha az ember látja utólag miben viselkedett gázul, igyekszik javítani rajta. Előtudnak jönni az ijesztő jellemvonások néha. :D

Csak úgy értettem, buszon játszottunk a Calaveraval, amiben ugye a kocka dobás a lényeg. :)

Ez tényleg elég kényes téma. Sajnos osztom azt a véleményt, hogy különösen hátrányos helyzetünk van, mivel nem épp a legjobb gazdasági helyzetben vagyunk és ahhoz képest azért húzós árak vannak. Én ezt inkább kompenzálom azzal, hogy használtan szerzek be játékot, vagy igyekszem kipróbálni társasos eseményeken, klubokban, hogy azt vegyük meg, ami tuti bejövős és nem kerül majd eladásra. Egy év alatt már sokkal megfontoltabbá váltam, mint amikor elkezdtük a "gyűjtést". Ettől függetlenül mi is szoktunk viccelni azzal, hogy ha elmegyünk négyen kajálni, akkor abból milyen játékot lehetett volna venni. :D
Én még csak Sheinről rendeltem csatos dobótálcát, az teljesen pöpec, buszos Calevarához kiváló. Kockát is néztem már ki, de nem csábultam még el, mert amúgy van bőven kockánk, csak szépek na és jó eséllyel előbb rendelek onnan egy szettet, mint hogy megvegyem itt drágábban. Játékot viszont én se vennék, mert jó eséllyel silányabb a minőség, és így nem éri meg, hiszen olyanokat vásárolok, amikkel tudom, hogy fogunk játszani, akkor már legyen minőségi. De pl. legot már vettem, vagyis lego utánzatot, ilyen mini verzióban, hát rendesen küzdelmes volt összerakni. Vagy pl. 3D kirakót, amit ugyanúgy csont ugyanazt lehet megvenni itthon is, csak jóval többért. Az ilysmi nekem mindenképp megéri.

Nem tudom van-e erre külön topic, úgyhogy itt teszem fel a kérdést. :) Van olyan játékotok családilag, amiben mindig nyertek, vagy pont ellenkezőleg sosem sikerül? Min múlhat ez? Kinek mire áll rá az agya jobban? A legtöbb játékunknál azért számít a szerencse faktor is, hiszen benne van a pakliban, hogy nagyon nem jól jönnek a lapok, építő elemek stb. Ennek ellenére vannak játékok, amiknél már sportot űz a család belőle mikor sikerül győzniük végre. :D

Az utóbbi időben nálunk ilyen pl. a Savannah Park, Akropolisz, vagy a Cascadia, eddig minden partyt én nyertem, bár legutóbb már utóbbiban egészen közel került a férjem és a lányom. Ellenben pl. a Coffee Rushnál (hiába, hogy én kaptam karácsonyra... áruló a játék :D) minden elkalommal én vérzék el először és árasztanak el a megrendelések és a szülinapomra kért Erdőben is mindig a férjem nyer. De például a Következő megálló Londonban, vagy az Utazás a múltba-ban túlnyomó többségében a nagylányom szokott tarolni, kifejezetten küzdök, hogy néha sikerüljön nekem nyerni. Volt, hogy egész magas pontszámot értem el végre, öröm és boldogság volt és még akkor is neki lett pár ponttal több.
Az utóbbi időszak legmeglepőbb játéka viszont e téren számomra az Azul. Valami átkapcsolt nálam, mivel régen egyszer kölcsönzősen próbáltuk ki és hát elsőre nagyon elment tőle a kedvünk a lányommal, mert a férjem nyert egymás után négy partit. Egyet aztán nagy nehezen sikerült nekem is, de nem lettünk lelkesek. Aztán így majd egy év eltelte után mégis azon tanakodtunk, hogy maga a játék jó, vegyük meg. Meg lett használtan és hát azóta küzdenek, mert egyszer se sikerült legyőzniük. Már külön edzést tartottak ketten, én meg már drukkolok, hogy ne legyek első. :D

Szóval vannak olyan játékok, amikben hasonlóan egy-egy személy kiemelkedő a családban nálatok? :)

Nálunk nagy kedvenc, már beszereztük a következő részt is, ha a végére érnénk ne legyen probléma. A lányaim önállóan is leülnek vele játszani, hogy bonthassanak borítékot és nagyon bejött egy másik kis ovis társnak is, akinek ajánlottuk. Mondjuk az idős óvónéni nem tudom mit gondolhatott, amikor a nagycsoportos lányok zombi ölésről beszélgettek. :D
A szabályok pofon egyszerűek, bár aztán bonyolódnak, ahogy fejlődik a játék, a karakterek és a zombik is. Nekünk volt szabály, amit el kellett kétszer olvasni, hogy felfogjuk, de lehet, hogy volt, amikor fáradtak voltunk. Picit talán aránytalanul érkeznek a karakterfejlődések, ami nekem minimálisan negatív. Mi ugyanis főleg négyen játszunk és mindenki mindig ugyanazzal a karakterrel megy. (Spolier: Nekem és a kisebbik lányomnak még nincs képessége, de a férjem már klónt is kapott, na mi is várjuk a fejlődést. :D) A grafikája szerintem remek a játéknak, valahogy nekünk négyen jobban fekszik, mint ketten, de lehet hogy számít, hogy vannak a családban mázlistábbak, akik sokszor dobnak üres kockát és így nem jön újabb zombi. :D A küldetések is szerintem jó arányban vannak, szépen lehet haladni, de azért nem is túl gyorsan, hogy hamar kifusson a játék. Én mindenképp ajánlom főleg olyan családban, ahol van akár egy kisebb gyerkőc, aki nehezen viseli, ha nem nyer. :)

Szerintem ez egy szuper gyerek játék! Gyors, 4-5 éves kortól is már simán mehet és nagyon szép. Ez a láda nyitogatás pedig különösen elvarázsolja és izgalomban tartja nem csak a gyerekeket. :D
A tábla magába a dobozba helyezhető bele, ahol ugyanazzal a bábuval lép mindenki, ugyanis kockákkal dobálunk a játék során. Addig léphetünk, amíg a kockák alapján nem akadunk el, azaz nem lesz minden kockán Zzz, mert akkor bizony elfáradunk, és ott marad a pályán a figura, amivel jelentős lépéselőnyt adunk a következő játékosnak. El kell hát dönteni, hogy amikor már több alvás jelecskét is dobtunk inkább érdemes megállni és magunkhoz venni egy kulcsot a meglévők közül, vagy kockáztatni és megpróbálni tovább menni. A kulcsokból minden színből öt van, amiből három nyitja a ládát, kettő pedig nem és minél tovább jutunk az úton annál több rubint vehetünk ki a kincses ládából, amikor sikerül kinyitni. Izgalmas, hogy vajon a megszerezett kulcs nyit, vagy sem, vagy mikor érdemes megpróbálni tovább haladni inkább és kockáztatni. A nem jó kulcsok sem haszontalanok azért, mert amikor minden kockánk Zzz-re jön ki, akkor beáldozva egy rossz kulcsot visszakapjuk őket és tovább mehetünk a pályán.
Nálunk az öt éves kisebbnek nagyon tetszett, játékon kívül is szívesen szórakozik a kulcsokkal, de maga a játék is bejött a családnak. :)

Ez kicsit azt hiszem olyan, mint a karácsony. Tudom környerez védelem, kevesebb csomagoló anyag kellene, de főleg ahol kis gyerekek vannak igenis élmény a bontogatás. Ez nálunk is így van két gyerekkel, ezért én kb mindent szépen külön csomagolok, annál tovább tart ez a bontogatós izgalom mindegyikünk számára, mert én imádom nézni is, amikor előkerül az ajándék. :) Társasoknál már mondjuk nem zavar, ha nincs átlátszó fólia, hiszen tudom mi van alatta, mivel ugye átlátszó. Szóval nekem nem volt gond az Erdőnél sem, hogy nincs rajta zacskó és jópár játékunk eleve használtan került hozzánk, így hát ugye azokon sem volt.
Én azt is furinak tartom, amikor valaki visszaheggeszti rá a csomagolást, mi igyekszünk vigyázni rájuk. Leginkább hétvégén játszunk és azért igyekszünk annyira vetésforgózni, hogy így kevesebb a kopás, mert nem mindig egy-egy játékot nyúzunk agyon. Azért persze néha rá kell szólni a legkisebbre, hogy vigyázunk a játékra, de már ügyesen tanulja, hogy a játék érték, meg hát idővel, amit kinövünk eladjuk majd úgyis, hogy legyen hely az újaknak. :) Amiket, mi mindig kibontunk egyből, megnézzük, kinyomogatjuk a kinyomgatni valókat akkor is, ha nem azonnal tudunk elkezdeni játszani.

KMO-ban próbáltuk ki a végefelé, szóval addigra már lezsibbadt aggyal estünk neki, de így is tetszett. Három fővel kiválóan működik. Nem hosszú, de mégis gondolkodós. Lehet kicsit a többiekre is építeni. Tényleg nem lenne rossz a mélyített pakoló felület, én is adtam volna picit többet a játékért, hogy ez legyen benne, de így se vészes. Amúgy kiváló alkatrészek vannak és nekem is tetszik az a retro külső. Jól felépített szabályrendszere van, nálunk eleve bejövősek szoktak lenni az építkezős játékok, ahol valami szép dolog alakul ki a végére. A játék amúgy egyszerű, építgetjük a közös városunkat. Minden új területnek meg vannak a maga építőanyag szükségletei. Ahogy sikerül valami teljesíteni bónuszokat kapunk, vannak területek, amik kombóznak egymással, ezeket érdemes egymás mellé tenni, vagy akár másik játékos mellé és mérlegelni, hogy ha neki is adunk pontot, mi kapunk-e annyival többet, hogy jobban járjunk. Szerintem érdemes kipróbálni és nekem fel is keltette a figyelmem Pierrot többi játéka iránt, reméljük majd sikerül azokat is kipróbálni, ha jól láttam készülés alatt van több is már. :)

Legutóbb a KMO-ban volt lehetőségünk több játékot is kipróbálni. Elsősorban azokra mentünk, amiket a legkisebb öt évessel is játszani lehetett. :)

Szilaj társasjáték: A kicsinek tetszett, de azt hiszem nekünk már olyan "kinőtt" kategória, de egyébként remek játék arra, hogy a szimpla dobsz-lépsz játékokból az ember tovább fejlődjön. Egyszerű mechanizmus, de mégis van benne döntés hozási lehetőség és több dologra is kell figyelni. Nem utolsó sorban Szilaj kedvelőknek plusz behúző erő lehet a mese, és a kártya játékkal még a társas is bővíthető, miközben a kártya önmagában is játszható.

Halloween: A nagylányom nagyon szerette volna már rég kipróbálni. Hasonlóan, mint a Szilaj ez is egy dobsz-lépsz játék felturbózva, amit az öt évesünk nyert meg. :D Azért itt elsősorban a szerencse számít, túl sok döntési opció nincs, viszont remek kis tematikus játék. Mégis azt hiszem csak e miatt itthonra nem szereznénk be.

Foxy: Na ezt imádtuk! A kicsinek még nehéz volt, de nekünk nagyon bejött. Írogatós, de nagyon cuki rajzokkal operál. Azért ahhoz képest, hogy mennyire egyszerű elég masszívan dolgoztatja az agyat. Gyakorlatilag akárhány fővel játszható, ha nyomtat az ember hozzá plusz lapokat, de amúgy a benne lévő négy letörölhető filces és filc is jár hozzá. Kiválóan lehet vele memóriára gyúrni plusz a számolást is fejleszti, ezért nem működött még a legkisebbnél, de tuti beszerezzük majd, mert tényleg szuper játék. Ajánlom!

Monopolis: Én nem is tudtam, hogy Pierrotnak ilyen sok játéka és jelenleg fejlesztett játéka van már. Nekünk tetszett ez a város fejlesztős játék, ezt persze már a legkisebb nélkül játszottuk. Azóta beszerzésre is került, várjuk a tavaszi szülinapos időszakot. :D Gondolkodós, szépen kidolgozott játék, amiben várost tudunk építgetni közösen, de mégis egymástól függetlenül. Kár, hogy nem sikerült a dupla kartonos megoldást megvalósítani, de akkor valószínű drágább lenne, így is remek minőségű játék. Ezt mindenképp ajánlom építkezést kedvelőknek. :)

Lesz harmadik része, szintén folytatva a dobozok egymásmellé tehetők. :) Már nem emlékszem, hogy mikor, de mintha úgy rémlene, hogy jön majd magyarul is, bár végülis a játék nyelvfüggetlen, nekünk angol az alap és a kieg is.
Egyébként nálam is befutó a Canvas. Nálunk különleges értéke is van, mert tavalyi Társas fiesztán nyertük a kiegészítőjével együtt és azt hiszem minket ez indított el igazán a lejtőn, ami a társas gyűjtemény bővítését illeti. :) Utána keztünk el Mit játsszunk! vlogot nézni, azóta jártam sokkal többet utána a témának stb. De külsőre is nagyon szép játék és az amúgy is rajzolni kedvelő nagylányomnál nagy befutó volt. Kár, hogy ritkán vesszük elő, bár azt hiszem ez azért is van, mert szinte mindig én nyerek benne. 😅
Egyébként, ha még választanom kellene mellé, én az Utazás a múltbant is ide sorolnám, szép kártyák, nagyon tetszik ott is, mint a Canvasnál a playmat, mint játéktábla. Szuper a doboz rendezője és a többi alkatrész is. Nem csak sima korongok, vagy jelölők vannak benne, így sokkal különlegesebb. Aztán ott van még az übercuki Lángművesek. Annyira jók a rajzok, a sárkányok, a névkitalálások! Grafikára a Macskák szigete is szerintem szuper, bár ott az insert hiánya azért szomorú ahhoz képest mekkora hatalmas dobozról van szó. De pl. a Claim világát is kedvelem, szerintem szuper grafikái vannak a kártyáknak. Gyerek játékok közül pedig külsőre és belsőre is nálunk nagy favorit a Bűvös kulcsok. Aranyos grafika, plusz a nyitogatható kis láda, a kulcsokkal és a doboz, mint játéktábla megoldás, szerintem nagyon pöpec.

Olvastam negatívumokat, nekünk nagyon bejött ez a játék. Tény és való, hogy amúgy totál egyszerű és bizony sokat dob a küllem a játékon, de nálunk nem is kedveltek a bonyolult játékok, így ez nem gond. A szerencse azért igen komoly tényező, annyi szint, de azért lehet taktikázni is, hogy mikor indít új idősort az ember, vagy mikor küzd tovább egyel stb. A játék menet egyszerű. Három időpakli van, így három forduló. Minden fordulóban az adott paklit használjuk. Négy lap kerül ki a sávra a playmaton, ami amúgy nagyon szép és minőségi cucc! A négyből, plusz a pakli tetején lévő választhatunk. Az idősávon annyit kell mindig lépni, amennyibe kerül az adott lap, így lehet, hogy akár többször is te jössz egymás után, mert a sorrend nem fix. Egy időkörön lépegetünk kis zsebórákkal, mindig annyit amennyibe a lap került (kivéve, ha tudjuk olcsóbbítani) és a zsebórák egymásra is kerülhetnek. Mindig az az aktuális játékos, akinek leghátul van a zsebórája, vagy legfelül, ha egymáson van több. A cél, hogy minél hosszabb idősort építsen fel az ember. Sajnos az tény, hogy az első lelkesedés után már nem nagyon olvassuk el a kártyák hátulját, pedig amúgy tök jól ki van dolgozva, de ez mindig ismeretterjesztősebb játékra szerintem igaz lehet, egy idő után nem feltétlenül az "oktatás" részén van a hangsúly. A kártyák felhúzása közben egyébként különböző színű kis korongokat kapunk, minden pozíción lévő kártya után mást, amikkel a saját lapunkon takarhatunk le köröket. Itt gyűjthetünk a játék közben győzelmi pontokat. Ebben nálunk a nagylány iszonyú profi, gyakran full feltölti a lapot, miközben nekünk alig sikerül. Nem tudom, hogy csinálja. :D A játék végén pedig az idősorok kerülnek pontozásra, minél hosszabb egy, annál több pontot ér.
Szerintem jó kis játék ez. Tény, hogy nem bonyolult és vannak helyzetek, amikor nem olyan sokat tud az ember taktikázni, de azért lehet agyalni benne és hát nagyon szép! Nálunk gyakran kerül elő. :)

Mi úgy igazán egy éve kezdtük el belevetni magunkat a témába, tavaly karácsonykor már több társas volt a fa alatt, de igazán utána kezdtem elmerülni a témában, ami elég jól sikerült. :D A készletünk, ami eredetileg örökölt játékokból és leginkább kisebbeknek valókból állt, Bogyó és Babóca félék, meg befigyelt már azért egy Catan junior és egy Álomház is, no de ez azért szépen megnőtt december 31-re. :D Azért innentől jobban odafigyelünk, mert a hely csökken brutálisan, lett új szekrény is, de már újabbnak nincs hely.
A kisebbik 6 éves lesz, lassacskán a nagyon kicsiknek való játékok elköltöznek majd, főleg a régebbi dobsz lépsz típusúak. Már sikerült néhány nem használtat eladogatni, hogy a karácsonyi készlet elférjen. :)
Mindenképp szeretnénk idén is sok helyre eljutni, társas ünnep alap, találkozók. Tavaly a Mit játsszunk piknik is szuper volt, KMO-ba is megyünk idén is párszor biztosan. Januárban végre sikerült a Kőbányai társas klubot is megnézni, bár sajnos nagyon pici a hely, de időnként biztosan benézünk. :)
Van még mindig jópár játék a listán, és nehezen válok meg meglévőktől, de azt hiszem ebben meg kell tanulnom rugalmasabbnak lenni és a nem használt játékoktól tényleg megválni, bármennyire is nehéz. Ez a fő cél azt hiszem, hogy reális készletünk legyen és ne halmozzunk felesleges dolgokat idén.

Ár-érték arányban ez egy szuper játék! A doboza, ami lehetne jobb, de gondolom akkor árban már feljebb kellene menni. Így félő, hogy a doboz azért sok használatnál nem fogja bírni a strapát, és időnként az összepakolás is kihívás vele. Ez az egyetlen negatívum. A grafika írtó cuki, a lányaimnak is nagyon tetszik. Pici segítséggel a nemsokára 6 évesünk is simán játszik vele és a játékszabály szerint már több kutyafajta ki van dolgozva, tehát várható hozzá idővel kiegészítő, gondolom, ahol majd tetszőlegesen kombinálhatók a kutyusok. :)
A játék amúgy pofon egyszerű, magyarázó videó is van neten. Mindenki hat lapot kap alapból és egy számsorrend alapú falkát állítunk össze. Minden kutyusnak van sorszáma (fajtánként 1-15-ig). A következő játékos mindig a legnagyobb lapnál nagyobbat, vagy a legkisebbnél kisebbet kell, hogy tegyen, ha tud. Amennyiben egy kártyán van csont, akkor kapunk jutalom falatot a kijátszásakor. Maximum négy lehet ebből, és a kutyusok képességeit használhatjuk velük. Ugyanis, ha már nem tudunk lapot tenni a sorrend szerint (vagy akár persze előbb is), jöhetnek a kutyusok képességei. Fajtánként más. Pl. a bernáthegyi letakarhat egy ugyanolyan számú kártyát, a mopsz betolakodhat a sorba két lap közé a számsorrendben, vagy a németjuhásznál plusz egy kutyát letehetünk. A forduló addig tart, amíg el nem fogy a pakli (lap kijátszáskor mindig húzunk). Ha nem tudunk kutyát tenni, elvisszük a falkát. Amint a pakli elfogyott és falaki elvitte az utolsó falkát megszámoljuk kinek hány pontja lett. Ehhez össze kell adni a kutyákon lévő bolhákat és samponokat, majd a bolhákból kivonni a samponokat. A játék akkor ér véget, ha valaki eléri a 30 bolhát és az győz, akinek a legkevesebb lett.
Aranyos, gyors játék. Gondolkodós, de nem túl bonyolult. Engem érdekelnének milyen kutya fajták és képességek vannak még kidolgozva és lehetnek majd a jövőben. Egy minőségibb doboz azért tényleg ráférne a játékra, de csak ennyi negatívum. Ja és magyar fejlesztő játéka!

Igen, nekem is ez volt a "fő gondom", mindamellett, hogy örüljön az ember, hogy van ilyesmi, de tényleg egy ismerős nevet se láttam, pedig ha nem is naponta, de olvasgatom a fórumot, véleményeket, kommenteket és én is írogatok időnként. Nekem pl. ici-picit ez kedvromboló volt. Tavaly még nem vettem részt, év közben sajnos egyszer sem sikerült nyerni, azzal még úgy voltam nem gáz, sokszor csak az épp minimálisat sikerült összehozni, de itt picit fals, hogy az aktív nevek közül egyet se láttam és őszintén szólva szerintem a felbukkant tök új nevek közül 99% soha többet nem lép be az oldalra, vagy max. nagyon ritkán. Nekem e téren jobban tetszett a JEM magazin facebook játéka, ott pl. nem csak kattintani kellett, hanem csinálni is valamit (tök érdekes, vicces feladványok voltak szerintem), ami már eleve adott egy szórást a dolognak. Bár persze több vele a munka, de lehet, hogy itt is hasznosabb lenne egy ilyen megoldás. Ott mondjuk nyertem is egy Claim kártyát, sokkal kevesebb nyereményből, amit azóta is sokszor elővettünk. :)

Nálunk bejött ez a játék. :) Szeretjük az egyszerű, gyors kártyákat és ez is oda tartozik. A játékmenet pofon egyszerű. Középen egy pakli, két oldalán 1-1 dobópakli. Eldöntheted, amikor te jössz, hogy húzol kettőt a pakliból és egyet kiválasztasz, a másikat eldobod, vagy valamelyik dobópakliból húzol. Szetteket gyűjtögetünk kézben, ahol minél több van valamiből, annál több pontot ad, de vannak lapok, amik valamilyen formáért adnak pontot (hajókért 1et, horgonyokért 3at). Mázlis körben pár kör után zártam már úgy fordulót, hogy két horgony együtt öt pont, plusz darabonként három, az már egész szép volt a lent lévő lapokkal együtt. Ugyanis foruló végén számítanak a kézben tartott lapok, plusz az asztalra kijátszottak is. A kijátszott lapok pontban nem adnak sokat, viszont extra funkciójuk van. Párban játsszuk ki őket és van, amikor plusz lapot húzhatsz, vagy dobópakliból kereshetsz ki, újra jössz, vagy másik játékostól húzol. Az extrásabb lapok a sellők, ők a legtöbb egyforma színű lap db-ját érik pontban, úgyhogy kevés lapnál még nincs hasznuk, viszont ha valaki mind a négyet megszerzi automatikusan győz. Erre nálunk még nem volt példa. :D Egyébként játék fordulókból áll, amik két módon végződhetnek. Valaki bemondja, hogy stop, ha minimum 7 pontot már összegyűjtött kézben és asztalon lévő lapokból. Ekkor azonnal vége a játéknak, a többiek már nem jönnek, pont számolás, új forduló. Vagy ott az utolsó esély. Ilyen esetben a többiek még jönnek egyszer, te már nem. Ha így neked lesz a legtöbb pontod a fordulóban, megkapod a lapokért járó pontokat, és a színbónuszt is, a többiek csak a színbónuszt. Ha veszítesz csak színbónuszt kapsz, a többiek pedig a lapokért járó pontokat. Kockázatos, de sok pontot hozhat. :D
Izgalmas, pörgős játék, én nem érzem elcsépeltnek, sőt unalmasnak sem. Árban kiváló, zsebben elfér a doboz, tehát simán viheti az ember akárhová magára, akár egy gyors játékra vonatra, érdemi helyet nem foglal. :)

Kicsit féltem tőle, főleg azért, mert többször láttam már eladóként. Valószínűleg nem vettem volna meg, viszont nyereményként kipróbáltuk és szerintem teljesen rendben van. Tényleg lehetne egy picit szebb, de nem azért nem mondanám csúnyának sem. Nekem az kifejezetten tetszik, hogy több variáns van benne, kivehetjük a bonyolító részeket, vagy mi magunk helyezhetjük fel, így lehet másképp is elkezdeni kicsit, vagy kisebbekkel is játszani, másképp pontozva. Egyedül is játszható és többen is, bár tény hogy kevésbé tudsz kalkulálni, minél többen vagytok, de ez ugyanolyan, mint amikor mondjuk elhúznak előled egy kártyát, ami épp nagyon kellene.
A játékmenet pofon egyszerű. Kezdőknek épp ezért szerintem kiváló. Aki nem szereti nagyon, ha a másik belekavar a játékába, akkor is szuper, mert tényleg csak annyi az interakció, hogy a másik a saját körében milyen állatot választ. A játék lényege, hogy megpróbáljuk az állatkáinkat minél nagyobb csordákba szervezni. Kezdetben random lehelyezzük őket a szavannára, majd mindig az aktuális játékos választ egy lapkát és mindenkinek azt kell elvenni a helyéről és egy másik helyre visszatenni színével immár felfelé. Nehezítő tényezők az erdőtüzek, amikből van egyes, kettes és hármas és nem tehetünk olyan lapkát melléjük amelyiken ugyanennyi állat van, mert akkor az a végén kiesik a játékból és boríthatja az összefüggő csordát. A lapkákon hol egy-egy, hol több egyforma, vagy különböző állat van, van amikor itató is. A pontozásnál az adott állat legnagyobb darabszámú csordája ad pontot szorova a hozzá kapcsolódó itatókkal.
Nem egy bonyolult és nem is egy csúcsdesignú játék, de szerintem a maga egyszerűségében egy aranyos kis gyors darab. Külön piros pont a rendezőért, mivel kis dobozokat hajtogathatunk mind a négy színnek és ebbe pakoljuk őket, amik aztán puzzleként adják ki az állatos képet a dobozban. Nálunk tuti előkerül még. :)

Miután hétvégén minden játékban rommá vert mindenkit a nagyobbik lányom, félve estem neki, hogy kipróbáljuk a TJÜ-n nyert Savannah parkot. Igazából régóta érdekelt, már a Mit játszunk pikniken is pályáztam rá, de akkor nem jött össze, viszont lehet, hogy hülye hozzáállás, de közben féltem is, hogy annyira lehet, hogy nem jó, ha "folyton" meg lehet nyerni. 😅
A várakozásokat viszont felülmúlta, bár biztosan dobott a lelkesedésemen az is, hogy két partyból kettőt nyertem és a másodiknál állati jól sikerült kombinálnom az állatokat. Nagyon egyszerű játék, a szabálya kb. annyi, hogy mindig leveszel egy állatos lapkát a területedről, majd visszateszed egy másik üres (fás, vagy füves) helyre. A cél minél több egybefüggő csordát kialakítani, amiknél minél több víz van, mivel a vizek darabszámát szorozzuk a csorda létszámával a pontozásnál. Ezen kívül pontot ér a szabadon maradt fű és fa, bár ezeket néha fel kell áldozni. Igazából amennyire könnyű, annyira nehéz is a játék. A szabály tényleg egyszerű, de azért néha nagy fejtörést okoz hová tegyen az ember egy-egy lapkát. Minden körben az aktív játékos választ ugyanis és mindenkinek azt a lapkát kell levenni és áthelyezni. Ez néha nagyon megtudja borítani az ember terveit. Nehezítés, hogy vannak erdőtüzek is, 1-2-3 fásak és ezek körül nem lehet ugyanolyan létszámú állatos lapkát tenni, különben az a játék végén kiesik a játékból.
Ami külön szimpatikus, hogy van egy hátoldala is a táblánknak, amin nincs tűz, fa és fű. Ezeket tetszőlegesen tehetjük fel, akár magunk kitalálva hogyan (persze mindenki egységesen), vagy megadott változatok alapján. Ezen kívül akár kisebb gyerekekkel is lehet még egyszerűbb játékverziót játszani, amiben nem számítanak a vizek szorzói, és akár egyáltalán nem teszünk el tüzet. Így a kicsik sincsenek kizárva a nagyok játékából. :) A doboz elrendezése is nagyon dekoratív, úgyhogy összességében ez egy remek játék, én szívesen ajánlom családi játéknak. :)