Nekem ez a kedvenc rejtett szerepes, blöffölős játékom, nem hiába népszerű még most is a használtpiacon, igaz már lett egy új kiadása, de az engem nem fogott meg. Ami miatt szintén előkelő helyen van, mert akár 13 fővel is játszható és a nagy létszámot igényli is a játék. Szabalymagyarázat viszonylag egyszerű, azonban fontos, hogy a játékosok beleéljék magukat a játékba mert, ha van olyan játékos, aki csak le akarja tudni a játékot, az az élmény rovására mehet. A kiegészítője nincs meg, de eddig még nem is hiányoltuk.

Alapvetően nem szeretem a titkos szerepes játékokat, mert nehezen megy a blöffölés. Az Álarcosbálban ez kevésbé zavar, hiszen annyiszor cserélünk karaktert (Álarcot) a játék alatt, hogy sokszor te magad sem tudod ki vagy. Azonban, ha igen, akkor nyugodt szívvel lehet használni a karakter felfedése akciót.

A játékszabályok egyszerűek, sok karakter van, és bár nem kiegyenlítettek, a folytonos karaktercsere teszi kiegyenlítettebbé az esélyeket.

6 fő alatt nem ajánlanám, viszont hatalmas előnye, hogy akár 12 fő is játszhatja, hiszen ebből nagyon kevés van a piacon. Ráadásul hiába tart sokáig egy kör, folyton figyelned kell mi történik körülötted a többi játékos körében, mert értékes információktól eshetsz el, ha rá-rápillantasz a telefonodra, míg a többiek incselkednek egymással.

Egy adott társaságban hamar kiszámíthatóvá válik, de azt hiszem ez a legtöbb blöffölést használó játékra igaz. Szóval próbljátok ki minél több csapattal, ideálisan 8 fő körüli létszámban :)

Mi próbáltuk 4 fővel és 8-al is. Négyen nem volt az igazi, folyamatosan tudta mindenki, hogy melyik karakter kinél van, illetve ha nem próbáltál pénzt szerezni, akkor szinte már esélyed sem volt a győzelemre. Viszont 8-an már jó volt és szórakoztató is. Csak sokan próbáljátok, így lesz igazi élmény.

Még időben sikerült lecsapnom rá a használtpiacon, mostanában már eléggé hiánycikké vált, néha-néha bukkan csak fel. Hasonló benyomást keltett bennem előzetesen, mint a szerelmes levél, és valóban beigazolódott a megérzésem, annak ellenére, hogy a tematika és a mechanizmusok teljesen másak a két játékban. Nagyalakú kártyáin zseniálisan szépek a rajzok, néhol kissé groteszk érzést keltve, de grafikai világa és annak kivitelezése tényleg páratlan. Szabályrendszere végtelenül egyszerű, nem fog gondot jelenteni a rutintalanabb játékosoknak sem. Szuper megoldás, hogy a karekterek képességeit a lap bemutatása nélkül is használhatjuk, kvázi nem kell konkrétan a birtokunkban lennie az adott kártyának, ha nem cáfol ránk senki, már évezhetjük is az adott előnyt. Ennek köszönhetően a blöff szerepe nem kicsi a játékmenetben. Azonban nem csak ez az egy lehetőségünk van játékostársaink megtévesztésére, a lapok cseréje vagy nem cseréje is választható akció a játék során (az első négy kört kivéve). Számomra nagyon tetszetős megoldás, hogy egy ennyire egyszerű folyamat milyen jól viszi a hátán a játékot, és teremti meg az izgalmat. Mikor már a sokadik fifty-fifty lehetőségnél számolgatod, hogy akkor vajon történt-e csere, vagy mégsem, az előző körben helyet cseréltek-e az előtted, utánad következő játékosok lapjai, akkor könnyen belezavarodhatsz a történetbe. Ilyenkor meg tudjuk nézni a saját lapunkat, de szinte 100%, hogy a körben utánad lévő megint megvariálja a dolgokat neked. 5-7 fővel tartom a legélvezetesebbnek, 10-13 embernél már kissé kaotikussá válik a helyzet, főleg, hogy mindenkire egyaránt oda kell figyelni, előfordulhat hogy valaki kikerül a fókuszból és surranópályán behúzza a játékot. Nálam kirobbanthatatlan a titkos szerepes party játékok dobogójáról, igaz az Avalon és a már említett szerelmes levél megelőzi a sorban . Remek játék, ha ne adj isten jön veled szemben egy használtan, ne habozz, mindenképp élj a lehetőséggel, ha nem akkor is próbáld ki legalább egyszer!

Leginkább az tetszett benne, hogy még te se lehetsz biztos milyen kártya is van előtted.

Nemrég vettem meg ezt a játékot, pár partyt játszottunk eddig vele. Egyszer össz-vissz hárman voltunk, máskor meg 5-en. Nagyon szerettük mindannyian, jókat nevettünk közben. Teljes káoszt lehet teremteni benne, de ha nagyon koncentrálsz, le lehet követni nagyjából, ki-kicsoda, viszont egy pillanatra sem szabad elveszíteni a fonalat. Szeretném kipróbálni nagyobb létszámmal és több karakterrel, biztos nagyon érdekes lenne :) Három fővel szerintem annyira nem élvezetes és ráadásul sokkal jobb memóriát igényel, mert eleve két karaktert kell managelni/fő, ami szerintem rosszabb, mint több játékos/egy. Kipróbálásra mindenképp ajánlom, ha legalább 5-6-an vagytok rá.

A kártyák minősége szerintem nem a legtutibb, de a grafika igényes, szép.

Talán azért sem mertem véleményt írni az Álarcosbálról, mert ezidáig összesen három játékot illettem BGG-n 1-es értékeléssel, és ez az egyik. Tulajdonosa hatalmas lelkesedéssel mutatta meg nekünk és rögtön 4 partyt lenyomtunk 4 fővel. Bevallom, csak pislogtam, mint hal a szatyorba... Alapvetően értettem a játék lényegét, annak ellenére is, hogy ezt 300 ft-ből is ki lehetne hozni, nem hogy 5-6000 foritnból. Mind a négy játékot megnyertem, pedig jóformán semmit sem csináltam. Végletekig egyszerű játék, nem túl nagy fantáziával, mintha itt a piros hol a pirost játszana több ember. És itt megállok egy pillanatra! Ami miatt nálunk nem működött az az, hogy nem volt meg a ráhangolódás. A társaság tűzre vetette volna a játékot, mert nem tudta élvezni. Fontos, hogy ez is az új generációs társasági gamek egyike, ahol neked kell akarni játszani vele, nem a játék varázsol el. Azaz olyan játékosoknak való, akik bármivel képesek jót játszani, bármit élveznek, ha a megfelelő társak üllnek mellettük. Mint mikor a gyermekek számára erőddé válik a sok üres cipős doboz. Egyszóval bele kell élnie magát az embernek, akarnia kell a káoszt, a követhetetlenséget, a csereberét. Nálunk ez nem működött, mi Anachronyzni szerettünk volna, de előtte hagynunk kellett, hogy a vendégek megcsillantsák a könnyed fillért. Azóta ők se akarnak vele játszani...

Kipróbáltuk 3-an a mai nap és egy remek blöffölős játékot ismertem meg nem szeretnék sokat írni róla mert Gyd remekül összefoglalta a játékot. Annyit azért elmondanék hogy már 3 fő esetén is próbára tesz, már az elején, hogy megjegyezd kinél melyik karakter van, nyilván ha cserélgetjük a lapokat az asztal alatt csak a megérzésünkre hagyatkozhatunk, hogy vajon a társunk milyen taktikát választott, vissza adta ugyan azt a lapot vagy kicserélte egy másikra, itt is figyelni kell az embert. Bele gondolni sem merek hogy 13 fő esetén mennyire szórakoztató tud lenni a többi karakter lappal amiket még nem próbáltunk. Játszottunk vele párat egyszer tudtam nyerni de akkor nagyon meg kellett dolgoztatnom a memóriámat és megfigyelni a lapok járását illetve belegondolni hogy a másik játékos milyen logikai úton haladhat. Szerintem hamarosan kipróbáljuk többen is.

Szintén pár kártyalapból kihozott hihetetlen kreatív, ötletes, színes játék. A grafikája zseniálisan megszerkesztett, az alaptörténetbe való beleélés számomra nagyon könnyű, ezáltal fokozva az élvezhetőséget.
A "Vajon...?" kezdetű kérdések a fejünkben folyamatos jelenlétnek örvendnek. A szerencsefaktor látszik kirajzolódni benne, holott mindent, de tényleg mindent a játékosok befolyásolnak, változtatnak, irányítanak. A blöffnek is nagy szerepe van, de jól kell tudni eladni magad.
Nálunk nagyon összehozza a csapatot, maga a játékmenet közbeni élvezet, élmény az, ami garantálja a sikert, függetlenül a végeredménytől.
(Sajnos ez is csak a beszerzési listámon szerepel.)

Kipróbáltuk egy 6 fős társasággal, mindenki először játszott vele és imádtuk! Tényleg osztatlan sikert aratott: lenyomtunk egymás után 4 kört és rengeteget nevettünk. Nekem az tetszett benne a legjobban, hogy miközben egy rendkívül szórakoztató partijáték, komoly stratégiát kell felállítani a győzelemhez és igencsak oda kell figyelni mi történik az asztalon. A szabályok rém egyszerűek, ám nyerni egyáltalán nem az, mert a tervedet bármikor meghiúsíthatja a játékostársad akciója. Túl kell járni a többiek eszén, ügyesen blöffölni és pókerarc, pókerarc, pókerarc! Szívből ajánlom nagyobb társaságoknak, szerintem nem fogtok csalódni, a szórakozás garantált!

Ez az Álarcosbál nevezetű társasjáték véleményem szerint egy sajátos kategóriába tartozik, és valószínűleg nagyon megosztó lehet a játékosok között. Hogy miért mondom ezt?

Mondhatjuk, hogy ez egy secret role-os társasjáték, de nem a klasszikus értelemben, hiszen néha tudjuk mindenki szerepét, néha annyira kaotikus a helyzet, hogy még a sajátunkat sem tudjuk. Vagy tudjuk... Vagy csak azt hisszük, hogy tudjuk... Pont ez az óriási csavar ebben az egészben, hogy erősen észben kell tartani már csak azt is, hogy mi kik vagyunk, vagy netán kik lehetünk, ha nem tudjuk biztosra. Aztán ha még másoknak is keresztbe akarunk tenni, akkor figyelemmel kell kísérni azt is, hogy egy-egy másik játékos milyen szerepekkel rendelkezhet. Vagy hogy mennyire lehet biztos a saját szerepében az adott játékos.

Annyira sokváltozós az egész, hogy a végén azt sem fogjuk tudni, hogy fiúk vagyunk-e vagy lányok. A legnagyobb nehézsége a játéknak talán az, hogy szokatlanul működik más társasjátékokhoz képest - persze biztos vannak olyanok, akik nagyon jártasak az ehhez hasonló felépítésű játékokban, de én nem vagyok egy közülük. Állandóan változik minden, és talán az jön ki az egészből a legjobban, aki vagy a legjobban le tudja követni a változások tömkelegét, vagy a körülötte lévőket minimalizálni vagy követni tudja, esetleg ügyesen blöfföl, alkalmazkodva a játék stílusához.

Aztán ott van az, hogy előre kell gondolkodnunk másokkal is, érdemes legalább 1, de akár több kört is látni előre, hogy mik a lehetséges kimenetelek. Ha valaki nagyon a győzelem határán mozog, akkor valamilyen furfangos módon meg kell akadályozni a győzelmét. Figyelembe kell venni a karakterek specialitásait is, illetve azt is, hogy mi az ő lehetséges szerepe. Ha kell, akkor valakinek be kell áldoznia magát azért, hogy más ne nyerjen - na de ki lesz az, hiszen akkor "kooperálni" kell az adott játékos ellen, de mégis a saját érdekünket kell elsősorban néznünk. Na az ilyen és hasonló dolgok miatt lesz olyan bonyolult és összetett ez a játék, pedig szinte csak pár kártyalappal és érmével játszunk.

Úgy gondolom, hogy érdemes kipróbálni, ha adódik rá lehetőség, hiszen tényleg egy roppantul érdekes játékmenetet és felépítést ismerhetünk meg. Viszont arra valószínűleg nem kell számítani, hogy mindenkinek be fog jönni, és ez lesz a baráti társaságokban az ismétlődően előkerülő társasjáték, mivel a szokatlan mechanika miatt valóban megosztó lesz nagy valószínűséggel.

Ha valaki tud kölcsön kérni egyet, mert van egy ismerősének, netán kölcsönözne kipróbálásra, vagy valami közösségben van lehetősége reális áron kipróbálni, akkor érdemes tenni vele egy próbát. Valószínűleg minél több játékossal játsszátok, annál több lesz az ismeretlen, és annál kevésbé fogjuk tudni, hogy ki kicsoda.

Ja és még egy tanács: legyünk vakmerőek, merjünk cserélgetni, kockáztatni, és 1-2 érmét veszíteni emiatt, mert az sokkal nagyobb élvezeti faktort és változatosságot fog behozni a játékba, sokkal kevésbé lesz lapos. Ez főleg akkor jó, ha a kiismerhetetlenség valakinek nagyon bejön.

Eddig kétszer volt szerencsém vele játszani: egyszer hatan, egyszer pedig tizenhárman játszottuk. 13 főnél nehéz követni a játékot, de nem lehetetlen! Nehéz kibogozni, hogy ki mond éppen igazat, vagy hogy kinél milyen kártya van, de egyedi hangulatot adott az, hogy 13-an játszottunk egy játékkal, és mindneki élvezte. Egy hátránya volt, hogy így egy-egy kör baromi hosszúra tudott nyúlni, ha egyes játékosok épp nem figyeltek, vagy sokáig gondolkoztak a körükben. Megosztó játéknak tartom, mert nem mindenkinek jön be, hogy sok koncentrálást kíván a játékosoktól.

Gyönyörő partijáték, ami sok odafigyelést kíván a játékosoktól. Az egyik kedvenc partjátékom!

Ma este összeültünk és kipróbáltuk milyen lehet egy álarcosbáli hangulat. Meg kell, hogy mondjam nálam partijáték vonalon ötösre vizsgázott (6 személlyel). Könnyen tanulható , változatos játékmenet és ember legyen a talpán aki végig tud követni egy játékot, hogy kinél milyen lap van. Nagyon szórakoztató. Köszi a tippet. 😁

Nagyon ajánlom! :D Max. 12-en lehet játszani és mindig újabb és újabb karakterek kerülnek be, így sokkal változatosabb és tényleg minél többen vagytok, annál izgibb :)