Hajdanvölgy mítosza társasjáték

Euró és ameri ötvözet. Az euró részben a munkáslehelyezés zseniális. Nagyon szeretem a sikbeli munkáshelyeket, van benne interakció, igényel előretervezést. Van hozzá egy kis engine építés, nagyon erős erőforrásmenedzsment és különböző erősségű munkások. Eddig minden szuper. A 8 elemi sáv viszont száraz mint a sivatag, a színek és az ikonok pedig egybefolynak. A pontozásuk egy száraz szorzótábla. 0. perctől nem jött át a téma.

Az ameri része viszont két szék közé esett. Téma nekem nem jött át, szörnyek behoznak némi egyedi szabályt, de senki ne várjon több sztorit mint például ami a Scytheban van. A harc viszont mocskosul szerencsefüggő. Pontbeli tétje nincs, az eltervezett épületeket és akciókat viszont gyönyörűen keresztül lehet húzni mocskosul magas szerencsefaktorral. Volt hogy 2 kocka simán verte a 6 kockát. Nem, nálam ez a szintű szerencsefaktor még egy ameribe se fér be, de egy eurót pedig egyenesen szétcsesz. Ehhez jön még a bűbájkártya és a elemi kártyák szerencsefaktora és lesz belőle valami, ami amerinek száraz (igazából még eurónak is), eurónak random és szerencsefüggő.

"néhány hatás lehetővé teszi, hogy elfogj egy szörnyet. Ennek módja a hatást kiváltó kártyán szerepel.

Ezt kifejtené valaki, hogyan lehet egy szörnyet elfogni? Mert a fenti mondat alapján nem túl egyértelmű. Köszi

3 solo játék után úgy látom, hogy tendencia: az automa valóban nem tud lerakni túl sok házat. Illetve, mivel a 3 kártyáján látszik a lehetséges 3 lépése, viszonylag jól ki lehet cselezni, hogy ne is tudjon építeni. Úgy emlékszem bgg-n írták, hogy a lefelé fordított 3 automa kártyával így nehezedik a dolog, de gondolom egyéb háziszabály is létezhet még, hogy a házépítésüket boostolni lehessen.

Ma kipróbáltam az egyszemélyes játékmódot is, és jól működik, elégedett vagyok vele. A cél egy automata által irányított ellenfélnél (a lidérceknél) több pontot szerezni. Rám minden ugyanúgy vonatkozik, mintha ember irányította ellenféllel játszanék, az ellenfél körének végrehajtása pedig könnyen és gyorsan megy, nem macerás. Elégedett vagyok azzal ahogy megoldották az egyszemélyes módot: így is végig élvezetes volt a játék, tele végig súlyos döntésekkel.

Negatívumként talán azt tudnám felhozni, hogy nincs mód nehézségi szintet választani. Nyertem 3 pont előnnyel, de ez úgy jött össze, hogy elég szerencsésen alakult több dolog is. A lidércek összesen csak egy házat tudtak építeni - ez szerintem ritkán lehet így. Szerencsém volt a jóslatokkal és a küldetésekkel is, ez sem feltétlenül alakul mindig így. Akárhogy is, de kiélezett küzdelem volt, és bármikor nekiállok máskor is a lidércek ellen, mert jó élményt adott.

Szeretem ezt a játékot. Sőt: nagyon.

[3/3]
A fontosabbak: interakció a többi játékossal és a szörnyekkel! Ezzel összefüggésben: helyezkedés a térképen. Sikerélmény küldetés végrehajtásakor. A csaták során a döntési helyzet, hogy mennyire erősítem magam különböző erőforrások (kardok és varázskártyák, szomszédos mezőkről egységek) bevonásával, annak tudatában, hogy csak az esélyeimet tudom növelni, de a győzelem nem lesz biztos (ez a döntéssorozat könnyen lehetne negatív is, de bennem valamiért pozitív érzéseket kelt játék közben). Csata során az a döntés is, hogy szomszéd mezőn lévő kívülállóként beszálljak-e esetleg én is a csatába, mert mekkora élmény lenne már, ha a gigászi küzdelembe besétálnék a kis munkásommal, és jókora szerencsével mindenki meglepetésére megnyerném vele a csatát (persze sokkal valószínűbb, hogy csak feleslegesen menne a munkás az Alvilágba, de akkor is élmény megpróbálni a szinte lehetetlent). Nagyon tetszenek az eltérő frakcióképességek: ezeket mi aktívan használtuk is, és tényleg jól színezte a játékot, és tényleg hasznosak is, nem csak "dísznek vannak".
Ami nem tetszett: venni akartam játék közben kalandkártyákat (szféra kártyák), hogy haladjak velük, de úgy éreztem, hogy meg tudnám ugyan venni, de szinte bármelyik másik jobb lenne, mert az elérhetőnek a hatására pont nem igazán volt szükségem. Szóval úgy éreztem a kalandkártyák között vannak kevésbé hasznosak is. Az is hátránya a játéknak, hogy nagyon sok helyet igényel.

[3/2]
Mitől jó ez a játék szerintem?
A kevésbé fontosak: szép és könnyen tanulható, nem túl hosszú (valós a fél óra játékosonként), emberi idő alatt elő- és elpakolható. Nem büntet keményen ha csatát veszítek, viszont eurósoknak döntési helyzet csatát kezdeményezni csak azért, hogy a másik játékos ne tudja esetleg visszahívni a munkásait a tablójára - mi ezt a rétegét még nem bontottuk ki a játéknak, ilyen okkal egyetlen csatát sem kezdeményeztünk. Döntés a visszahívás időzítéséről (esetleges korai visszahívás). A szörnyek egyedi képességei is tök jók. Tetszik az is, hogy nagyon pörgős is tud lenni, 5 másodperc alatt le tudom játszani a körömet, ha nem történik semmi különös. Ami azt jelenti, hogy 3 játékos esetén akár a köröm vége után 10 másodperccel ismét én kerülhetek sorra. De még ha minden időigényes dolog össze is jön, akkor sem unatkozom amíg rám nem kerül ismét a sor, mert egyrészt érdekel, hogy mi történik másokkal, másrészt meg simán aktív döntésekel kellhet hoznom mások köreiben is a csaták okozta - választható vagy kötelező - interakció miatt.

Hajdanvölgy

Társasjátékok Ünnepén sikerült kipróbálnunk, egész pörgős játék, 5 fővel szabálytanítást, pontszámítást és resetelést beleszámítva kb 2,5 óra volt.

A játékot egy euro-ameri ötvözetként hirdetik, az euro része szerintem nagyon jól működik. Számomra új mechanika volt, hogy a munkások visszavételével lehet aktiválni a játékos előtt lévő kártyákat. Tetszett az is, hogy a munkásokból épülnek a házak, így minden építésnél elvesztesz egy munkást, de GYP-t kapsz cserébe.

Az ameri elemek szerintem gyakorlatilag nem léteznek, a kockadobás pedig csak egy kellemetlen szerencsefaktor (igaz lehet befolyásolni). Bár az asztalkép jól néz ki, a játék absztrakt, a tematika teljesen semmilyen, erőforrást gyűjtünk és sávokon haladunk előre. Marskolonizálók, vagy ókori civilizációk ugyan úgy lehetnénk, a kieg minijei lehet, hogy ezen segítenek. A harc nem jelentős elem, alig jár érte GYP (egyszeri 2GYP és megmaradt gyöngyök 1 GYP), a konfliktusok nagy része abból adódott, hogy valakinek kellett egy erőforrás/akció, amit egy már foglalt mezőn tudott elérni, és igazából nem érdekelte, nyer-e vagy sem. Akkor lehet értelme direkt támadni, ha az ellenfélnek nagyon előnyös lenne házat építeni az adott mezőn, de ez is csak egy ideiglenes akadály. A szörnyekkel is az a helyzet, hogy mire elég erősek a játékosok a legyőzésükhöz, már el kell kezdeni házakat epíteni és kártyákat vásárolni a pontozás miatt. A játék elején nem volt egyértelmű, hogy a vásárolt kártyák nagyon sok pontot érnek, nem csak akcióhelyet biztosítanak és előrelépést az elemierő sávon.

A legnagyobb problémám a játékkal, hogy brutálisan túlárazott. Az alapjátékban főleg kartonelemek vannak (szörnyek, jelölők), ilyen menniységű komponenst tartalmazó játékok még a mostani árakon is 20 ezer alatt vannak, az egészen praktikus rendezők miatt a reális ára 25 ezer körül van szerintem.

A szerző új játéka, az Andromeda bgg adatlapja szerint ennek a replementje, tervben van a kipróbálása, elvileg komplexebb, viszont olcsóbb.

Szia, igaz még csak egyszer próbáltam, de nekem jó móka volt. Bár ugye főleg random elemekre épül, sikeresen tud az automa az ember orra alá borsot törni, igazából a szabályok miatt követi a játékos lépéseit valamennyire. Hátrány, hogy nem állítható a nehézség. Nyertem, de lehet, hogy csak mázlim volt. Még többször kell próbálnom, lehet kell majd valamiylen bgg-n javasolt nehezítés.

Sziasztok! A solo módot próbálta már Valaki? Mennyire élvezhető?

Megjelent magyarul :) kiegekkel együtt!!

Én nagyon nem szeretem a kockadobáson alapuló játékokat, a Dwellingsnél viszont nem zavarnak a harcok és a bennük lévő szerencsefaktor. Egyrészről sokszor tudok beadni kardokat plusz kockákért, hiszen ha el is veszítek 1 csatát, az egységeim az Alvilágból kardokat adnak kompenzálásképpen (ez a rendszer egyébként szerintem szuper). Másrészről sok kártya is tud segíteni ezeknél a harcoknál, és így akár vesztett helyzetet is a magam javára tudok fordítani. A különböző egységekkel és a szomszédos dwellingjeimmel pedig olykor előre fel is tudok készülni 1-1 nagyobb összecsapásra, így a legtöbb alkalommal tényleg nem tátott szájjal szaladok bele a... harcokba. :D
Csak csatákkal ráadásul nem lehet megnyerni a játékot, így bár a szerepe fontos, nem dönt el egy játszmát sem hosszútávon. :) Heavy-eurosként nekem idén az egyik legnagyobb kedvencem lett a játék. :)

Mi Tabletopia-n kipróbáltuk egyszer és nálam egyből felkerült a kívánságlistámra. Nagyon jó a téma, szépek a komponensek, könnyű játékszabály, érdekes mechanika és nekem átjött a téma is.
Mi eurósok vagyunk, emiatt a csata zavaró volt, még nekem is, amikor jóval kisebb eséllyekkel többször egymás után behúztam egy-egy területért zajló harcot, "csak" mert jól dobtam. De hát ilyen, akinek a csapata tele van hősökkel, de ez nem hatotta meg a játékostársamat. :)
Nektek több játék után a harcról mi a véleményetek?

Szia Nazgul!

Egyenlőre nyár elejére írják a magyar kiadást, de erre érdemes még 1-2 hónapot rászámolni legalábbis szerintem 😃 . Talán őszre megjelenik.

Igen, a Reflexshop által, bár kérdéses, hogy mikor. :)