Grand Prix Electric társasjáték

Kommentek

• Pala

  2024-07-19 12:44:21
  

  Köszi szépen!

  Kapásból azt mondanám, hogy nem ez volt, mert az egyetlen dolog, amire emlékeztem, az együtt felvillanó három lámpa. Csakhogy. Egyrészt közel négy évtized után még a kivételes emlékezőtehetséggel megáldott embert is megcsalja az emlékezete, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy amit én Varga Sanyi osztálytársamnál láttam, az gyári állapotú játék volt. A versenypálya hátoldalára erősített hajszálvékony vezetékezés emlékeim szerint können sérült (a műanyag autók könnyen letörő „kerekei” mellett a játék egyik neuralgikus pontja volt), így simán megeshet, hogy az elszakadt vezetéket házilag csak úgy tudták javítani, hogy minden áramkörzárásánál mindegyik lámpa világított.

  Se a játéktábla kinézetére, se semmi egyébre nem emlékszem (talán csak egyetlenegyszer találkoztam vele), úgyhogy igenis van rá esély, hogy ez az a játék.

• gazsif

  2024-07-19 07:20:12
  

  Az Autoross (BGG) nézett ki felépítésben pont ugyanígy, de ott is külön világítottak a lámpák. A különbséget abban látom, hogy ott a zöld lámpa is büntetés volt. Erre gondoltál?

• Pala

  2024-07-18 23:48:39
  

  Ha helyes a kiadási dátumként feltüntetett 1975, akkor újfent megállapíthatjuk, hogy régen sokkal lassabban öregedtek a társasjátékok. Én ezt valamikor a nyolcvanas évek közepén kaptam meg (emlékeim szerint már 1.-s vagy 2.-os voltam, tehát 1985 és 1987 között, nagyjából a Virágparádéval egy időben), és nagyon menő játékna1k tartottuk. Nem elég, hogy világít, ráadásul még színes is – hát le voltunk nyűgözve! Pedig akkor már a kvarcjátékok is fel-feltünedeztek.

  Egy három ceruzaelemnek megfelelő laposelemet (zsebtelepet) kellett felsaruzni, aztán a keménypapír burkolat mögé betenni, és indulhatott is a hihetetlenül izgalmas futam! Akkor tényleg izgalmasnak tűnt, pedig ez a játék semmi más, csak a dobj és lépj (elcseszett, de bevett fordítással: forgass és mozgass) mechanika, a játéktér néhány fémborítású mezőjének fix extráival. Ezeket az extrákat úgy hívtuk elő, hogy a fémborítású mezőkre lépve a fröccsöntött műanyag játékautó aljára szerelt mágnestárcsa zárta az áramkört, és máris felvillant az adott mezőhöz tartozó fény. Három lehetőség volt: ha zölden gyulladt fel a lámpa, újból dobhattunk, ha sárgán, egyszer kimaradtunk, ha pirosan, vissza kellett mennünk a startmezőre, és még ki is maradtunk egy körből. Persze az ember már néhány játék alatt megtanulta, hol melyik „meglepetésre” számíthat, valahogy mégis hangulatos volt az egész. Ennyit számított akkoriban néhány színes lámpa…

  Volt ennek a játéknak egy másik változata, ami kicsit másképp nézett ki, de ugyanúgy fix utasítások tartoztak egyes mezőkhöz. A fő különbséget az jelentette, hogy a fémmel borított mezőre lépve mindhárom lámpa felgyulladt, tehát nem a szín jelezte a játékosnak, mi a teendő. Ennek a változatnak nem találom nyomát. Emlékszik rá valaki?