Én sem hagyhattam ki a Gémklubos akciót. Maximálisan megérte az árát. A homokórás kamion nagyon nagy ötlet. Elég vicces helyzetek alakulhatnak ki az időmérés miatt - különösen akkor, ha egy olyan játékos ellen játszol (mint én legutóbb), aki szereti megrágni a taktikai lépéseket, és perceket eltököl egy-egy döntéshozatallal. Nos, ha itt elindul a homokpergés, akkor nincs lacafacázás, kultúráltan lehet szidni más anyukáját. XD A homokóra ad egy plusz izgalmi faktort, és a dobókockás szerencsejáték is simán belefér a tematikába (bár nekem a posztapokaliptikus világ annyira nem jött át).

Bevallom, engem elsősorban a doboz grafikája, a magyarországi utalás és az Európa térképen felbukkanó Budapest fogott meg elsőre - de sajnos talán ennyiben ki is merül az újdonság. Rendben, hogy ez a nagyjáték kistestvére (szó szerint is, mert nemcsak maga a játékidő kisebb, hanem a kártyák és a térkép is), mégsem tudta nekem hozni azt az epikusságot, mint az alap Pandemic. Talán pont ezért. A mutáció kártyák sem tettek szerintem túl sokat hozzá. Sajnos csalódás. Így ha vírust akarok ölni, inkább az eredeti játékot és nem a minit veszem elő.

Köszönöm! Ezt nem is figyeltem! Feldobta a játékot a facebookom, és megtetszett a témája.

Vajon meg fog jelenni magyarul ez a játék, vagy elérhető lesz valahol?

Pofonegyszerű ügyességi játék. Tökéletes levezető játék lehet összetettebb társasozás után. Van egy hangulata, az biztos! A szívem a torkomban dobogott, hogy vajon mikor fog Freddy felébredni.

Szívatáshoz is tök jó. XD Pláne gyanútlan, első játékosoknál, akik még nem szembesültek azzal, pontosan mi is történik, ha Freddy felébred (mert fel fog, ráadásul teljesen random módon - amely nyilván függ a játésokok ügyességétől is.) De ha tudod is, mi következik, hiába készülsz rá, akkor is kiugrasz a bőrödből! :D

Már az első játék során egy igazán érdekes szituációba keveredtünk. Az utolsó, mindent eldöntő körben Nixon megszerezte a bizonyíték sáv ötödik mezőjére az utolsó lendületjelzőt, illetve a Szerkesztő is az utolsó bizonyíték jelzőt (ő csak a harmadik mezőre), amely összekötötte az elnököt a második informátorral. Melyikük nyer ebben az esetben? Nixon automatikusan megnyeri, vagy a Szerkesztő? - ugyanis ebben a körben a kezdeményezésjelző a Szerkesztőnél volt, aki elsőként rakhatta le a bizonyítékokat. Vagyis Nixon rögtön felveheti az ötös sávról az utolsó lendületjelzőt vagy csak a kör végén? Mert ha felveheti azonnal, a játék Nixon javára ér véget, de ha nem, akkor a Szerkesztőére, mert nála volt a kezdeményezésjelző.

Egyébként egy nagyon jó, izgalmas játék. Elsőre bonyolultnak tűnik, de valójában egészen egyszerű a mechanikája, és az is tudja élvezni, aki nem ismeri a Watergate-ügy részleteit. A történelmi, politikai körítés ennek ellenére igazán különlegessé teszi, a szabálykönyv röviden összefoglalja azt annak a szereplőivel együtt. Kedvet kaptam hozzá, hogy még jobban beleássam magam a témába, elolvastam pár cikket Nixon megítéléséről, politikai életéről a botrány után, megnéztem A pengaton titkai című filmet, amely a Watergate előzménye. Szóval szerintem eleve dícséretes, ha egy társasjáték még pluszban ismeretet ad át, esetleg inspirál, hogy még jobban megismerd a történelmet. Jó lenne valami hasonló magyar vonatkozásban is!

Megtévesztő a külcsín, mert amögött egy kőkemény gondolkozós, taktikázós játék lapul meg. Akikkel eddig játszottam, azok viccesen "depresszív" játéknak nevezték, mert a külső szemlélő csak azt látta, hogy mindenki egy szívárványszínű tábla fölé hajol, és komoran mered maga elé. XD

Négyszer futottam neki, négyszer haltam meg máshogyan - ennek ellenére nagyon élveztem a dolgot. Kicsit egy szabadulós játékra emlékeztet, bár itt inkább a szerencsén múlik minden (bár az előző próbálkozásaid után tanulhatsz belőle, melyik ajtók kinyitását érdemes kihagyni.) Az előzetes vélemények után kicsit félelmetesebb és durvább játékra számítottam, de így is okozott egy kis kellemes borzongást. Negatívumként azt hoznám fel, hogy a következő lépést és képregénykockákat keresve akaratlanul is belepillanthatok a rám váró borzalmakba, bármennyire is igyekszem csak azt a bizonyos számú részt keresni. Egyébként izgalmas, a grafika is szép, a színvilága kellően nyomasztó.

Ezzel a képregénnyel csak egyszer lehet játszani?

Valóban sok múlik a szerencsén, de a témája miatt mégis volt számomra egy varázsa, mivel gyerekként az első Jurassic Park filmen nőttem fel. Szerintem kell taktikázgatni a dínó lepakolások, fejlesztések miatt, és egy-egy szerencsétlen dobás után hamar bekövetkezhet a katasztrófa, de az egyik első kooperatív játékélményemként tökéletesen kikapcsolt. Viszont szerepelhetne benne több dinoszaurusz, fejlesztés, épület és veszély kártya! A grafikája hozza a filmes szintet.

A jelenlegi pandémia helyzetben nagyon érdekes hangulatú játék - bár elsőre ódzkodtam tőle pont az aktualitása miatt. A kártya mechanikája egyedi, tökéletesen illeszkedik a témájához, mert bemutatja a vírusterjedés működését. Izgalmas, pörgős, a szabályrendszere kezdő társasjátékozóknak is érthető. Kudarc esetén is doppingolja az embert, hogy újra nekigyűrkőzzön a világ megmentésének. Megérdemelten népszerű játék.

Nem olyan rég ragadott magával a modern társasjátékok világa, ezért nagyon nagy összehasonlítási alapom nincs - így roppant mód élveztem ezt a játékot. Már játszottam koopoeratív játékkal, de ez volt az első kalandjáték élményem, amelyben videójátékszerű labirintusokon keresztül kellett mozgatni a karakterem, és szembeszállnom a rémségekkel. A Lovecrafti hangulat szerintem csak félig-meddig jön át, mert míg az író a már-már megfoghatatlan és leírhatatlan iszonyattal operál a munkáiban, addig itt a szörnyetegek nagyon is megfoghatóak: a mimik részletesek, olyan rondák, hogy már szépek a szemnek. Cthulhura egyenesen öröm ránézni. De ezt nem tartom negatívumnak. A játék nagyon hangulatos, izgalmas, inkább a akciókra, mint a történetmesélésre fókuszál, és bizony taktikázni kell az életpontok miatt, hogy merre barangoljon az ember a játéktáblán a sokasodó ellenfelek között. A grafika ugyancsak gyönyörű, a hat történetet összerakható játéktábla is jópofa, bár elsőre macerás és hosszadalmas volt megtalálni a darabjait. Mivel friss tárasjátékos vagyok, ezért a szabályt elsőre nehezen értettem meg, de miután alaposabban átrágtam maga a szabálykönyvön, és megnéztem egy segédvideót, már-már elszégyelltem magam miatta, hogy ennyire nehezen indult be az ismerkedési folyamat (bár a játék végén rádöbbentem, hogy néhány apró kritériumot így is félrenéztem). Negatívumként nem is annyira magát a játékot, hanem a csomagolást rónám fel, mert egy csápjelző hiányzik, és az egyik figura (Tűzvámpír) két nyúlványa is hibás volt (a darabok nem voltak a dobozban, így gyanítom, hogy gyártási hiba). De ez a két apróság talán megengedhető olyan játéknak, amely ilyen sok alkatrészből tevődik össze. A doboz tömve van, így abszolút megéri az árát.

Lehet tudni, hogy esetleg megjelenik-e magyarul?

Gyönyörű játék, amelyre ránézni is öröm. A végső pontoktól függetlenül is flow-élményt ad, ahogyan egymás után rakosgatom le a cicákat és a kincseket. Részben meditatív, a pontok miatt csöppett komfrontatív, alapos tervezést igényel, amely megdolgoztatja az agyat. A macskák véletlenszerűsége, a hajók közti eltérések és az óriási kártyapakli miatt magas az újrajátszhatósága. Kifejezetten jól áll neki a fantasy körítés. A keményebb doboz, amelybe a játék alatt belefeküdhet egy igazi cica is, plusz kedvesség!